193884. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődzők takarmányozására alkalmas magas tápértékű fehérjealapú lisztek előállítására
193884 XII. példa Az alábbi kísérletben négy kereskedelmi forgalomban lévő, pörkölt növényi lisztet használunk: szójabablisztet, repcemaglisztet (Canola), gyapotmaglisztet és napraforgólisztet. A lisztekből vett mintákat 1,5% cink-kloridos kezelés után, vagy anélkül tálcákon autoklávban 10 percen át 103,4°C-on hőkezeljük. A hőkezelt nedves takarmányt a végső 2—14%-os nedvességtartalom eléréséig 81,9°C-on 2 órán keresztül szárítjuk. Az ADIN és az enzimatikus emészthetetlenségi vizsgálatot a fentebb leírt módon végezzük. Az eredményeket a H. táblázatban foglaljuk össze. H. táblázat: Becsült %-os bendőn való áthaladás (enzimatikus emészthetetlenség) 17 Olajos magliszt Kezeletlen Hőkezelt 1,5% cink-klóriddal hőkezelt Szőj abab 25,7 32,9 55,0 Repce Gyapot-54,5 60,5 72,6 mag Napra-27,0 37,9 60,5 forgó 13,7 16,5 57,9 XIII. példa Három különböző cinksó védőhatását hasonlítjuk össze, azonos — a lisztre számítva 0,96%-nyi — cinktartalom esetén, azonos pH-n (5,01) szójababliszt esetén. A cinksó cink-klorid, cink-szulfát és cink-acetát. A pörkölt szójabablisztet porlasztva keverjük a vizsgált cinksó-oldatokkal, és a mintákat autoklávban tálcán 10 percen keresztül IOO,6°C-on hőkezeljük. A hőkezelt nedvestakarmányt a végső 5—6%-os nedvesség tartalom eléréséig 81,9°C-on 2 órán át szárítjuk. A fenti módon kezelt terméket ADIN és enzimatikus emészthetetlenségi vizsgálatnak vetjük alá. Az eredményeket az I. táblázatban adjuk meg. I. táblázat Kezelés Becsült %-os áthaladás a bendőn (enzimatikus emészthetetlenség) 1. Kezeletlen, szokásós SBM 28,2 2. Hőkezelt, szokásos SBM 35,1 3. Hőkezelt SBM 2,0% cink-klorid (0,96% cink) jelenlétében 57,4 10 I. táblázat (folytatás) 18 Kezelés Becsült %-os áthaladás a bendőn (enzimatikus emészthetetlenség) 4. Hőkezelt SBM 2,4% cink-szulfát (0,96% cink) jelenlétében 56,6 5. Hőkezelt SBM 2,7% cink-acetát (0,96% cink) jelenlétében 61,2 A fenti vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált cinksók azonos hatásúak a bendőn való áthaladás szempontjából. Ebből arra következtethetünk, hogy a cink-kationnak köszönhető a védőhatás, és az anion ezt a hatást csak kis mértékben befolyásolj;: A fenti kísérletekben a cink-oldatok pH-ját a cink-klorid-oldat pH-jának megfelelő értékre, azaz 5,01-re állítottuk, 10%-os hidrogén-klorid-oldatta! vagy 10%-os nátrium-hidroxid-oldattal, hogy az oldatok pH-értéke azonos legyen. XIV. példa A következő kísérletben a kontrollt két cink-kloriddal kezelt, szemcsézett, tehenészetekben használt takarmánnyal hasonlítjuk össze, a takarmányok proteintartalma <N x x 6,25) 20% körüli érték. A takarmányok alapösszetétele az alábbi: Komponens Mennyiség (kg) őrölt kukorica 51,39 standard búza középfrakció 52,66 pörkölt szójababliszt 46,67 lignin-szulfát 6,90 őrölt mészkő 1,68 kalcium-szülfát 1,50 magnézium-oxid 0,45 nátrium-hidrogén-karbonát 2,72 zsir 3,08 melasz 14,16 nyomelemek és vitaminkeverék 0,29 A kontroll (kezelés nélküli) takarmány elkészítésénél az alkotórészeket — a zsír és a melasz kivételével — függőleges kettős csigás keverőben keverjük össze. A keverést 6 percen át folytatjuk, majd hozzáadjuk a zsírt és a melaszt. A keverést összesen 12 percen át folytatjuk. A keveréket egy gőzkondicionálásra szolgáló adagoiótartályba viszszük. A beadagolás sebességét 23-ra állítjuk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
