193719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antiaritmiás hatású ariloxi-N- (amino-alkil)-1-pirrolidin- és piperidin-karboxamidok előállítására

193719 34 50. példa N-(2-Dimetil-amino-etil)-3-( 1-naftiloxi)­­-pirrolidin-I-karboxamid-oxalát-hidrát .Az 50. példában leírt módon eljárva 3-(l­­-naftiloxi) - pirrolidin -1-kar bonsav-ki or időt N,N-dimetil-etilén-diaminnal reagál tatunk, majd a termékből oxalátot készítünk. 51. példa A 24. példában leírt módon eljárva, és 3- (3-eti)-fenoxi) - pirrolidin-1 - karbonsav­­-kloridot, 3- [3- (trif luor-metil ) fenoxi] - pirrolidin -1 - -karbonsav-kloridot és 3- [4- (trifluor-metil ) fenoxi] -pirrolidin-1- -karbonsav-kloridot N,N-dimeti!-etilén-diaminnal reagál tat va, majd a termékből oxalátot készítve, állítjuk elő az alábbi vegyületeket: N- (2-dimetil-amino-etiI) -3- (3-etíl-fenoxi) - -pirrolidin-1-ka rboxamid-oxa lát, N- (2-dimetil-amino-etil) -3- [3- ( trif luor-me­til)-fenoxi]-pirrolidin-1-kar boxamid­­-oxalát és N- (2-dimetil-amino-etil) -3- [4- (trif luor-me­til) -fenoxi] - pirrolidin - 1-karboxamid­­-oxalát. 52. példa 3-(3-Klór-4-fluor-fenoxi)-N-(2-dimetil­-amino-etil)-pirrolidin-l-karboxamid-oxalát A 24. példában leírt módon eljárva 3-(3- -klór-4-fluor-fenoxi) -pirrolidin -1 - karbonsav­­-kloridot N,N-dimetil-etiIén-diaminnal reagál­­tatunk, és a termékből oxalátot készítünk. Gyógyászati készítmények A találmány tárgya továbbá eljárás élő emlősök, beleértve az embert is, kezelésére alkalmas, antiaritmiás hatású gyógyászati készítmények előállítására, amely készítmé­nyek hatóanyagként legalább egy, a jelen ta­lálmány szerinti vegyületet tartalmaznak, a gyógyszerkészítésben szokásos vivőanyagok, vagy töltőanyagok kíséretében. A jelen találmány szerinti vegyületeket orálisan (szájon át), rektálisan (végbélen át), parenterálisan (a gyomor- és bélrend­szer megkerülésével) vagy intrakardiálisan (a szívbe) adagolható gyógyászati készítmé­nyek előállítására használhatjuk. így például az orális adagolásra szánt készítmények elő­nyösen szilárd halmazállapotúak, ilyenek pél­dául a kapszulák, tabletták és drazsék, ame­lyek a gyógyszerkészítésben szokásosan hasz­nált vivőanyagokat tartalmazzák. A tabletták készítéséhez használható töltőanyagok példá­ul laktóz, burgonya- és kukoricakeményítő, talkum, zselatin, sztearinsav, kovasav, mag­­nézium-sztearát és a polivinil-pirrolidon. A parenterális adagolásra szánt készítmé­nyekben a vivőanyag vagy hígítószer lehet valamely steril, parenterális adagolásra al­kalmas folyadék, például víz vagy valamely, parenterális adagolásra alkalmas olaj, példá­ul a földimogyoró-olaj, e készítményeket am­33 18 pullákba töltjük. Az orális adagolásra szánt készítményekben cseppfolyós halmazállapotú vivőanyagként például növényi olajokat és vizet használhatunk. A rektális adagolásra szánt készítmények­ben a vivőanyag valamely kúp-alapanyag lehet, például kakaóvaj vagy valamely gli­­cerid. A készítményeket célszerűen dózis-egység­­formákban állítjuk elő, ahol ezen egységfor­mák a hatóanyag meghatározott mennyisé­gét tartalmazzák. A találmány szerinti eljá­rással előállítható előnyös dózis-egységfor­­mák a tabletták, drazsék, kapszulák, ampul­lák és kúpok. A dózis-egységformákkal szem­ben az a követelmény, hogy a hatóanyag hatá­sos mennyiségét tartalmazzák, és ezáltal az alkalmazott dózis-egységforma segítségével egy alkalmas, hatásos dózist lehessen adagol­ni. Az egyéni dózisokat, valamint a napi dó­zisokat természetesen a szokásos orvosi alap­elvek alapján kell meghatározni, az orvos vagy állatorvos útmutatása szerint. Az ál­latkísérletek alapján arra lehet következtet­ni, hogy az aritmia kiküszöböléséhez szük­séges orális dózis általában az intravénás dózjsnak körülbelül háromszorosa. Tekintettel arra, hogy a szív-ritmuszava­­rok a különböző állatfajokban és az állapot súlyosságát tekintve erősen eltérőek lehetnek, az állatkísérletek adatai alapján olyan dózis­­-egységformákat tervezünk, amelyek testsúly­­-kilogrammonként körülbelül 1 mg és 100 mg közötti mennyiségű hatóanyagot tartalmaz­nak. A fenti megfontolások alapján, az em­berek kezelésére szánt orális dózis-egység­­formák körülbelül 10 mg és körülbelül 1000 mg közötti, és előnyösen körülbelül 10 mg és 600 mg közötti mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak. Emberek napi dózisai körülbe­lül 30 mg és körülbelül 2400 mg között van­nak, és nyilvánvalóan beadhatunk körülbe­lül ugyanabban az időben több dózis-egység­­formát is. Mindezek a megfontolások nem korlátozzák azonban a jelen találmány oltal­mi körét, éppen a fentiekben tárgyalt követ­keztetések bizonytalansága miatt. Az alábbiakban példaképpen megadjuk néhány gyógyászati készítmény összetételét és előállításának módját, amelyek az előnyös­ként említett mennyiségű hatóanyagot tar­talmazzák: Kapszulák összetevő mennyiség/kapszula 1. Hatóanyag 10,0 mg 2. Laktóz 146,0 mg 3. Magnézium-sztearát 4,0 mg A kapszulák előállítása: 1. A fenti három összetevőt összekeverjük. 2. A keveréket megőröljük, majd újra össze­keverjük. 3. A megőrült keveréket 1-es jelzésű kemény zselatinkapszulákba töltjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents