193959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anhidro-penicillin-származékok előállítására

A találmány tárgya eljárás az új (III) álta­lános képletű anhidropenicillin-származé­­kok — a képletben R’ hidrogénatomot vagy valamely tri(1-6 szénatomos) alkil-szilil-cso­­portot képvisel — vagyis a (Illa) képletű 6a­- [ ( l’R) -hidroxi-etil] -anhidropenicillin és (11 Ib) általános képletű — ahol R“ valamely tri( 1-6 szénatomos) alkii-szilil-csoportot jelent — védett származékai előállítására. Ezek a vegyületek fontos köztitermékek egy, a jelen találmány bejelentői által kidol­gozott új sztereospeciíikus eljárásban, amely­­lyel a 6-amino-penicillánsav egy (1) általános képletű optikailag aktív azetidinon-szárma­­zékkà alixfôih'abô át. Áz ( I ) áitaláhbs képletben R” a fent meg­adott jeIerftésű, az;,f’-, 3- és 4-heIyzetű szén­atomhoz kapcsolódó szubsztituensek pedig valamennyien R abszolút konfigurációban állnak. Az (I) általános képletű vegyületek már ismert termékek, mégpedig kulcsfontos­ságú kiindulási anyagok a penem- vagy kar­­bapenem-mag 6-heíyzetében ( ÍR)-hidroxi­­-etil-szubsztituenst tartalmazó penem-, illető­leg karbapenem-származékok előállítására. Ezeknek az 5- és 6-helyzetben R, illetve S ab­szolút konfigurációjú penem-, illetve karba­­penem-származékoknak a sorában számos kiváló antibakteriális hatású antibiotikum, köztük a természetes, fermentáció útján is elő­állítható tienamicin található. Az ilyen vegyületek előállítására már ed­dig is leírtak néhány totálszintézist lehetővé tevő eljárást, de mindeddig ezek az eljárások a szükséges lépések nagy száma és a kapott diasztereomer elegy szétválasztásával kapcso­latos problémák miatt, gyakorlati szempont­ból nem voltak kielégítőek. Az egyik ismert módszer szerint 6-amino­­-penicillánsavat (6-APA) használnak kiindu­lási anyagként, ez a vegyület fermentáció út­ján könnyen előállítható, így jól hozzáférhető kiindulási anyag. Hirai és munkatársai [Hete­­rocycles, 17, 201-207 (1982)] olyan eljárást ismertettek, amellyel a 6-APA az optikailag aktív (1) általános képletű 4-acetoxi-3-azeti­­dinon-származékká alakítható. Az utóbbi vegyület ismert eljárásokkal biológiailag ak­tív penem- és karbapenem-származékká ala­kítható tovább. Az eljárás szerint a 6-APA az „A” reakcióvázlaton szemléltetett eljárással alakítható a fenti azetidinon-származékká. Az eljárás szerint a 6-APA-t észterezéssel a megfelelő metil-észterré alakítják, majd is­mert módon, így a 2 045 755 A számú nagy­­britanniai közrebocsátási irat szerint átala­kítják a 6,6-dibróm-penicillin metil-észterévé. Ezt az észtert azután a J. Org. Chem. 42, 2960- 2965 (1977) folyóiratban ismertetett fém-halo­gén kicserélési eljárással hidroxi-etilezik. így a cisz- és transz-díasztereomerek elegyéhez jutnak, amelyek, legalábbis laboratóriumi méretekben, kromatográfiás úton szétválaszt­hatok, és így elkülöníthető a kívánt (R)-hidr­­oxi-cisz-izomer. Ezt az izomert terc-butil-di-1 2 metil-klór-szilánnal sziiilezik, majd a kapott, hidroxil-csoporton védett intermediert cink­kel reduktív debrómozásnak vetik alá. így a cisz- és transz-(R)-hidroxi-etil-vegyületek elegyét kapják, amelyből a kívánt transz-izo­mer elkülöníthető. A hidroxi-etilezett penicil­lin-észtert ezután Hg(OAc)2-al kezelik ecet­savas közegben a tiazolidin-gyűrű felhasítá­sa és a megfelelő 4-acetoxi-azetidinon-inter­­medier kialakítása céljából, amelyet azután kálium-permanganáttal oxidálnak a béta­­-metil-krotonát-rész eltávolítása céljából. így a kívánt, optikailag aktív 4-acetoxi-azetidi­­non-intermedierhez jutnak. A Tetrahedron Letters 23 (39): 4021-4024 (1982) folyóiratban a „B" reakcióvázlattal szemléltetett eljárást ismertetik. Eszerint a diazopenicillin-észter kiindulási anyagot 6,6- -bisz(fenil-szelenil) -penicillánsav-benzilész­­terré alakítják, amelyet MeMgBr-dal és CHgCHO-val -60°C-on hidroxi-etileznek. A ka­pott diasztereomer elegyből a kívánt cfsz-izo­­mer elkülöníthető. Az optikailag aktív 4-acetoxi-azetidinon ismert eljárásokkal átalakítható karbapenem- és penem-antibiotikumokká. Például a Tetra­hedron Letters 23 (22) : 2293-2296 (1982) cikk ismerteti a fenti intermedier átalakítását tiena­­micinné, míg a Chem. Pharm. Bull. 29(11): 3158-3172 (1981) cikkben ismertetésre kerül, hogyan használható ez az intermedier penem­­-antibiotikumok előállítására. Bár a fenti eljárások potenciálisan alkal­masak (8R)-hidroxi-etil-penem- és -karbape­­nem-antibiotikumok nagy-volumenű előállítá­sára, hátrányuk, hogy az aldol-kondenzációs lépésben és a redukciós lépésben nem szte­­reospecifikusak, azaz a dibróm-penicillin­­vagy bisz(fenil-szelenil)-penicillin-észter hidr­­oxi-etilezése és a kapott hidroxi-etilezett ter­mékek redukciója, melynek célja a brómatom, illetve a fenil-szelenil-csoport eltávolítása, diasztereomerek elegyének keletkezéséhez vezet, amelyeket el kell különíteni ahhoz, hogy a kívánt, optikailag aktív termékhez jussunk. Ez az elkülönítés, különösen ipari méretek­ben, azt eredményezi, hogy az egész eljárás lényegesen kevésbé lesz gazdaságos, mint ahogy enélkül lehetne. A 6-amino-penicillánsavnak az említett ismert (I) általános képletű optikailag aktív azetidinon-származékokká való átalakítására kidolgozott új eljárás — amelyben a jelen ta­lálmány szerinti eljárással előállítható új (III) általános képletű vegyületek fontos köztiter­mékként szerepelnek — lényegileg a követ­kező reakciólépéseket foglalja magába: (i) a 6-amino-penicillánsavat önmagában ismert módon egy (V) általános képletű 6,6- -diszubsztituált anhidropenicillinné alakít­juk — ebben a képletben X és Y egymástól függetlenül klór-, bróm­­vagy jódatomot jelent, majd (ii) a kapott (V) általános képletű közti­terméket — ahol X és Y jelentése egyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely 2 193959 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents