193832. lajstromszámú szabadalom • Mágnesszalagos berendezés

193832 érintkezik, és itt gyakorol a fékszalagra F erőt (2. ábra), amely erre az 54 fékező szerv­re keresztirányban hat. A találmány szerinti elrendezés működését a 2. ábrán mutattuk be. A mágneses 4 szalag­nak az első mozgatási 5A irányában történő továbbításakor — amint az az 1. ábrán lát­ható — a 2 cséve az 56A irányban forog. Az 54 fékszalag a 45 féktárcsát <p szög alatt fogja körül, amely az 54 fékező szervnek az első 55A végétől kiindulva a második 55B vége felé, a P ponttól, ahol a féksza­lag és a 45 féktárcsa érintkezésbe lép, a Q pontig tart, ahol az érintkezés megsza­kad. Ha az 54 fékező szervre húzóerő hat, akkor a fékező nyomaték a fékszalag és a 45 féktárcsa között a következő: M = SR (ew— 1), ahol: M a fékező nyomaték Newton méterben a féktárcsa kerületén; S a húzóerő Newton-ban, amely a féksza­lagban ébred a Q pont és a fékszalag második 55B vége közötti szakaszon, R a féktárcsa sugara méterben, e a természetes alapú logaritmus alap - száma, |i a súrlódási tényező a fékszalag és a féktárcsa között, és (p a P és Q pontok közötti körülfogás szö­ge radiánban. Ahhoz, hogy a 45 féktárcsán nagy teke­­ző nyomatékot érjünk el, az szükséges, hogy a 45 féktárcsa átmérője nagy legyen, nagy legyen a (p szög, továbbá nagy legyen a p súrlódási tényező a fékszalag és a féktárcsa között, továbbá nagy legyen az S húzóerő. A féktárcsa méreteit a szerkezet tervezésé­nek szempontjai határozzák meg a kazetta méreteihez, és a teljes berendezés más részei méreteihez képest. A <p szög megnövelhető azáltal, ha a fékező szervet többszörösen kö­rültekerjük a féktárcsán, ami azonban kon­strukciós nehézségeket jelent abban az eset­ben, ha fékszalagot használunk, de lehetőség van erre a megoldásra, ha fékező zsinórt alkalmazunk. A bemutatott példa esetén a fékszalag a féktárcsára úgy van feltekerve, hogy a szalagnak az a része, amely a fék­tárcsa és a fékszalagnak a második 55B vé­ge között van, majdnem érinti annak első 55A végét, és a fékszalag teljesen a 45 fék­tárcsa forgási síkjában helyezkedik el. A fék­szalag és a féktárcsa közötti súrlódási té­nyező nagysága függ az alkalmazott anyagok­tól, és ezért ezt a megválasztott anyagok határozzák meg. A találmányunk szerinti megoldásnak kü­lönösen az a célja, hogy a fékszalagban éb­redő S húzóerő és az 54 fékszalagra kereszt­­irányban a 49 érzékelő kar által kifejtett F erő arányát megnöveljük. A 49 érzéke­lő karnak elforduló 48 tengelye a 49 érzéke­lő kar első 50A vége és második 50B vége közötti szakaszon helyezkedik el. A második 7 50B végnél vagy annak közelében első 57 nyomószerv van, amely egy nyomó orrként van kialakítva,, és amely a 49 érzékelő kar­ral egybefüggően van kialakítva. Ezzel a nyomó orral közvetlenül nyomást gyakorol­hatunk az 54 fékező szervre egy első 58 nyomóirányban, amikor a 49 érzékelő kar az első elfordulási 47A irányba elfordul. Ily módon az 57 nyomószerv keresztirányú F erőt gyakorol a fékszalagnak a 45 féktárcsa és a fékszalag második 55B vége közötti szakaszán. Amint az a 2. ábrán látható, az R reafccióerő a fékszalagnak ebben a szaka­szában ébredő két ellentétes irányú S húzó­erő eredője. Az S erők növekednek, amint a fékszalagnak az 57 nyomószerv két oldalá­ra eső részei közötti a-szög csökken, ezáltal az S:F hányados értékét az a-szög megfele­lő megválasztásával tudjuk befolyásolni. A 3 ábrán 62 és 63 orsó és mágneses 60 szalag van jelölve. A 60 szalagnak első mozgatási 61A iránya, valamint második moz­gatási 61B iránya van. Az 1. ábrán látha­tó 13 és 14 emelők helyett ezen az ábrán 64 és 65 emelők vannak, amelyek végei hor­dozzák a 66 és 67 szalagvezető elemeket. A 68 érzékelő kar ebben az esetben is egy kétkarú emelő, amelynek első 69A vége és egy második 69B vége van, amelyek között egy 70 csap körül elfordíthatóan van fel­fogva. Egy 71 húzórugó kényszeríti a 68 érzékelő kart az első billenési 72A irányban. A 68 érzékelő kar első 69A vége szalaggal érintkező eszköt hordoz, amely a jelen eset­ben çgy érintkező 73 görgő. Ez a 73 görgő a mágneses 60 szalaggal azon a részen érint­kezik, amely a 66 és 67 vezetőelemek kö­zött van. A jelen esetben a fékező eszköz ismét egy 74 fékező szerv, amelynek első 75A és második 75B vége van. A mágne­ses 60 szalagnak az első mozgatási 61A irány­ban történő mozgatása közben a 62 orsó a 76A irányban forog. A 68 érzékelő kar a folyamatos vonallal ábrázolt helyzetében a mágneses 60 szalagnak az első továbbítási 61A irányában mozog. A 68 érzékelő kar ebben az esetben is tartalmaz egy nyomó­­szervet, amely 77A nyomó orr, és amely a második 69B végen vagy annak közelében helyezkedik el. Ez a 77A nyomó orr köz­vetlen nyomást gyakorol a 74 fékező szerv­re, amikor a 68 érzékelő kar az első elfor­dulási 72A irányba elfordul. Az 1. ábrán be­mutatott 49 érzékelő karral ellentétben a 3. áb­rán látható 68 érzékelő kar egy második nyomószervet is tartalmaz, ami második 77B nyomó orrként van kialakítva, annak második 69B végén vagy annak közelében, és amely­nek segítségével nyomást gyakorolunk a fé­kező szervre a második nyomási 78B irány­ba, amely a 78A iránnyal ellentétes, ha a 68 érzékelő kar a második elfordulási 72B irányba elfordul. A második 77B nyomó orr a 74 fékező szervvel a mágneses 60 szalag­nak a második továbbítási 61B irányában történő továbbításakor működik együtt a fel -8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents