193797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék entomofág fonálféreg tenyésztésére, valamint eljárás fonálféreg lárvát tartalmazó inszekticid növényvédőszer előállítására

A találmány tárgya eljárás és készülék entomofág, rovarevő, rovarpusztító nematoda fonálféreg tenyésztésére, valamint eljárás fo­nálféreg lárvákat tartalmazó inszekticid ta­lajjavító szer és permetező szer előállítására. Annak a lehetősége, hogy a fonálféreg a biológiai növényvédelemben előnyösen fel­használható, mintegy két évtizede merült fel (Poinar, G. O.: Parasitology, 55, 1965, p. 559- -569.) és ezért a fonálféreg, mint biológiai nö­vényvédőszer iránt az érdeklődés megnöve­kedett. A fonálféreg lényegében egy, velük szim­­biontikus kapcsolatban élő Gram-negatív Xe­­norhabdis ssp. baktériumfaj közvetítésével pusztítják el a rovarokat. Három fonálféreg­csoportban alakult ki rovar-parazitizmus, ame­lyek közül kettő jelentős: a Mermithida rend­hez tartozó teljes rovarparaziták, valamint a Rhabditida rendbe és a Heterorhabditida csa­ládba tartozó félparaziták. Minden nematoda fajra egy és csak is egy szimbionta Xenorhab­­dis baktériumfaj jellemző: pl. a Heterorhabdi­­tis helianthus fonálféregre a Xenorhabdis lu­­minescens baktérium, a Neoaplectana carpo­­capsae fonálféregre a Xenorhabdis nemato­­phylus baktérium stb. A baktérium egyrészt a rovarpusztító tokint termeli és másrészt felte­hetően egy szélesspektrumú antibiotikumot, amely megakadályozza, hogy egyéb baktériu­mok elszaporodhassanak. A Xenorhabdis baktérium a fonálféreg köz­reműködése nélkül nem juthatna be a rovar szervezetébe. A fonálféreg infektív lárvája a rovar beléből a testüregbe jut és itt bocsátja ki a baktériumokat, amelyek a rovart elpusztít­ják. Ha a baktériumot művi úton — pl. injek­ció révén — juttatjuk a rovar testüregébe, a rovar így is elpusztul, de idővel immunitás fejlődhet ki a baktériummal szemben. Ha vi­szont steril baktériummentes fonálféreg jut a rovar testüregébe, ez is a rovar pusztulását okozza, de a fonálféreg szaporodásképtelen lesz. Ha a rovarba együtt kerül be a fonálféreg és szimbiontája, a fonálféreg jelenléte a bak­tériummal szembeni immunitást gátolja, a rovar elpusztul és a kadáverben a tetemben a fonálférgek szaporodnak. A szimbionta a fo­nálféreg nyelőcsövének lumenében, üregében, a ventrikuláris szakaszban él és a fonálféreg infektív lárvájának negyedik stádiumú alakká vedlésekor az anuson át hagyja el a nematodát (Poinar és Thomas: J. Invertebr. Pathol., 9, 1967, p. 510-514.). A Neoaplectana fonálféreg-fajok egyed­fejlődése során a harmadik stádiumú infek­tív lárva negyedik stádiumú lárvává alakul, majd ez 1-2 napon belül ivarérett felnőtté, óri­ási, 1-2 cm hosszú első generációs nősténnyé és fele-harmada akkora hímmé. Ezek páro­­sodása után a nőstény több ezer petét rak, ame­lyek a rovarban kikelnek. A második nemze­dék a nem infektív lárvaalakon át fejlődik az 1 2 első nemzedéknél kisebb egyedekké, de a har­madik nemzedék ismét az infektív lárvaala­kon át fejlődik ki. Egyetlen viaszmoly-her­­nyó kadáverben pl. 160-200 ezer infektív lár­va keletkezhet; ezek elhagyják a kadávert és a talajban legfeljebb- 14 cm utat tesznek meg olyan hőmérséklet irányában, amilyenben ki­keltek. A Heterohabditis fajok valamivel lassab­ban fejlődnek. A harmadik stádiumú infektív lárvák a negyedik stádiumú lárvaalakon át hermafrodita nematodákká alakulnak; ezek utódai azonban már hímek és nőstények, ame­lyek párosodásából ismét hermafrodita utódok származnak. További jelentős nematoda-csoport a mer­­mithid fonálférgek. Ez mint 0,3-2 mm méretű infektív lárva fertőzi meg a rovarokat és ezek­ben fejlődik ki felnőtt egyeddé, amely elhagy­ja az elpusztult rovart, a talajban áttelel és lerakja petéit, amelyből kikelő lárvák ismét fertőzők. Az ebbe a csoportba tartozó Hexa­­mermis sp. fonálféreggel jelentős sikereket érték el a kolorádobogár, burgonyabogár el­len az USA-ban (Nickle és Kaiser: Proc. Hel­­minthol. Soc., Wash., 5, 1984, p.340.). A mer­­mithid nematodákat sikerrel alkalmazták sás­ka, szöcske, cserebogár és lucernazsizsik el­len (Nickle: J. Nematology. 13, p. 262-266.). Az entomofág fonálférgek alkalmazásával kapcsolatban megállapításra került, hogy a melegvérű állatokra veszélytelenek, mert 30°C feletti hőmérsékleten hamar elpusztúlnak. A házi méhek veszélyeztetettsége igen csekély, csupán a dolgozó méheknél észleltek 15%-os pusztulást, míg a herékre és a királynőre tel­jesen veszélytelenek. A szabadföldi kísérletek során bebizonyo­sodott, hogy a nematodákkal való biológiai növényvédelem alkalmas a környezetre ártal­mas kemikáliák szerepének átvételére. Ezért ma a bárhol előállított entomofág nematoda minden mennyiségben értékesíthető és minden olyan eljárás, amely az előállítás mennyiségi növelésére és költségének csökkentésére irá­nyul, rendkívül jelentős. Egy hektár terület fonálféreggel való telítéséhez 6xl09 db infek­tív lárva szükséges. A BIOSIS (USA) cég szá­mítása szerint az USA mezőgazdasága je­lenleg évi 1016 db fertőzőképes entomofág fo­nálféreg lárvát igényelne, aminek jelenleg csak a töredéke termelhető meg. A Neoaplectana és a Heterohabditis fo­nálféreg fajok nagy tömegű előállítására több­féle eljárás ismert. A leghatásosabb in vitro eljárással (Bedding: Nematologica, 27, 1981, p. 109-114) 2 literes tenyészedényben heten­ként 2x10® infektív lárva állítható elő. Auto­­klávozható plasztik konténerben a szimbion­ta baktériummal előemésztett, 30% vizet tar­talmazó baromfivágóhíd! hulladékot sterilizál­ják és előbb a szimbionta baktériummal, majd a fonálféreggel beoltják. A tenyészet számára háromdimenziós, levegőztethető közeget poli­­uretán szivacsdarabkák felületén biztosíta­nak. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents