193884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődzők takarmányozására alkalmas magas tápértékű fehérjealapú lisztek előállítására
193884 A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a kezelések hatására jelentősen fokozódik az enzimatikus lebontással szembeni ellenállás. Még a jó bendőn való áthaladási tulajdonságokkal rendelkező kukoricasikér- 5 liszt esetén is jobb eredmény érhető el. A földimogyoróliszt — amely a bendőben könnyen emészthető — esetén még nagyobb fokú védőhatást érünk el a bendőben történő emésztéssel szemben. A bendőben viszonylag jól áthaladó, kérődzők számára alkalmas fehérjetartalmú takarmányok esetén kisebb fokú a védőhatás, mint a bendőben könnyen lebomló takarmányok esetén. A bendőben könnyen lebomló takarmányokra példaként 14 15 * * * * a gyapotmaglisztet, napraforgólisztet, repcemaglisztet és a Cenola-lisztet (alacsony glukozinolát) említhetjük. XI. példa 20 A találmány szerinti kezelés előnyeinek további bizonyítására fiatal szarvasmarhákat cink-kloriddal kezelt szójababliszttel etetve hízlalási kísérletet végzünk. A kísérletekben 32 db Holstein-fajta 58,9—204,3 kg súlyú, 2^ előzőleg legelőn tartott szarvasmarhát használunk. Az állatokat 4 csoportra osztjuk fel, minden csoport 8 állatból áll, és elkülönített állásokon tartjuk azokat. 14 napon át tartó előkísérleti szakaszban az állatokat alacsony 30 fehérjetartalmú (8% nyers standard protein) kukorica-szója táppal etetjük abból a célból, hogy fehérjetartalékukat kimerítsük. A négy csoportnak adott szójababliszt és annak proteintartalma a következő: 35 (1) 8% nyers protein — közönséges szójababliszt (2) 8% nyers protein — kezelt szójababliszt G. táblázat 15 (3) 11% nyers protein — közönséges szójababliszt (4) 11% nyers protein — kezelt szójababliszt A fenti tápok proteintartalma kisebb, mint az állatok szokásos protein-igénye — amely 12,5—13,0% proteintartalomnak felel meg —, így proteinhiányos hatást váltunk ki. A kezelt szójababliszt 2% cink-kloridot tartalmaz, és a hőkezelést 103,4°C-on 20 percen keresztül végezzük, mint azt előzőleg leírtuk. A vizsgálatban kukorica-szója tápokat használunk, amelyek ismert mikro- és makro-adalékokat tartalmaznak. Az állatoknak testsúlyuk 2,5%-ának megfelelő szárazanyagtartalmú takarmányt adunk, hogy csökkentsük az áthaladás mértékének, és a felvett tápláléknak, mint független változóknak szerepét. Az állatok kiindulási súlyát közvetlenül a kísérlet megkezdése előtt mérjük, és a kísérlet során két hetenként újra lemérjük az állatokat. A takarmányt délutánonként elvesszük az állatok elől, mielőtt azt teljesen elfogyasztották volna. A takarmányt minden esetben a testsúly lemérése után helyezzük az állásokba. A súlyokat minden vizsgált csoportnál napi átlagos súlygyarapodásként adjuk meg a G. táblázatban. A kísérlet eredményeit a G. táblázatban közöljük. A G. táblázat adatai azt tükrözik, hogy a kezelt szójababliszttel elért súlygyarapodás nagyobb, mint a kezeletlen liszttel elérhető, még proteinhiányos körülmények között is. A 11% nyers proteintartalmú kezelt takarmány esetén a napi átlagos súlygyarapodás 21%-kal nagyobb, mint kezeletlen takarmány esetén, a 42. napon a többlet 19%. 16 Napok Takarmány Átlagos napi súlygyarapodás (kg) 14 8% nyers protein - kezeletlen liszt -0,04 8% nyers protein - kezelt liszt -0,06 11% nyers protein - kezeletlen liszt -0,08 11% nyers protein - kezelt liszt +0,05 28 8% nyers protein - kezeletlen liszt 0,22 8% nyers protein - kezelt liszt 0,23 11% nyers protein - kezeletlen liszt 0,24 11% nyers protein - kezelt liszt 0,29 42 8% nyers protein - kezeletlen liszt 0,18 8% nyers protein - kezelt liszt 0,25 11% nyers protein - kezeletlen liszt 0,28 11% nyers protein - kezelt liszt 0,34 9
