193920. lajstromszámú szabadalom • Formaépítő és szemléltető eszköz
vastagságát alig haladja meg. Anyagában színezet lehet, de külső festéssel is ellátható. Célszerű áttetsző 1 lapokat is készíteni. A találmány értelmében az 1 lapban az 1 lap peremétől, kerületétől induló 2 bevágások vannak, amik valamilyen sokszög oldalai mentén vannak kialakítva. Ez a sokszög ebben az esetben az 1 lap kerülete által meghatározott körbe rajzolt egyenlő oldalú háromszög. A találmány értelmében a 2 bevágások hossza a háromszöget alkotó oldalak hosszának csak a felére terjednek ki. A háromszög oldalainak azokat a részeit, amikre a 2 bevágás nem terjed ki, 3 szaggatott vonallal jelöltem. Ilyen módon tehát a háromszög egy oldalán a 2 bevágás és a 3 szaggatott vonal hossza megegyezik egymással. Könnyen belátható most már, hogy a háromszögön kívül más egyenlő oldalú sokszög is berajzolható az 1 lap kerülete által meghatározott körbe és a 2 bevágások eme sokszögek oldalhosszúságainak telével egyenlőek. Ahogy az a 2. illetve 3. ábrán látható, elkészíthetők a 2 bevágások négyzet, illetve egyenlő oldalú ötszög mentén is. A gyakorlati megvalósítás lehetősége szempontjából szélső esetet az egyenlő oldalú hatszög képviseli, amit a 4. ábrán külön is bemutatok. A szemléletesség kedvéért a 2 bevágások kiegészítéseképpen itt is berajzoltam a 3 szaggatott vonalat, ahol természetesen itt sincs bevágás. Ennek a kiviteli alaknak az esetében is igaz az, hogy a 2 bevágások és a 3 szaggatott vonalak hossza megegyezik egymással. A találmány értelmében azonban a sík 1 lapoknak nemcsak kör, de ellipszis alakja is lehet, ahogy ez az 5. ábrán látszik. Itt az I lap által meghatározott ellipszisbe téglalap van belerajzolva, ahol a 2 bevágások a téglalap egy oldalának szintén a felét foglalják el. Az ellipszis forma többféle sokszög alkalmazását is lehetővé teszi. A 6. ábrán például deltoid van az ellipszisbe berajzolva. Ennek egy oldalán lévő 2 bevágás és a 3 szaggatott vonallal jelzett bevágás nélküli rész azonban egymással megegyezik. Itt a deltoid olyan négyszöget alkot, amelynek két szemben fekvő csúcsa az 1 lap által meghatározott ellipszis egyik főtengelyének a kerületen való metszéspontjaival egybe esik. Ugyanez a helyzet a 7. ábrán látható paralelogramma esetében is. De olyan rombuszt is berajzolhatunk az ellipszisbe, amelynek mind a négy csúcsa az ellipszis főtengelyeinek a kerülettel való metszéspontjaival esik egybe (8. ábra). Természetesen az utóbbi kiviteli alakokra is érvényes az a megkötés, hogy a 2 bevágás a sokszög egy- egy oldala mentén az oldalnak csak a felére terjed ki. Az 1-8. ábra 1:1 méretarányban mutatja a sík 1 lapokat. A gyakorlat során bebizonyosodott, hogy ezek a méretek különösen alkalmasak a gyerekek számára, kezelésük nem jelent különösebb nehézséget. Természetesen nincsen akadálya annak, hogy ettől eltérő méretű 1 lapokat készítsünk. Célszerű is olyan készle3 tét előállítani, amelyben az ugyanolyan sokszögeket hordozó különböző méretű 1 lapok vannak. Az ábrákon látható 2 bevágások szélességi mérete egyúttal tájékoztatást ad az 1 lapok célszerű vastagságára is, hiszen a 2 bevágások olyan szélesre vannak készítve, amint amilyen vastagok az 1 lapok. Miután ez a méjet 1 mm alatt van, az 1 lapokat rendkívül könnyű egymásba illeszteni, ami tígy történik, hogy az egyik 1 lapot a rajta lévő egyik 2 bevágásnál a másik 1 lap valamelyik 2 bevágásába toljuk, amíg a két különböző 1 lapon lévő két 2 bevágás egymáson fel nem ütközik, amíg tehát a további egymásba csúsztatás lehetetlenné nem válik. Ebben a helyzetben az illető 2 bevágás folytatásában lévő 3 szaggatott vonalat takarja le a másik 1 lap illető 2 bevágása. Miután az 1 lapok könnyűek, anyaguk hajlékony, de nem törékeny, ezt az egymásba csúsztatást minden különösebb nehézség nélkül a gyerekek is el tudják végezni, aminek különösen akkor van jelentősége, ha egy 1 laphoz már több 1 lap van csatlakoztatva. Az alábbiakban a találmány szerinti formaépítő és szemléltető eszköz néhány alkalmazási lehetőségét említem meg. Az elvégzet kísérleteim szerint az eszköz kiválóan alkalmas oktatási célokra, a térszemlélet fejlesztésére, amikor a tanulókat a testekkel kell megismertetni. Az eszköz segítségével könnyedén létrehozható kocka, háromszög alapú hasáb, ötszög alapú hasáb, dodekaéder és hatszög alapú hasáb is. A példa kedvéért most a 9. ábrára hivatkozással a dodakaéder elkészítését mutatom be. A dodekaéder tudvalevőleg olyan test, amit minden oldalról ötszög határol. Elkészítéséhez 12 darab olyan 1 lapra van szükség, amely kör alakú és a körbe ötszög van beírva, a 2 bevágások eme ötszög mentén vannak kialakítva. Először elkészítjük a 9.ábrán látható hálózatott olyan módon, hogy a középen levő 1 lap minden 2 bevágásába beleillesztjük további öt 1 lap 2 bevágásainak valamelyikét. Ezután összefűzzük az a, b, c, d, és e jelű 2 bevágásokat olyan módon, hogy az azonos betűjelet hordozó 2 bevágásokt,kapcsolódjanak egymáshoz. Ennekutána még'egy ugyanilyen hálózatot készítünk, és a két ilyen egységet középen összekapcsolva megkapjuk a dodekaédert. Már a fentiekből is látszik, hogy az 1 lap anyagának rugalmassága, vékonysága és a 2 bevágások keskeny volta igen nagymértékben megkönnyíti az 1 lapok összeállítását, a testek kialakítását. Ehhez képest meglepetéssel tapasztaljuk hogy a létrejövő zárt test mennyire merev alaktartó. Kis gyakorlattal tapasztalhatjuk, hogy az említett testek variációjával, egymáshoz kombinálásával a legkülönfélébb alakzatok valósíthatók meg, amelyeknek a kialakítása a gyerekek térszemléletét igen hatásosan fejleszti. Kísérletekkel igazolt tapasztalat, hogy a játék4 3 193920 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
