193702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósított gyümölcs- és zöldségfélék előállítására szárítással

1 193702 2 A találmány tárgya eljárás tartósított gyü­mölcs- és zöldségfélék előállítására előkezelés és szárítás útján. A gyümölcs- és zöldségfélék tartósításá­ra irányuló eljárások közös célkitűzése a gyár­tási költségek csökkentése, a nyers gyümölcs- és zöldség előnyös biológiai tulajdonságai­nak megtartása, a korszerű táplálkozási igé­nyek kielégítése, utóbbiakhoz tartozik a tar­tósításnál a cukor mennyiségének csökken­tése a késztermékben és a tartósítószerek lehetőség szerinti teljes kiküszöbölése. Tömeges gyártásnál az egyik legalkalma­sabbnak bizonyult tartósító eljárás a hőkeze­lésen alapuló dehidrjatálás közhasználatú szó­val szárítás vagy aszalás. A nyersanyagok eredeti tömege a dehidra­­tálás közben jelentősen csökken, s így a be­lőlük előállított szárítmányok, illetve aszal­­ványok tárolása és szállítása könnyebbé és olcsóbbá válik. Részben ez is oka annak, hogy a világpiacon az elmúlt években jelen­tősen megnőtt a kereslet a szárítmányok iránt. Az ismert eljárással készült szárítmányok egyik hátránya, hogy többségükben közvet­lenül nem alkalmasak fogyasztásra, tovább­­feldolgozásuk is csak különböző kezelési mű­veletek elvégzése után lehetséges. Közvetlen fogyasztásukat kisebb mérték­ben feldolgozásuk közben fellépő színhibák, az eredeti nyersanyag színeinek bámulása, nagyobb mértékben a késztermék kedvezőt­len állagtulajdonságai akadályozzák. A túl­szárított termék állaga kemény, törékeny, a jól szárítotté rágós, kevésbé szívós, legfel­jebb kissé rugalmas, az alulszárítotté ned­ves tapintású, erősen rágós, könnyen pené­­szedő. A felsorolt okok játszanak közre abban, hogy a készítmények túlnyomó része — a nagy cukortartalmú gyümölcsök (datolya, fü­ge, szilva, stb.) és a cukrozott gyümölcsök kivételével — közvetlen fogyasztásra nem alkalmasak s továbbfeldolgozásuk is csak különleges, sokszor körülményes technológiai műveleteket követel. Ilyen például a cukor­ban történő több napos huzatás, vízben tör­ténő áztatás (rehidratálás), majd szikkasztás. A 177.773 lajstromszámú magyar szabadal­mi leírás foglalkozik édesített gyümölcs- és zöldségfélék előállításával. Az eljárás lényege az, hogy a megtisztított és darabolt gyümöl­csöt és zöldséget 68% cukortartalomnál tö­ményebb szirupban 2—20 percig forralják, majd citromsav hozzáadása után a huzatott terméket 68%-nál töményebb cukoroldatban 4—12 óra hosszat állni hagyják, végül 30— 40°C-on levegőáramban szárítjuk. Az így ke­zelt termékek állománya rugalmas, víztar­talma 5—15%, cukortartalma 64— 66%. Az eljárással előállitott termékek hátránya első­sorban a magas cukortatalomból adódik, amely a természetes íztartalmat is elfedi. A Die Nahrung c. folyóiratban (1964.1.80. oldal) megjelent cikkben az alma bámulá­sát a fenoioxidáz aktivitásának tulajdonít- 2 ják. A bámulást citromsav és ecetsav és nátrium-klorid adagolásával lehet megakadá­lyozni. Erre a célra 0,2%-os citromsav és 0,2% nátrium-klorid vizes oldatának haszná­latát javasolják, amelyben az alma 24 óra hosszat nem bámul meg. A 177 421. lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás szugát előállítására vonatkozik, amelynél a gyümölcs kezdeti 2—15 t%-os cukortartalmát 70 ref%-ós invert cukoroldat­ban huzatva legalább 80 ref%-ra növelik meg. A huzatást légritkitási, gáz- vagy gőz­­átbuborékoltatási és túlnyomási műveletek vál­toztatásával intenzifikálják. A leírt eljárás csökkent cukortartalmú termék előállítására nem alkalmas. A Konszervnaja i ovoscsnaja promüsle­­nonty (1965. 1. 34. oldal) c. szovjet folyó­iratban burgonya és zöldségek szárítására alkalmas eljárást ismertetnek vibráció felhasz­nálásával pszeudo-folyékony rétegben. A vib­ráció fellazítja a réteget, amely alá felme­legített levegőt áramoltatnak. A szárítást a vibráltatott rétegben intravörös hősugarak­­ka! végzik. A hőérzékeny anyagnál a fűtést és hűtést váltakozva végzik annak érdeké­ben, hogy a túlhevülést megakadályozzák. A vibrációs szárítóberendezés üzemeltetése és beszabályozása azonban technológiai ne­hézségeket jelent, mivel a vibráltatáshoz meg­felelő szárítandó termék méret, levegőáram és hőmérsékleti határértékek tartoznak. Más­részt cukortartalmú termékek szárítása nem valósítható meg, mivel az infralámpák miatt karamelizálódás és elszíneződés lép fel. Az ismert aszalásos gyümölcs- vagy zöld­ség szárítási eljárásokkal másfelől csak ked­vezőtlen állagtulajdonságokkal rendelkező ter­mékek állíthatók elő, amelyek szine minden esetben barna vagy sötétbarna., újrafeldol­gozásnál igen nehezen hidratálhatok, köz­vetlen fogyasztásra alkalmatlanok, szívós és bőrszerü állagúak, valamint rendszerint kon­zerválószert is tartalmaznak. A találmány célja világos, az eredeti nyers­anyaggal csaknem egyező színű, kedvező ál­­lagtulajdonságú termékek előállítása gazda­ságos módon, amelyek közvetlenül is fogyaszt­hatok, kedvező élvezeti értékük van, nem ke­mények, nincsenek túlszárítva, tapintásuk sem nedves. Konzerválószert nem tartalmaznak. A fennálló feladat megoldható — a felis­merésünk szerint — ha a nyersanyagokat színrögzítő kezelésnek vetjük alá és adott esetben közbenső műveletek után a nedvesség­­tartalom eltávolítását szabályozott módon hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás tartósított gyümölcs- és zöldségfélék előállítására szá­rítás útján azzal jellemezhető, hogy a meg­tisztított és feldarabolt nyersanyagot 5 pH alatti értékű savas vizes redukáló tulajdon­ságú színrögzítő oldatban kezeljük, majd adott esetben előfőzés és cukorszörpben való huzatás után hőkezelési és levegőáramban való visszahütési szakaszok váltakoztatásá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents