193913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin, 1,8-naftiridin és pirido-pirazin-spiro-származékai és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193913 által a gyomor-béltraktusban okozott irri­­táció és károsodás mellékhatását. A találmány szerinti vegyületek fekély­­ellenes hatását standard biológiai vizsgá­lati eljárásokkal értékelhetjük. Patkányokban a sejtvédő tesztekben, ame­lyekben a gyomor-béltraktus károsodását etanollal idéztük elő, a találmány szerinti vegyületek kb. 0,5 és 50 mg/testsúly-kg/nap mennyiségben mutatkoztak hatásosnak. A teljes dózist előnyösen osztott napi dózisban adjuk be. Parenterális, például intravénás adagolás esetén a vegyületeket kb. 0,05 és 5 mg/test­­súly-kg között változó mennyiségben egyet­len vagy többszörös napi dózisban adagol­juk. A gyomorfekély kezelésére és gyógyszer okozta gyomorfekély megelőzésére és kezelésé­re a találmány szerinti vegyületeket egység­dózis formákban, így tabletták, kapszulák, pilulák, porok, granulák, steril parenterális oldatok, vagy szuszpenziók, kúpok formájá­ban mechanikus adagoló készülékek segít­ségévi például transzdermálisan és más ha­sonló módon adagolhatjuk. A találmány szerinti vegyületeket tartal­mazó gyógyászati készítmények előállí­tásához használt közömbös, gyógyászatilag elfogadható hordozók lehetnek szilárdak vagy folyékonyak. A szilárd készítmények maguk­ba foglalják a porokat, tablettákat, diszper­­gálható granulákat, kapszulákat, ostyákat és kúpokat. A szilárd hordozó lehet egy vagy több olyan anyag, amely hígítószerül is szol­gálhat, ízanyagok, oldáskönnyítők, síkosító­­anyagok, szuszpendálószerek, kötőanyagok vagy a tabletta szétesését elősegítő anyagok; a szilárd hordozó egy kapszulázó anyag is le­het. A porokban a hordozó finomeloszlású szilárd anyag, amely a finomeloszlású ható­anyaggal alkot keveréket. A tablettában a hatóanyagot és a szükséges kötő tulajdonságú hordozót megfelelő arányban összekeverjük és kívánt méretűvé és alakúvá préseljük. A porok és tabletták 5 vagy 10 és kb. 70% kö­zötti mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak. Alkalmas szilárd hordozók például a magné­zium-karbonát, magnézium-sztearát, talkum, cukor, tejcukor, pektin, dextrin, keményítő, zselatin, tragakant, metil-cellulóz, nátrium­­-karboxi-metil-cellulóz, alacsony olvadáspon­tú viasz, kakaóvaj és hasonlók. A „készít­mény“ kifejezés magába foglalja az olyan ki­készítései formát, amely hatóanyagot kapszu­lázó anyaggal, mint hordozóval tartalmazza egy kapszulát alkotva, amely a hatóanyagot (vagy annak hordozókkal alkotott keverékét) körülveszi. Hasonlóképpen az ostyák is a készítmények közé tartoznak. A tabletták, po­rok, ostyák és kapszulák orális adagolásra alkalmas szilárd dózisformák. Kúpok előállításához alacsony hőmérsék­leten olvadó viaszt, például zsírsavgliceri­­dek keverékét vagy kakaóvajat megolvasz-5 tunk, majd a hatóanyagot például keveréssel homogénen diszpergáljuk benne. Az olvadt ho­mogén elegyet aztán megfelelő méretű for­mákba öntjük, hűlni hagyjuk és így megszi­lárdul. Folyékony készítmények az oldatok, szusz­penziók és emulziók. Példaként említhetjük a vizes vagy víz-propilénglikol eleggyel készült parenterálisan injektálható oldatokat, Folyé­kony készítmények előállíthatok vizes poli­­etilénglikol oldatban is. Az orális adagolás­ra alkalmas vizes oldatokat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyag vizes oldatához alkalmas színezőanyagokat ízesítőanyagokat, stabilizá­­torokat, édesítőszereket, oldáskönnyítőket és sűrítő anyagokat adunk kívánság szerint. Az orális adagolásra alkalmas vizes szusz­penziókat úgy készítjük, hogy a finomelosz­lású hatóanyagot vízben viszkózis anyaggal, például természetes vagy szintetikus gumi­val, gyantákkal, metil-cellulózzal, nátrium­­- karboxí-metil-cellulózzal és más jól ismert szuszpendáló szerekkel diszpergáljuk. A készítményekhez tartoznak azok a szi­lárd kikészítési formák, amelyekből röviddel a felhasználás előtt orálisan vagy parenterá­­lisan adagolható folyékony készítmények ál- Tthatók elő. Az ilyen folyékony formák az ol­datok, szuszpenziók és emulziók. Ezeket a speciális szilárd készítményeket legkényel­­nesebben egységdózis formában állítjuk elő, és így egyetlen folyékony dózis egység készít­hető belőlük. Másik lehetőség, hogy a szilárd készítmények annyi szilárd anyagot tartalmaz­lak, hogy folyékony formává alakítva több­szörös egyedi folyékony dózist kaphatunk, amelyet a folyékony készítmény előre meg­határozott térfogatával például fecskendővel, teáskanállal vagy más kalibrált térfogatú edénnyel mérhetünk. Ha ily módon többszö­rös folyékony dózist állítunk elő, az oldat nem használt részét előnyösen alacsony hőmér­sékleten (azaz hűtőben) tartjuk a lehetséges bomlás elkerülésére. A folyékony formájúvá .alakítandó szilárd készítmények a hatóanya­gon kívül ízesítőanyagokat, színezőanyagokat, stabilizálószereket, puffereket, mesterséges és természetes édesítőszereket, diszpergáló­­szereket, sűrítő anyagokat, oldódást előse­gítő anyagokat és hasonlókat tartalmaznak. A folyékony készítménnyé való alakításhoz használt oldószerek például a víz, izotóniás víz, etanol, glicerin, propilénglikol és hason­lók, valamint ezek elegyek Természetesen, az oldószert az adagolás módjától függően választjuk meg, így a nagymennyiségű eta­­aolt tartalmazó folyékony készítmények nem alkalmasak parenterális adagolásra. Előnyösen a gyógyászati készítmények egységdózis formájúak. Ilyen formában a ké­szítmény megfelelő hatóanyagot tartalmazó egységdózisokra osztható. Az egységdózis ‘ehet csomagolt készítmény, a csomag a ké­szítmény diszkrét mennyiségeit tartalmazza, például csomagolt tablettákat, kapszulákat 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents