193937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hexahidro-pirrolo [2,1-a] izokinolin-származékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

193937 A találmány tárgya eljárás az (I) álta­lános képletű, új 1,2,3,4,6,10b-hexahidro-pir­­rolo[2,l-a]izokinolin-származékok és nem to­xikus, gyógyászatiig elfogadható savaddíciós sóik, valamint a fenti vegyületeket ható - anyagként tartalmazó gyógyászati készítmé­nyek előállítására. Az (I) általános képletben R, jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szén­atomos alkilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénato­mos alkilcsoport, fluoratom vagy hidr­­oxilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom vagy fenilcso­port, R6 jelentése hidrogénatom, halogén­atom, hidroxilcsoport, vagy 1-4 szén­atomos alkoxicsoport, R7 jelentése hidrogénatom, hidroxilcso­port, vagy 1-4 szénatomos alkoxicso­port, azzal a megkötéssel, hogy R6 és R7 10-es helyzete kizárt, A jelentése hidrogénatom vagy (1), vagy (3) általános képletű csoport, az utóbbi képletekben R8 jelentése hidrogénatom, 1-6 szén­­atomos alkilcsoport, trifluor-metil­­-csoport, hidroxilcsoport, 1 -4 szén­atomos alkil-tio-csoport, nitrocso­­port, aminocsoport, 1-4 szénato­mos alkanoil-amino-csoport, ben­­zoil-amino-csoport, 1-4 szénato­mos alkil-amino-csoport, cianocso­­port vagy halogénatom, R9 jelentése hidrogénatom, hidroxil­csoport, halogénatom vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport, és n értéke 0, 1 vagy 2. Az (1) vagy (3) általános képletű cso­portok a gyűrű bármely szénatomján keresz­tül kapcsolódhatnak az alapvázhoz. A leírásban említett alkil-, alkoxi-, alkil­­-tio-csoportok szénlánca egyenes vagy elága­zó lehet, a megadott szénatomszám-tartomá­­nyon belül. Halogénatom alatt általában fluor­­klór-, bróm- vagy jódatomot értünk. Az (I) általános képletű vegyületek dia­­sztereomerek formájában létezhetnek, két enantiomerjük lehet. A tiszta formában elő­állított diasztereomerek biológiai aktivitása eltérő lehet. Az (I) általános képletű vegyü­letek pszichotróp hatásuk, közelebbről anti­­depresszáns hatásuk következtében gyógy­szerkészítmények hatóanyagaként használha­tók. Az (I) általános képletű vegyületek kü­lönböző diasztereomerjeit a Chemical Abs­­tracts-ben javasolt nomenklatúra szerint kü­lönböztetjük meg egymástól, amely a kon­denzált, gyűrűs vegyületek diasztereomerjei­­nek relatív konfigurációját jelöli (a/ß no­menklatúra). Eszerint a hagyományos módon számozott gyűrűrendszer legkisebb számmal jelölt sztereokémiái centrumát jelöljük a-val, és a másik sztereokémiái centrumot az el­sőként jelölt centrumhoz viszonyított hely­1 2 zete szerint a-val vagy ß-val. Például az a képletű alapváz konfigurációja 6a, 10a, a b képletűé 6a, 10bß és a c képletüé 5a, 6ß, 10bß. Az (I) általános képletű vegyületeket-kü­lönféle, önmagában ismert eljárásokkal állít­hatjuk elő. Néhány fontosabb előállítási eljá­rást az alábbiakban ismertetünk, a teljesség igénye nélkül. Az egyszerűség kedvéért a re­akcióvázlatokban az alifás láncokon vagy az aromás gyűrűkön lévő szubsztituenseket nem tüntettük fel, természetesen ezzel nem kí­vánjuk korlátozni a találmány oltalmi kö­rét. Az alábbi reakcióvázlatokban az (II ál­talános képletű vegyületek R,, R2, R3, Rfi és R7 csoportjait hidrogénatommal, illetve me­­lilcsoporttal szemléltetjük. A kiindulási anya­gok megfelelő megválasztásával azonban az R,—R7 jelentésére fentebb megadott bármely csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállíthatók. Például (II) általá­nos képletű kiindulási anyagként difenil-éti 1 - amin helyett di ( p-tol i 1 ) -etil - amint használva az (A) reakcióvázlat szerinti eljárással olyan (I) általános képletű vegyületet állíthatunk elő, amelynek képletében R6 9-metil-csoportot és A p-tolil-csoportot jelent. Az (A) reakcióvázlattal szemléltetett ke­­tosavas (acil-imínium-ionos) eljárás szerint egy aril-etil-amint — például a (II) képle- 1Ü difeni 1-etil-amint — kondenzálunk (a) a-angelikalaktonnal vagy annak szár­mazékával, inert oldószerben, például me­­tilén-kloridban vagy etil-acetátban, szo­bahőmérséklet körüli hőmérsékleten, vagy (b) levulinsav vagy levulinsav-származék ve­gyes karbonsav-anhidridjével, inert oldó­szerben, például tetrahidrofuránban, etil­éterben vagy toluolban, 0°C körüli hő­­niérsékleten, vagy (c) ievulinsav vagy levulinsav-származék ész­terével, oldószer nélkül, 175—225°C kö­rüli hőmérsékleten. Az adduktumot — melyet a reakcióváz­latban nem tüntettünk fel — ezután savas katalizátor jelenlétében laktám-köztitermék­­ké — például (III) képletű laktámmá — cik­­lizáljuk. Ha a cikíizá 1 ást olyan aromás gyű­rűn kívánjuk végrehajtani, amely nem tar­talmaz jó elektron-donor szubsztituenst — például metoxicsoportot — orto- vagy para­­helyzetben a gyűrűzárás helyétől, katalizátor­ként erős savat kell használunk, például po­­lifoszforsavat, cseppfolyós hidrogén-fluoridot, piridínium-poli (hidrogén-fluorid)-ot vagy tri­­íluor-metán-szulfonsavat. Ha a megfelelő hely zetben jelen van egy elektron-donor csoport, a ciklizálást gyengébb savkatalizátorral — például etanolos hiarogén-kloriddal vagy tri­­fluor-ecetsavval — is végre lehet hajtani, és a gyűrűzárás elsősorban azon a helyen játszódik le, amely a lehetséges helyek kö­zül erősebben van aktiválva. A végterméket — például a (IV) képletű vegyületet — az amid­­funkció redukálásával kapjuk. A redukálást 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents