193633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzo [b] tiofének és tiokrománok előállítására

193633 letet egy IV általános képletű vegyülettel reagáltatunk — ezekben a képletekben R, R1, Y, Z n, p és q jelentése az I általános képlet­nél megadott, X’ kénatom és Q1 és Q2 egyike hidroxilcsoport, másika reakcióképes észter­csoport — inert szerves oldószer és alkáli­fém bázis jelenlétében, így X jelentésében kén­atomot tartalmazó vegyületeket nyerünk, majd kívánt esetben i) olyan I általános képletű vegyületek előállítására, melyekben X-SO vagy -S02 csoportot jelent egy olyan kapott vegyületet, melyben X kénatom, oxidálunk, és ii) olyan I általános képletű vegyületek előállítására, melyben a szaggatott vonal kettőskötést jelent, egy olyan kapott vegyüle­tet, melyben X-SO csoport, dehidratálunk, és a kapott I általános képletű vegyületet szabad bázis vagy savaddíciós só formájá­ban elkülönítjük. A Q, vagy — előnyösebben — Q2 helyén lévő reakcióképes észtercsoport lehet szén­­hidrogén-szulfoniloxicsoport, de előnyösen halogénatom, különösen klór- vagy brómatom. Ezt az eljárást előnyösen úgy végezzük, hogy a III általános képletű vegyületet, melyben Q, hidroxilcsoport, alkálifém bázis­sal, például alkálifémhidriddel, így nátrium­­-hidriddel, vagy alkálifémhidroxíddal, így káli umhidroxiddal, vagy alkálifémamiddal, vagy alkálifémalkoholáttal iners vízmentes szerves oldószerben reagáltatjuk, és azután hozzá­adjuk a IV általános képletű halogenidet, melyben Q2 hálogénatomot jelent. A szerves oldószer lehet amid (például dimetilformamid vagy hexametilfoszforsavtriamid), aromás szénhidrogén (például benzol vagy toluol), éter (például dietiléter, dioxán, tetrahidro­­furán vagy etilénglikolmetiléter), keton (pél­dául aceton), vagy., ha a bázis alkálifém­­alkoholát, rövidszéniáncú alkanol (például metanol vagy etanol). A IV általános képle­tű halogeniddel a reakciót 0—I00°C, előnyö­sen 20—60°C közötti, például szobahőmérsék­leten végezhetjük. Az I általános képletű termék hozamának javítására az alkálifém bázist és a halogenidet feleslegben alkalmazhatjuk. Az X helyén kénatomot tartalmazó I álta­lános képletű vegyületek előállításának külö­nösen előnyös módszere szerint a Q1 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó III általános képletű vegyület dimetilformamidos oldatához 0—5°C-on nátriumhidridet adunk, és miután környezeti hőmérsékleten kb. 1 óra hosszat hagytuk reagálni, a IV általános képletű vegyületet (mely Q2 helyén bróm- vagy klór­atomot tartalmaz, és n és Z jelentése az I álta­lános képletnél megadottal egyezik), adjuk a reakcióelegyhez, melyet további kb 1 óra hosszat tartunk környezeti hőmérsékleten. A keletkező I általános képletű vegyületet elkülönítjük és ismert módszerekkel, így extrakcióval, kromatográfiásan és átkristályo­­sítással tisztítjuk. 5 4 Az olyan I általános képletű vfegyületeket, melyekben X -SO vagy -SÓ2 (szulfoxid vagy szulfon) csoport, az X helyén kénatomot tar­talmazó I általános képletű vegyületekből oxidációval, előnyösen szerves persavval iners szerves oldószerben, különösen m-klór-per­­benzoesavval (körülbelül ekvimoláris mennyi­séggel a szulfoxidot és ennek kétszeresével a szulfont), halogénezett szénhidrogénben, például kloroformban vagy metiléndiklorid­­ban, környezeti vagy alacsonyabb hőmérsék­leten, például 0—5°C között, állítjuk elő. Az olyan vegyületeket, melyekben X kénato­mot és a szaggatott vonal kettőskötést jelent, olyan I általános képletű vegyületekből ál­lítjuk elő, melyekben X -SO csoportot, p O-t és a szaggatott vonal egyszeres kötést jelent, például savanhidriddel, így ecetsavanhidrid­­del, vagy különösen trifluorecetsavanhidrid­­del, például emelt hőmérsékleten, iners szer­ves oldószerben, például aromás szénhidro­génben, különösen benzolban vagy toluolban, és előnyösen az elegy forráshőmérsékletén. A IV általános képletű halogenid kiindu­lási anyagok, melyekben Q2 halogénatom és n és Z jelentése a fenti, vagy ismert vegyü­letek vagy ismert módszerekkel előállíthatok. Ebben a találmány szerinti első eljárásban használható halogenidek például az allil­­klorid, metiltioetil klorid, p-klór-fenoximetil­­klorid, a-kiór-feniltíometilkloríd és az l-((4’­­( 1 “-acetil-4“-piperazinil) ) -fenoxi)-2-bróm­­etán. Azokat a III általános képletű kiindulási anyagokat, melyekben X kénatomot jelent, a következő ismert reakciósorok valamelyi­kével állíthatjuk elő: a) egy tiokromán-4-ont, mely a benzol­­gyűrűben az I általános képletnél megadott R és R1 csoporttal helyettesített, először a megfelelő alfa-brómketonná alakítunk bróm­­mal, oldószerben, például éterben, kloroform­ban vagy széntetrakloridban. A keletkező alfa-brómketont ezután a megfelelő bróm­­hidrínné redukáljuk, például nátriumbórhid­­riddel, oldószerben, például rövidszéniáncú alkoholban, különösen metanolban vagy eta­­nolban. Ezt a brómhidrint azután egy YH általános képletű vegyülettel reagáltatjuk — ahol Y jelentése a fenti — oldószerben, például dimetilíormamidban, hexametilíosz­­forsavtriamidban, rövidszéniáncú alkoholban vagy acetonitrilben, így.olyan III általános képletű vegyületet kapunk, melyben q jelen­tése 1 és p értéke 0, például egy 2-imidazolil­­-metil-benzo [b] tiofént, azaz a hattagú tiokro­­mán heterogyűrű öt tagúvá szűkült. b) Egy YH általános képletű vegyület — ahol Y jelentése a fenti — vizes oldatát 3-di­­metilamino-(CH2),-tiokromán-4-onnal reagál­tatjuk, ahol q értéke 1. A kapott 3-Y-(CH2)9- -tiokromán-4-ont például nátriumbórhidriddel rövidszéniáncú alkoholban III általános kép­letű vegyületté redukáljuk, mely cisz- és transz-izomerek keveréke; ezt a vegyületet elegy formájában használhatjuk a találmány 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents