193917. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 5-(halogén-alkil)- 1,3,4-tiadiazol-2-il-oxi-acetamidokat tartalmazó herbicid és fungicid készítmények eé eljárás az új vegyületek előállítására

állíthatjuk elő (lásd pl. 32 28 147 számú NSZK-beli közrebocsátási iratot, J. Chem. Soc. 1949, 1918—1923; J. Chem. Soc. 1949, 3311—3315; 3 260 588 számú USA szabadalmi leírás, J. Heterocyclic Chem. Vol. 11(3), 343—345. oldal, 1974). A találmány szerinti, a) eljáráshoz (III) általános képletű hidroxi-acetamidokat is használunk kiindulási anyagként. Ebben a képletben R2 és R3 előnyös jelentéseit már az (I) általános képletű vegyületekkel kapcsola­tosan megneveztük. A (III) általános képletű hidroxi-aceíami­­dok ismertek. Lásd pl. 18 497 és 29 171 számú európai szabadalmi leírásokat, 30 38 598, 3148 839 számú NSZK-beli közrebocsátási iratokat, vagy ismert eljárások analógiájára állíthatók elő. A találmány szerinti b) eljáráshoz kiindu­lási anyagként (IV) általános képletű hidra­­zin-tio-karbonsav-O-karbamoil-metilésztere­­ket használunk. A képletben R2 és R3 előnyös jelentéseit az (I) általános képletű vegyü­letekkel összefüggésben már megadtuk. A (IV) általános képletű hidrazin-tio­­karbonsav-O-karbamoil-metilésztereket még nem írták le az irodalomban. Ezek előállítá­sa egy másik, azonos benyújtási napon sza­badalmi bejelentés tárgyát képezi. Előállításuk úgy történhet, hogyha egy (VII) általános képletű O-karbamoilmetil­­-S-karboxi-metil-ditiokarbonátot — R2 és R3 jelentése a fenti — hidrazinhidráttal reagál­tatunk adott esetben hígítószer, pl. víz és adott esetben savmegkötőszer, pl. nátrium-hidro­­gén-karbonát jelenlétében —20 és +50 C° közötti hőmérsékleten, vagy egy (III) általános képletű hidroxi-acetami­­dot — R2 és R3 jelentése a fenti — egymás után egy egyedényes eljárással először szénkéneggel reagáltatunk bázis, pl. alkáli­­-fémhidroxid jelenlétében, majd egy klór­­ecet sa v- a 1 ká 1 i sóval, pl. klór-ecetsav-nátri­­um sóval, végül hidrazinhidráttal, adott eset­ben hígítószer jelenlétében, pl. víz jelenlété­ben 0 és 60 C° közötti hőmérsékleten. A (VII) általános képletű O-karbamoil­­metil-S-karboximetil-ditio-karbonátok sem vol­tak még leírva az irodalomban. Előállításuk úgy történhet, hogy egy (III) általános képletű hidroxiacetamidot — R2 és R3 jelentése a fenti — egymás után egy egyedényes eljárással először kéndioxiddal reagáltatunk bázis, pl. káliumhidroxid jelen­létében, majd klór-ecetsav-alkáli sóval, pl. klór-ecetsav-nátriumsóval, végül egy savval, pl. sósavval, adott esetben hígítószer, pl. víz jelenlétében 0 és +60 C° közötti hőmérsék­leten. A találmány szerinti b) eljáráshoz (V) általános képletű halogén-karbonsav-anhidri­­deket is alkalmazunk, A képletben R1 előnyös jelentéseit az (I) általános képletű vegyíilet­­tel kapcsolatban adtuk meg. 31 A (V) általános képletű halogén-karbon­sav-anhidridek a szerves kémiában ismert vegyületek. A találmány szerinti c) eljárásnál kiindu­lási anyagként (VI) általános képletű N’-acil­­hidrazin-N-tio-karbonsav-O-karbamoil-metil­­észtereket használunk A (VI) általános kép­letben R\ R2, és R3 előnyös jelentéseit már megadtuk az (I) általános képletű vegyü­letekkel kapcsolatosan. A (VI) általános képletű N’-acil-hidrazin-N-tiokarbonsav-O­­-karbamoil-metilésztereket még nem írták le az irodalomban. Előállításuk egy párhuza­mos azonos bejelentési napú bejelentés tárgyát képezi. Előállításuk úgy történhet, hogy egy (IV) általános képletű hidrazin-N-tiokarbonsav­­-O-karbamoil-metilésztert — R2 és R3 jelen­tése a fenti — (VIII) általános képletű aci­­lezőszerrel — R1 jelentése a fenti és X jelen­tése halogénatom vagy alkoxicsoport — külö­nösen klór- vagy brómatom, vagy metoxi­­vagy etoxicsoport — adott esetben hígítószer, pl. dímetil-formamid és adott esetben sav­megkötőszer, pl. piridin jelenlétében —20 és +60 C° között reagáltatunk, vagy egy (VII) általános képletű O-karbamoil-metil­­-S-karboximetil-ditiokarbonátot — R2 és R3 jelentése a fenti — (IX) általános képletű N­­-acil-hidrazinnal — R1 jelentése a fenti — adott esetben hígítószer, pl. víz jelenlété­ben és adott esetben savmegkötőszer, pl. nátrium-hidrogénkarbonát jelenlétében rea­gáltatunk —20 és +50 C° közötti hőmérsék­leten, vagy egy (III) általános képletű hidroxi-acetarni­­dot — R2 és R3 jelentése a fenti — egymást követőleg egy egyedényes eljárásban elő­ször kéndioxiddal reagáltatunk bázis, pl. ká­liumhidroxid jelenlétében, majd ecetsaval­­kálisóval, pl. klór-ecetsav-nátriumsóval, végül (IX) általános képletű N-acil-hidrazinnal R1 jelentése a fenti — adott esetben hígító­szer, pl. víz jelenlétében —20 és +60 C° kö­zötti hőmérsékleten. A (VIII) általános képletű acilezőszerek a szerves kémiában ismert vegyületek. A (IX) általános képletű N-acil-hidrazi­­nok szintén ismert vegyületek és ismert eljárá­sok segítségével előállíthatok hidrazin­­acilezésével (lásd pl. C. Ferri, „Reaktionen der organischen Synthse“, Thieme Verlag Stuttgart 1978, 562. oldal és 563. oldal). A találmány szerinti a) eljáráshoz hígító­szerként szerves vagy szervetlen oldószereket használhatunk. Előnyösek a szénhidrogének, pl. toluol vagy ciklohexán, halogénezett szén­­hidrogének, pl. metilénklorid, kloroform, diklóretán vagy klórbenzol; ketonok, pl. acetop vagy metil-izobutil-keton, éterek, pl. dietil­­-éter, di-izo-propiléter, vagy met.il-t-butil-éter, alkoholok, pl. metanol, etanol vagy izopropa­­nol; amidok, pl. dimetilformamid, dimetil­­acetamid, szulfoxidok, pl. dimetilszulfoxid, víz vagy vizes sóoldatok. 32 193917 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents