193920. lajstromszámú szabadalom • Formaépítő és szemléltető eszköz
A találmány tárgya formaépítő és szemléltető eszköz sík lapokkal, amelyekben a sík lapok peremétől induló bevágások vannak és a sík lapok eme bevágások mentén vannak egymáshoz illesztve. A formaépítő játékok igen nagy népszerűségnek örvendenek, sokféle fajtájuk-terjedt el igen széles körben. A játékok építőelemei általában térbeli testek, az egyszerű építőkockától az igen kifinomult Lego játék építőeleméig. Szép számmal akadnak azonban olyan formaépítő játékok is, amelyeknek az alkotó elemei sík lapok. Ahhoz, hogy a sík lapokból forma jöjjön létre, a lapokat valahogy egymáshoz kell illeszteni. Ismeretes a „Plas-p'at OL" fantázianevű játék, amelynek alkotóelemei szintén sík lapok. A sík lapok valamilyen alap alakzatot határoznak meg, amihez a sík lap oldalai mentén a lap síkjában lévő fülek vannak csatlakoztatva. Az alakzaton belül a lapban olyan hosszúkás rések vannak kialakítva, amelyekbe a fülek betolhatóak. Ezáltal mindenféle forma, építmény megvalósítható. Az elemeknek a füleknél való összecsatlakoztatása azonban egy sor hátrányt hoz magával. A fülek a létrehozott alakzatból kiállnak és ha például szemléltetés céljából testet hozunk létre belőle, akkor a térszemléletet erősen zavarják. Az elemek ilyentén csatlakoztatása következtében a két elem között nem jön létre záródó él, több élnek a test sarkainál való találkozásánál pedig lyukak maradnak szabadon. Rontják a térhatást, a térszemléletet az elemeken lévő bevágások, nyílások is. Gyakorlati tapasztalat, hogy egy csúcsban legfeljebb négy él találkozhat, többet nem lehet összehozni, mert a csatlakoztató fülek megtörnek. Ez a körülmény viszont nagyon leszűkíti azoknak a testeknek a körét, amiket ebből a játékból ki lehet alakítani. A fülek általi csatlakoztatás következtében Jétrejövő hátrányok kiküszöbölésére hoziák létre az olyan építőjátékot, amelyben szintén sík lapok segítségével lehet alakzatokat létrehozni, de a sík lapokban azok peremétől induló bevágások vannak. Az alakzatok felépítése során a sík lapokat eme bevágások mentén kell egymásba illeszteni. Ilyen építőjáték például „Ria" és „Csilla" fantázianév alatt vált ismertté. A bevágások itt olyan vonalak mentén vannak kialakítva, amelyek egy pontban metszik egymást, a bevágások tehát sugaras kialakításúak. Ennek következtében az alapelemekből csak láncszerű, nyitott alakzatokat lehet létrehozni, zárt testeket nem. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére újabban kapcsolóelemeket is mellékelnek a játékhoz, amik segítségével a láncszerű alakzatok összezárhatóak. Zárt testeknek azonban ezek semmiképpen sem tekinthetők, mert a testet alkotó sík lapok között az összekapcsoló elemeknek megfelelő távolság mindig megmarad, így a lapok nem illeszkednek egymáshoz. Ez különösen a csúcsoknál zavaró, ahol nagy rések 2 1 maradnak. Ráadásul ezt a játékot meglehetősen vastag, merev műanyagból készítik azzal a céllal, hogy két egymásba csatlakoztatott elem kb. derékszögben álljon egymáshoz képest. Nyilvánvaló, hogy ez mennyire leszűkíti a létrehozható alakzatok körét. A találmány tárgyához tartozó, ismert játékok közös hátránya, hogy a gyerekektől olyan ügyességet, gyakran olyan erőkifejtést kívánnak meg, amit ők nem vagy csak nehezen tudnak produkálni. Ennek következtében az ilyen játékkal nem szívesen játszanak, kedvüket hamar elveszítik. Ráadásul a játékok merev anyaga, az éles fülek, peremek fokozott balesetveszélyt hordoznak magukban a játékot használó gyerekek számára. A találmánnyal megoldandó feladat olyan formaépítő és szemléltető eszköz kialakítása, ami iskolás gyermekek számára könnyen kezelhető, a térszemlélet fejlesztésére, a térbeli alakzatok szemléltetésére különösen alkalmas, a gyerekek sérülésének veszélyét nem hordozza magában és könnyen, egyszerűen, olcsón előállítható. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében olyan kör vagy ellipszis alakú sík lapokat alkalmazok, amiken a bevágások a körbe vagy ellipszisbe rajzolt sokszög oldalai 'mentén vannak kialakítva, a bevágások hoszszát pedig a sokszög oldalhosszúságának felére készítem. A találmány szerinti továbbfejlesztésnek köszönhetően lehetőség van arra, hogy a lapok célszerűen vékony, például egy milliméteresnél vékonyabb műanyagból készüljenek. A bevágások legalább olyan szélesek ’ehetnek, mint a lapok anyagának a vastagsága, ami tehát meglehetősen vékony. A körbe vagy ellipszisbe írt sokszögek igen sokfélék lehetnek. Lehetnek például szabályos sokszögek, amelyeknek minden oldala egyforma hosszúságú. Itt a háromszögtől a hatszögig mindenféle forma szóba jöhet. Az ellipszisbe írt sokszögek között lehet olyan négyszög is, amelynek csúcsai az ellipszis főtengelyeinek a lap peremeivel való metszéspontjában vannak. De az ellipszisbe olyan négyszög is írható, amelynek csak két szemközti csúcsa ván az ellipszis valamelyik főtengelyének a lap kerületével való metszéspontjában. Ez utóbbi esetben paralelogrammát is alkalmazhatunk. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatom be. A rajzon'az 1-8. ábra az eszközt alkotó síklapok nyolc különböző kiviteli alakját mutatja felülnézetben, a 9. ábra az eszközt alkotó síklapok egyik összekapcsolási lehetőségét szemlélteti felülnézetben. Az 1. ábrán köralakú sík 1 lap látható, amelynek anyaga műanyag, például PVC, vastagsága pedig egy vastagabb írógéppapír 2 193920 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
