193804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fáraóhangya /monomorium pharaonis/ nyomjelző feromonjának, a /+/ faranalnak előállítására
193804 metil-hexanoát]-ból tozilátot képeztek, amit nátrium-jodiddal acetonban reagáltatva etil - - [(3S,R,4R,S) -6-jód-3,4-dimetil-hexanoát] -ot nyertek. Az utóbbit lúggal hidrolizálva a megfelelő karbonsavat kapták, amit triíenil-foszfánnal reagáltatva állították elő a kívánt foszíónium sót. A foszfónium sóból nátrium-hidrid — dimetil-szulfoxid rendszerrel készített foszforán kondenzációs reakciója a (Z)-6-metil-5-oktén-2-onnal a (6E)- és (6Z)-konfigurációjú 3,4,7,11 -terametil-6,10-tridekadiénsav izomerek 46:54 arányú elegyét adta, amelyeket nem választottak el. Az izomer elegyet diazometánnal észterezték, majd az észterek elegyét lítium- [tetrahidrido-aluminát(III) ] -tál redukálták. A képződött sztereoizomer nyers alkoholok elegyét piridinium-klór-kromáttal oxidálva racém faranált és (6Z)-konfigurációjú sztereoizomerjét nyerték, amelyeket preparatív gázkromatográfiás eljárással választottak szét. Az ismertetett eljárás racém faránál előállítására alkalmas. Gyakorlati felhasználhatóságát nagyon lerontja az alkalmazott nagyszámú reakciólépés (18) és a kapcsolási kulcslépés sztereoszelektivitásának hiánya. Az ismertetett szintézishez nagyon hasonló eljárást dolgoztak ki R. Baker és munkatársai a racém faránál előállítására (R. Baker, D. C. Billington, N. Ekanayake: J. Chem. Soc. Perkin Trans., I., 1983, 1387). Szintézisük vinil-lítium származék és megfelelően funkcionalizált jódhidrin kapcsolási reakcióján alapult. A szintézis vinil-lítium származék intermedierjét propilénből állították elő. Szerzők az etil-magnézium-bromidból réz(I)-bromid-dimetil-szulfid rendszerrel előállított komplexet propilénre addíciónálták, majd a terméket kezelték az 1-pentin-lítium vegyületével. A képződött lítium-dialkil-kuprátot etilén-oxiddal reagáltatva (Z)-4-metil-3- -hexén-l-olt kaptak, amit tozileztek és a tozilátot reagáltatták a lítium-acetilid etiléndiamin komplexével. A reakcióból nyert (Z) -6-metil-5-oktén -1 - int dimetil-kupráttal reagáltatva, majd a képződött komplexet jóddal kezelve ( 1 E,5Z) - l-jód-2,6-dimetil-l ,5-oktadiént kaptak, amiből a megfelelő lítium-vegyület butil-lítiumos kezeléssel előállítható volt. A szintézis jódhidrin intermedierjét szerzők az 1,3-butadién és maleinsavanhidrid Diels-Alder adduktjából állították elő. Az adduktot lítium- [tetrahidrido-aluminát(III)] -tál redukálva a dihidroxi-vegyületet kapták, amiből mezilátot képeztek, majd a mezilátot lítium-[tetrahidrido-aluminát(lll) ] és nátrium-hidrid 1:1 arányú elegyével redukálva cisz-4,5-dimetil-l-ciklohexánt nyertek. Az utóbbit ózonolízissel hasították és a termék Johns-reagenssel történő oxidációja után a mezo-3,4-dimetil-hexándisavat kapták. A di-5 karbonsavat bárium-hidroxiddal ciklizálták és dekarboxilezték, majd a képződött mezo-3,4- -dimetil-ciklopentanont m-klór-peroxi-benzoesavval oxidálták. A nyert racém cisz-4,5- -dimetil-tetrahidro-2-piranont etanolos oldatban hidrogén-bromiddal kezelve etil- [ (3S, 4S/3R/4R)-5-bróm-3,4-dimetil-pentanoát] -tá alakították, amit lítium- [tetrahidrido-aluminát-(III)] -tál redukáltak. A képződött alkohol hidroxilcsoportját tetrahidro-piranil-éterként maszkírozták, majd az utóbbit nátrium-jodiddal acetonban reagáltatva kapták a (2S, 3S/2R, 3R)-l-jód-2,3-dimetil-5-(2- -tetrahidro-piranil-oxi) -pentánt. A fenti jódvegyület reakciója a vinil-lítium intermedierrel a (10R,11S/1 OS, 11R)- (3Z,7E) -3,7,10,11-tetrametil-13- (2-tetrahidro-piranil-oxi)-3,7-tridekadiént adta, amelyből a védőcsoportot savas hidrolízissel távolították el. A nyert (3R,4S/3S,4R) —(6E.10Z)-3,4,7,11 - tetrametil - 6,10 - tridekadién - 1 -olt neutrális alumínium-oxid adszorbensre felvitt piridinium-klór-kromáttal oxidálva a racém faranált kapták. Az eljárás racém faránál előállítására alkalmas. Az eljárás a nagyszámú reakciólépés (23), a felhasznált költséges reagensek és az alkalmazott reakciók igényes kivitelezési módja miatt nem minősíthető gazdaságosnak a fáraóhangya nyomjelző feromonjának előállítására. Az 1,3-butadién és maleinsavanhidrid Diels-Alder adduktja szolgált kiindulási anyagul F. J. Ritter racém faranált eredményező eljárásához [Ger. Offen, 2.805.953 (1978. augusztus 17.), C A. 90, 22314 r; Brit. Appl. 1977. február 14., C. A. 93, 167 639x; U. S. Patent 4.200.590 (1980 április 29.), C. A. 93, 132 078n]. Szerzők az adduktból a korábbiakban ismertetett módon nyerhető cisz-4,5-dimetil-l-ciklohexént ózonolízissel hasították. A nyert 3,4-dimetil-l,6-hexándiálból etanollal monoacetált képeztek, amit a (Z)-5-metil-4-heptenil-trifenil-foszfónium jodidból felszabadított íoszforánnal, majd szék. butil-lítiummal és formaldehiddel kezeltek. A képződött (Z,Z )-7- (hid roxi-metil )-3,4,12- -trimetil-6,10-tridekadienál dietil-ketálból kéndioxiddal savanyú kénsavésztert képeztek, amit lítium- [tetrahidrido-aluminát (III) ] -tál redukáltak. A reakcióelegyből izolált racém (E,Z) -3,4,7,11-tetrametil-6,10-tridekadienál dietil-ketál savas hidrolízisével racém faranált nyertek. Az eljárás racém faránál előállítására alkalmas. Bár az eljárás lépésszáma alacsonyabb (14), mint az előzőekben ismerteitekké, a nehezen kivitelezhető reakciók miatt — ózonolízis, nonoacetál képzés — az eljárás nem látszik gazdaságosnak. Azt találtuk, hogy az (I)képletű (-(-)-faránál előnyösen előállítható a könnyen nyerhető (II) általános képletű — a képletben 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
