193633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzo [b] tiofének és tiokrománok előállítására

193633

3) cisz-6-klór-4- (2’,6’-diklór-benziloxi) -3-- (1 “-imidazolil-metil)-tikromán,

c) 1) cisz-8-klór-4-(2’,5’-diklór-3’-teniloxi) -3--(l“-imidazolil-metil)-tiokromán,

2) cisz-8-klór-4-(2’,4’-diklór-benziloxi)-3-- ( 1 “-imidazolil-metil) -tiokromán,

3) cisz-8-klór-4- (2’,6’-diklór-benzi!oxi) -3-- ( 1 “-imidazoül-metil) -tiokromán,

d) 1) cisz-5,7-diklór-4-(2’,5’-diklór-3’-teniloxi)-3- ( 1 “-imidazoül-metil) -tiokromán.

2) cisz-5,7-diklór-4- (2’,4’-diklór-benziloxi)-3-( l“-imidazolil-metil)-tiokromán,

3) cisz-5,7-diklór-4- (2’,6’-diklór-benziloxi) - -3- ( l“-imidazolil-metil) -tiokromán,

e) 1) cisz-6,7-diklór-4-(2’,5’-diklór-3’-teniloxi)-3- ( l“-imidazolil-metil)-tiokromán,

2) cisz-6,7-diklór-4- (2’,4’-diklór-benziloxi) - -3- ( 1 “-imidazol il-metil) -tiokromán,

3) cisz-6.7-diklór-4- (2’,6’diklór-benziloxí) - -3- ( 1 “-imidazolil-metil) -tiokromán,

f) 1) cisz-6,8-diklór-4-(2’,5’-diklór-3’-teniloxi)-3- ( 1 “-imidazolil-metil) -tiokromán,

2) cisz-6,8-diklór-4-(2’,4’-diklór-benziloxí) - -3- ( 1“-imidazolil-metil) -tiokromán,

3) cisz-6,8-diklór-4- (2\6'-diklór-benziloxí) - -3- ( 1 “-imidazolil-metil) -tiokromán,

g) 1) cisz-7-trifluormetil-4-(2’,5’-diklór-3’-te-niloxi) -3- ( 1 “-imidazolil-metil) - tiokromán,

2) cisz-7-trifluormetil-4- (2’,4’-dikiór-benziloxi) -3- ( 1 “-imidazolil-metil) -tiokromán és

3) cisz-7-trifluormetil-4-(2’,6’-diklór-benziloxi) -3- ( 1 “-imidazolil-metil) - tiokromán és a felsorolt vegyiiletek transz-izomerjei. 3

3. példa

cisz-5-Klór-3-{2’-(4“-( r’>-acetil-4”’-piperazinil )-fenoxi)-etoxi}-2,3-dihidro-2-( 1 ’"’-imidazolil-metil)-benzo [b] tiofén

A) 0,5 g (1,87 mmól) cisz-5-klór-2,3-dihidro-3-hidroxi-2-(l’-imidazolil-metil)-benzo [b] - tiofén és 0,15 g (2,2 mmól) káliumhidroxid elegyét 10 ml acetonban 1 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten. 1 -{(4’- ( 1 “-acetil-4“-piperazinil) )-fenoxi}-2-brómetánt adunk hozzá és egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Ismét 0,15 g (2,2 mmól) káliumhidroxidot adunk hozzá, és egy éjszakán át keverjük. Ezt harmadszor is megismételjük. Az elegyet 500 ml kloroformba öntjük és 500 ml vízzel extraháljuk. A kloroformos oldatot magnéziumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A kapott maradékot kovasavgél oszlopon kromatografáljuk, eluálószerként 2% metanolt tartalmazó kloroformot használunk. A vékonyrétegkromatográfiásan azonosnak talált frakciókat egyesítjük, bepároljuk és így cisz-5-klór-3-{2’-(4“- ( 1 ”’-acetil-4”'-piperazinil) -fenoxi) -etoxi}-2,3- -dihidro-2- ( 1 ””-imidazolil-metii)-benzo [b] tiofént kapunk [478J.

B) Az A) lépésben kapott terméket 10 ml kloroform és 10 ml metanol elegyében oldjuk, izopropanolos hidrogénkloriddal pH 2-re sava-15

nyitjuk az oldatot és bepároljuk, így císz-5- -klór-3-(2’- (4“- (r”-acetil-4”’-piperazinil) -fenoxi) -etoxi}-2,3-dihidro-2- ( l””-imidazolil-metil) benzo [bj tiofén-dihidrokloridot kapunk.

4. példa

3-( Klór-teniloxi) (vagy klór-benziloxi)-2,3-dihidro-2-( l“-im?dazolil-metil)-benzo [b] tiofén-1-oxid

A) 6-Klór-3-(2’,4’-diklór-benziloxi)-2,3-dihidro-2-( I “-imidazolil-metil)-benzo [b] tiofén-1 - -oxid

0,20 g (0,5 mmól) 6-klór-3-(2’,4’-diklór-benziloxi) -2,3-dihidro-2- ( 1 “-imidazolil-metil)-benzo [b] tiofén 10 ml diklór-metánnal készült oldatát 0—5°C-ra hűtjük és 0,0812 g (0,47 mmól) m-klórperbenzoesavat adunk hozzá és 1 óra hosszat keverjük az elegyet, majd 0,05 g, (0,40 mmól) nátriumszulfáttal további 30 percig keverjük. Ezután 25 ml diklórmetánt adunk az oldathoz és 25 ml 10%-os vizes nátriumkarbonáttal extraháljuk. A szerves fázist vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A kapott maradékot kovasavgél oszlopon kromatografáljuk. 5% metanolt tartalmazó kloroformmal végezve az eluálást. A vékonyrétegkromatográfiásan azonosnak talált frakciókat egyesítjük és bepároljuk, és így 6-klór-3-(2’,4’-diklór-benziloxi) 2,3-dihidro-2-( 1 “-imidazolil-metil)-benzo [b] tiofén-1 -oxidot kapunk, op. 60°C.

B) Az 1. példa szerint előállított cisz-3- - (klór-teniloxi) - (vagy klór-benziloxi)-2,3-dihidro-2- (1 “-imidazolil-metil) -benzo [bj tioféneket, a 2. példa szerint előállított 4-(klór-benziloxi)- (vagy 2-klór-3-teniloxi) -3- ( 1 “-imidazoül-metil)-tiokrománokat és a 3. példa szerint előállított cisz-3-(2’- (4“-( 1 ”’-acetil-4’”-piperazinil) -fenoxi) -etoxi}-2,3-dihidro-2- ( 1””-ímidazolil-metil)-benzo [b] tioféneket a 4A példa szerint reagáltatva a megfelelő 1-oxidokat kapjuk.

5. példa

3-( Klór-teniloxi) (vagy klór-benziloxi)-2,3- -dihidro-2-(r‘-imidazolil-metiI)-benzo [b] tiofén-1,l-dioxid

A) 6-Klór-3-(2’,4’-diklór-benziloxi)-2,3-dihidro 2-( 1 “-imidazolil-metil)-berlzo [b] tiofén-1,1-dioxid

0,20 g (0,5 mmól) 6-klór-3-(2’,4’-diklór-benziloxi) -2,3-dihidro-2- ( 1 “-imidazol il-metil)-benzo [b] tiofén 10 ml diklórmetánna) készült oldatát 0—5°C-ra hűtjük, 0,1624 g (0,94 mmól) m-klórperbenzoesavat adunk hozzá és 1 óra hosszat keverjük. Az oldatot szobahőmérsékletre melegítjük és egy éjszakán át keverjük. 25 ml diklórmetánt adunk hozzá és 25 ml 10%-os vizes nátriumkarbonát oldattal extraháljuk. A szerves fázist vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és bepároljuk, így maradékként 6-klór-3-(2’,4’-diklór-benziloxi) -2,3-dihidro-2-(l"-imidazolil-metil)-benzo[b]-tiofén-1,1 -dioxidot kapunk, op. 182°C.

B) Az 1. példa szerinti cisz-3-(klór-teniloxi) (vagy klór-benziloxi)-2,3-dihidro-2-(1 “-9

16

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65