193917. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-(halogén-alkil)- 1,3,4-tiadiazol-2-il-oxi-acetamidokat tartalmazó herbicid és fungicid készítmények eé eljárás az új vegyületek előállítására
193917 garépa (Daucus), bab (Phaseolus), borsó (Pisum), burgonya (Solanum), len (Linum), hajnalka (Ipomoea), veteménybab (Vicia), dohány (Nicotiana), paradicsom (Lycopersicon), földimogyoró (Arachis), káposzta (Brassica), saláta (Lactuca), uborka (Cucumis), tök (Cuburbita). Az egyszikű gyomnövények közül például az alábbiak a találmány szerinti szerekkel elpusztíthatok: kakaslábfű (Echinochloa), muhar (Setaria), köles (Panicum), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), Brachiaria, ujjasmuhar (Digitaria), komócsin (Phleum), perje (Poa), vadoc (Lolium), rozenok (Bromus), zab (Avena), palka (Cyperus), cirok (Sorghum), tarack (Agropyron), bermudafű (Cynodon), Monocharia, Fimbristylis, nyílfű (Sagittaria), Eleocharis, Scirpus, Paspalum, Ischaemum, Spenoclea, Dactyloctenium, tippan (Agrostis), Alopécurus. hélazab (Apera). Az új vegyületeket például az alábbi egyszikű kultúrákban alkalmazhatjuk: rizs (Oryza), kukorica (Zea), búza (Triticum), árpa (Hordeum), zab (Avena), fozs (Secale), cirok (Sorghum), köles (Panicum), cukornád (Saccharum), ananász (Ananas), spárga (Asparagus), hagyma (Allium). A találmány szerinti szerek alkalmazhatósága azonban nem korlátozódik a teríti kultúrákra, hanem egyéb növényekre is kiterjed. A találmány szerinti szerek — hatóanyagkoncentrációjuktól függően — totál herbicidként alkalmazhatók például ipari területeken, vasúti sínek mentén, utakon és tereken növő gaz pusztítására. A szerek továbbá erdőkben, díszcserje, gyümölcs, szőlő, citrusz, dió, ganán, kávé, tea, gumi, olajfa, kakaó, bogyós termések és komló kultúrákban, valamint nem évelő kultúrákban,valamint nem évelő kultúrákban szelektív gyomirtószerként alkalmazhatók. A találmány szerint előállított hatóanyagok erős mikrobicid hatást mutatnak és nem kívánt mikroorganizmusok ellen alkalmazhatók. A hatóanyagok tehát növényvédőszerként használhatók. A növényvédelemben a fungitoxikus szereket a Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chrytridiomycetes, Zygomycetes, Aecomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes. A hatóanyagok jó növényi tűrőképessége következtében a gombák elleni küzdelemben megfelelő koncentrációban alkalmazhatók, a találmány szerinti készítményeket a föld feletti növényi részek, a vetőmagok és talaj kezelésére. A találmány szerint előállított hatóanyagokat különösen sikeresen használhatjuk gabona vagy rizsbetegségek, pl. Pyricularia oryzae, Puccinia recondita, Cochliobolus sativus vagy Pyrenophora teres kórokozói ellen, de alkalmazhatjuk Oomyciták vagy az almavarasodás (Venturia inaequalis) kórokozói ellen. 35 A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenzióvá, porrá, porzószerré, habbá, péppé, granulátummá, aeroszollá, koncentrátummá, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyaggá, polimer anyagban lévő finom kapszulákká, vetőmagban védőmasszában lévő finom kapszulákká, továbbá éghető agyagokat tartalmazó készítményekké, például füstölő patronokká, füstölő dobozokká, füstölő spirálokká, valamint ULV-hideg és meleg köd készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőszereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkilnaftalinokat, klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromásanyagokat, pl. klór-benzolokat, klór-etiléneket, vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont, metil-iizobutil-ketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivőanyagokon vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, így freon vagy szénhidrogének, például propán, nitrogén vagy szén-dioxid, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaíöld és szintétikus kőlisztek, például nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid és szilikátok jöhetnek szóba, granulátumokba szilárd hordozóanyagként tört és frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint előállíthatunk szintetikus granulátumokat, szervetlen vagy szerves lisztekből és granulátumokat előállíthatunk szerves anyagból, például falisztből, kókuszhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból, emulgeálószerként és/vagy habképző anyagkéntnemionogén és anionos emulgeátorokat, például polioxi-etilén-zsirsav-észtert, polioxi-etilén-zsíralkohol-étert, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkilszulfátokat, alkilszulfonátokat, arilszulfonátokat, például lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt alkalmazhatunk. A készítményekben előfordulhatnak kötőanyagok is, amelyek a tapadást segítik 36 19 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
