193899. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált fenetil-triazol-származékokat tartalmazó fungicid szerek és eljárás fenetil-triazol-származékok előállítására
193899 dozóanyagokon olyan folyadékok értendők, melyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmazállapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogén-szénhidrogének, valamint bután, propán, nitrogén és. széndioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy mesterségesen előállított szervetlen porokat, például magas diszperzitás fokú kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anyagokból, így fúrészporból, kókuszdióhéjbol, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poli(oxi-etilén) -zsírsav-észtereket, poli (oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószerként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés és latex formájú polimereket, így gummiarábikumot, poli(vínil-alkohol)-t, poli (vinil-acetát) -ot felhasználhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, íerro-cián-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-, azo- és fém-ftálo-cianin-színezőanyagokat, valamint biológiai nyomelemeket, így a vas, mangán, bor, réz, kobalt, molibdén és cink sóit is. A készítmények általában 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények egyéb, ismert hatóanyagokkal, így fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nematocid vagy herbicid hatású anyagokkal, a madarakat elriasztó vegyületekkel, növényi növekedést szabályozó anyagokkal, tápanyagokkal és a talajszerkezetet javító anyagokkal is keverhetők. A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz csávázással, nedves csávázással, áztatási csávázással vagy inkrusztálással. Növényrészek kezelése során a felhasználásra kerülő készítmény hatóanyagkoncentrációja széles határok között változhat, általá- 4 5 ban 1 és 0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg% közé esik. Vetőmag csávázásakor 1 kg vetőmagra általában 0,001-50 g hatóanyagot, előnyösen 0. 01.10 g hatóanyagot alkalmazunk. Talajkezeléshez 0,00001-0,1 tömeg^, előnyösen 0,0001-0,02 tömeg% mennyiségű hatóanyagot juttatunk a talajba. Előállítási példák 1. példa az (1) képletű vegyület előállítása 13,55 g (0,05 mól) 1-(2,4-diklór-fenil)-1 -oximino-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etánt 100 ml dimetil-íormamidban oldunk, majd először 7,0 g (0,05 mól) kálium-karbonáttal, másodszor cseppenként 13,5 g (0,05 mól) 2,4-diklór-fenoxi-etil-bromiddal elegyítjük. A reakcióelegyet 48 órán keresztül 40-60°C közötti hőmérsékleten kevertetjük. Lehűlés után belekeverjük 200 ml telített nátrium-klorid-oldatba, és 100 ml metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázist háromszor 50 ml vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, majd beszűkítjük. Ezután a telítésig hidrogén-klorid gázt vezetünk bele, majd az oldószer ledesztillálásával beszűkítjük, és a maradékot 300 ml düzopropil-éterben felvesszük. A kiváló kristályokat leszűrjük. Így 6,6 g (az elméleti 26,6%-a) 1 - (2,4 diklór-fenil) -1 - (2,4-diklór-fenoxi-etoxi-imino) -2- (1,2,4-tria zol-1-il) -etán-hidrokloridot kapunk, melynek olvadáspontja 137- 138°C. A kiindulási anyagok előállítása Az (1.1) képletű vegyület előállítása 106,8 g (0,44 mól) 1-(2,4-diklór-fenil)-2- -(l,2,4-triazol-l-il)-l-etanont 780 ml etanolban o dúnk, 48 g hidroxil-ammónium-hidrokloriddal elegyítjük, és 5 órán keresztül viszszafolyatás közben forraljuk. Ezután a reakcióelegyet 1000 ml vízzel elegyítjük és szűrjük, így 51 g (az elméleti 45%-a) 1-(2,4-diklór-fenil) -'1 -oximino-2- ( 1,2,4-triazol-1 -il) -etánt kapunk, melynek olvadáspontja 165-170°C. Az (12) képletű vegyület előállítása 269 g (1 mól) (o-bróm-2,4-diklór-acetofenont 250 ml acetonitrilben oldunk. Ezt az oldatot hozzácsepegtetjük egy visszafolyatás közben forralt, és 69 g (1 mól) 1,2,4-triazolból, 150 g kálium-karbonátból és 2 liter acetonitrilb51 álló szuszpenzióhoz. A reakcióelegyet 20 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk, majd a lehűlt szuszpenziót szűrjük, a szűr letet megszabadítjuk az oldószertől, a maradékot ecetészterben felvesszük, vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és az oldószertől megszabadítjuk. Az ecetészteres maradék izopropanollal egyesítve kikristályosodik.Ligroin/izopropanol elegyből végzett átkristályosítás után 154 g (az elméleti 60%-a) 1 - (2,4-diklór-fenil) -2- ( 1,2,4-triazol -1-il) -etanont kapunk, melynek olvadáspontja 117°C. 2. példa a (2) képletű vegyület előállítása 12,95 g (0,05 mól) 1 - (2,4-diklór-fenil) -2-- ( 1,2,4-triazol-1 -il) -1 -etanolt 100 ml toluolban 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
