193916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített imidazol-származékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193916 lusok, ammónium-hidroxid, továbbá karbo­­ciklusos aminok jöhetnek szóba. Példaképpen megemlítjük a nátrium-hidroxidot, nátrium­­-hidridet, nátrium-amidot, kálium-tercier-buti­­látot, kálium-karbonátot, lítium-trifenil-meti­­lidet, lítium-diizopropil-amidot, kálium-3-(ami­­no-propil) -amidot, kálium-bisz (trimetil-szilil)­­-amidot, dimetil-amino-naftalint, dietil-amint, trietil-amint, piridint, benzil-trimetil-ammó­­nium-hidroxidot, 1,5-diazabiciklo [4.3.0] non-5- -ént (DBN), valamint az 1,8-diazabiciklo­­[5.4.0] undec-7-ént (DBU). Ha a (IIb) általános képletű vegyületben X2 jelentése hidrogénatom, akkor nem kell további bázist alkalmaznunk, amennyiben a bázis szerepét betöltő (11b) általános kép­letű vegyületet fölöslegben alkalmazzuk. Az olyan (Ilb) általános képletű vegyüle­­teket, ahol X2 jelentése egy fémes csoport, előnyösen bázis hozzáadása nélkül reagáltat­­juk. E reakciót előnyösen olyan (Ilb) általá­nos képletű vegyületékkel hajtjuk végre, ahol X2 jelentése hidrogénatom. b) Eljárás A dehidrogénezés céljára alkalmas dehid­­rogénező-szereket használunk, például a pe­riódusos rendszer alcsoportjaiba, és előnyö­sen a Vili. alcsoportba tartozó elemeket, mint palládiumot, Raney-nikkelt vagy platinát, vagy pedig megfelelő nemesfém-származé­kokat, mint platina-oxidot vagy ruténium-tri­­fenil-foszfid-kloridot, ahol e dehidrogénező­­szerek alkalmas hordozókhoz, például aktív­szénhez kötött állapotban is lehetnek. További előnyös dehidrogénező-szerek például a kino­­nok, mint például a p-benzokinonok, példá­ul a tetraklór-p-benzokinon és a 2,3-diklór­­-5,6-diciano-p-benzokinon, továbbá a fen­­antrén-9,10-kinon. Használhatunk ezenkívül N-halogén-szukcinimideket, mint például N­­-klór-szukcinimidet, mangánvegyü leteket, mint például bárium-manganátot vagy man­­gán-dioxidot és kén- valamint szelénszár­mazékokat, mint például elemi ként, elemi szelént, szelén-dioxidot vagy difenil-szeleni­­um-bisz-trifluor-acetátot. c) Eljárás A 2—5 szénatomos alkenilidéncsoport -CH(Ri)-csoporttá, illetve az R’2 2—4 szén­­atomos alkenilcsoport R2 csoporttá alakí­tását redukálással végezzük, ismert módon hidrogénezéssel, ezenkívül valamely hidrid­­-iont átadó reagenssel végzett redukció út­ján, vagy egy fémet és egy protonlehasító szert tartalmazó fémes redukáló rendszerrel végzett redukció útján. Hidrogénező katalizátorként például a periódusos rendszer VIII. alcsoportjába tar­tozó elemek és ezek származékai említhetők, mint palládium, platina, platina-oxid, ruté­­nium, ródium, trisz-(trifenil-foszfin)-ródi­­um (I)-halogenidek, például -kloridok, vagy a Raney-nikkel, amelyeket adott esetben egy hordozóra, például aktívszénre, alkálifém­­-karbonátra vagv alkálifém-szulfátra, vagy 4 5 pedig szilikagélre felvitt állapotban is hasz­nálhatunk. Hidrid-iont átadó reagensek pél­dául az alkalmas könnyűfém-hidridek, és kü­lönösen az alkálifém-alumínium-hidridek és alkálifém-bór-hidridek, mint a lítium-alumí­­nium-hidrid, 1 ítium-trietil-bór-hidrid, nátri­­um-bór-hidrid, nátrium-ciano-bór-hidrid vagy az ón-hidridek, mint a trietil-ón-hidrid és tri­bu til -ón-hidrid, valamint a diborán. Egy fé­mes redukáló rendszerben lévő fém lehet va­lamely nem nemes fém, például alkálifém vagy alkáli-földfém, mint lítium, nátrium, kálium, magnézium vagy kalcium, vagy pe­dig valamely átmeneti fém, mint cink, ón, vas vagy titán, és protonlehasító szerként e rendszerekben protontartalmú savak, mint sósav vagy ecetsav, rövidszénláncú alkano­­lok, mint etanol és/vagy aminok, illetve am­mónia, lehet. Ilyen rendszerek például a nát­­rium/ammónia, cink/sósav vagy ecetsav és a cink/etanol. d) Eljárás A (VIb) általános képletű vegyületekben a formilcsoport acetálozott alakban, például valamely alkohollal, mint például egy rövid­szénláncú alkanollal vagy rövidszénláncú alkán-diollal acetálozott alakban is lehet. A (Via) és a (VIb) általános képletű ve­­gyületek kondenzálását és az eljárás folyamán keletkező köztitermék gyűrűzárását valamely savas reagens, például egy protontartalmú sav, mint egy ásványi sav, úgy hidrogén-ha­­logenid, kénsav vagy polifoszforsav, továbbá valamely szulfonsav, például trifluor-metán­­-szulfonsav vagy p-toluolszulfonsav, vagy egy erős karbonsav, például adott esetben he­lyettesített rövidszénláncú alkán-karbonsav, például ecetsav vagy trifluor-ecetsav jelenlé­tében végezhetjük. Ezenkívül alkalmas reagen­sek például az ásványi savak fent említett arhidridjei is. e) és f) Eljárás Az X4, vagy X5, illetve X6 vagy X7 reak­cióképes, észteresített hidroxilcsoport, lehet valamely, az a) eljárás X, jelentéseként meg­adott csoport, míg az X4 vagy X5,ill. X6 vagy X7 fémes csoport lehet egy alkálifém-ion, mint lítium-ion, nátrium-ion vagy kálium-ion, továbbá magnézium-halogenid-csoport, mint magnézium-bromid-csoport, ezenkívül réz-ion vagy valamely lítium-kuprátból leszármaztat­­ható lítium-réz-csoport. Mindkét alkilező reakciót egyidejűleg elvégezhető eljárás során például egy (VIIg) általános képletű vegyületből kiindulva való­síthatunk meg, ahol X4 és X6 jelentése hidrogénatom, Pii jelentése a fenti, e vegyületet egy erős bázissal, például butil­­-lítiummal reagáltatjuk, és az így kapott (Vllg) általános képletű vegyületet, ahol X4 és X6 jelentése egyaránt fémes csoport, mint lítium-ion, legalább két mólnyi mennyiségű (VIIb) álta­lános képletű vegyülettel reagáltatjuk. így olyan (I) általános képletű vegyület keletke­zik, ahol R( és R2 jelentése azonos. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents