193799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-acil-amino-metil-imidazo/1,2-a/piridin származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
gálandó vegyületeket, vagy csak oldószert kaptak 30 perccel 35 mg/kg Cardiazol®intravénás (iv.) injekciója után. Ezután az állatokat 1 órán át megfigyelés alatt tartottuk és minden csoportnál feljegyeztük a klónusos rángásokat mutató egerek százalékát (100% klónusos rángás és 10-20% tónusos rángás volt a kontroll állatoknál). Minden dózisnál kiszámítottuk a kontroll állatokhoz viszonyított védelem százalékát, aminek alapján grafikusan meghatározható az ED50, vagyis az a dózis, amely az állatok 50%-át megvédi a Cardiazol®görcsképző hatásától. A találmány szerinti vegyületek ED50 értéke 0,01—30 mg/kg közé esik! „Betemetési próba" egéren („Burying test") E próbát Pinel J.P.J., Treit D., Ládák F. és MacLennan A.J. szerint hajtottuk végre (Animal learning and behavior 8, 447—451 (1980)). Idegen testek jelenléte az állatok szokásos környezetében ellenérzést kiváltó szituációt jelent, melyre az állatok úgy reagálnak, hogy a támadás (üveggolyó) tárgyát a ketrec fürészporába ássák be. Szorongásoldó szerek hatására csökken az idegben test jelenléte által okozott rettegés: az állatok kevesebbet temetnek be. Ekkor megállapítjuk a betemetetlenül maradt golyók számát. CDI törzsű (Charles River) hím patkányoknak a 25 üveggolyót tartalmazó ketrecekbe való betételük előtt 30 perccel (ip.) vagy 60 perccel (per os) adjuk be a vizsgálandó vegyületeket. 30 perc múlva megszámoljuk a betemetetten golyókat. Kiszámítjuk a kontroll állatokhoz viszonyított %-ot. így meghatározzuk az ED50 értéket (vegyület-dózis mg/kg-ban, amely a kezelt állatoknál felére csökkenti a betemetett golyók számát; összehasonlítva a kontroll állatokkal). A találmány szerinti vegyületek ED50 értéke 0,1-30 mg/kg ip. adás esetén. Mesterségesen lélegeztetett kurarizált patkányok elektrokortikogrammjára gyakorolt hatás A vegyületek nyugtató vagy altató hatását a patkány elektrokortikogrammjára gyakorolt hatásuk megfigyelése útján határoztuk meg Depoortere El. (Rev. E. E. G. Neurophysiol. 10/3, 207-214 (1980) és Depoortere H. és DecobertM. (J. Pharmacol. (Paris) 14/2, 195- -2Í35 (1983)) módszerével. A vizsgálandó vegyületeket ip. úton 1- -30 mg/kg közötti, növekvő dózisokban alkalmaztuk. A vegyületek alvási jeleket váltottak ki 0,01-30 mg/kg dózisoknál. Nátrium - 4 - hidroxi - butiráttal indukált „álom” időtartamára gyakorolt hatás E hatást a nátrium-4-hidroxi-butiráttal (GHB) kiváltott „álom” idejének befolyáso9 6 lása alapján határozzuk meg kurarizált patkányon. 200 ±20 g súlyú hím Charles River patkányokat használtunk. Alloferin 1 mg/kg ip. dózisával kurarizált patkányokat mesterségesen lélegeztettünk az orrukra helyezett maszk segítségével (légzési gyakoriság = 50/min; belégzett térfogat =14 ml). A nyelőcsövet előzetesen elkötöttük, hogy elkerüljük a levegőnek a gyomorba való bejutását. A homlok-koponyafalcsonti és nyakszirti agykéreg-elektródok lehetővé teszik az elektrokortikográfiás aktivitás regisztrálását 6 mm/ /sec sebességgel működő Grass-féle poligráf (79 P modell) segítségével. Az állatokat helyi érzéstelenítés alatt (2% xilokain) készítettük elő. A kísérlet teljes ideje alatt állandó hőmérsékleten (37,5°C) tartottuk őket. A patkány előkészítése után 10 perc múlva 200 mg/kg nátrium-4-hidroxi-butirátot fecskendeztünk be a farki vénába. A nátrium-4-hidroxi-butirát beadása után 3 perc múlva 10 mg/kg vizsgálandó vegyületet adtunk be ip. úton. A jeleket a GHB injekciója után 75 percen át 15 perces periódusokban értékeltük. Ezen analízis-idő alatt meghatároztuk az „álom” teljes idejét. Egy 15 standard-sorozat lehetővé tette a „GHB-álom” tartamának pontos meghatározását. Az eredmények statisztikus elemzése Mann- Whitney „U" próbájával történt. Egyes vegyületek csökkentik a GHB hatását (40%-ig csökkentik az álom idejét 10 mg/ /kg dózisnál), míg más vegyületek potencírozzák ezeket a hatásokat 40%-ig fokozzák 10 mg/kg dózisnál). Az is megállapítható, hogy a hatások ellentétesek lehetnek attól függően, hogy a vegyületeket nagy vagy kis dózisokban alkalmazzuk. E különböző próbák eredményei azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek szorongásoldó, álomhozó, altató és görcsoldó tulajdonságokkal rendelkeznek; a találmány szerinti vegyületek szorongásos állapotok, alvászavarok és más neurológiai és pszichiátriai betegségek, éberségi zavarok kezelésére, a geriátriában különösen agy-érrendszeri károsodásoknak és agyi szklerózisnak tulajdonítható viselkedésbeli zavarok, valamint koponyasérülések okozta emlékezetkihagyások és metabolikus encefalopátiák kezelésére használhatók. A találmány szerinti vegyületeket orális vagy parenterális adagolásra alkalmas bármelyformában, például tabletták, drazsék, kocsonyaszerü pirulák, iható vagy injektálható oldatok és hasonlók alakjában alkalmazhatjuk, megfelelő segédanyagokkal összekeverve. A napi adag 0,1-100 mg lehet. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1.Eljárás az (I) általános képletű vegyületek — ahol 10 193799 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
