193633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzo [b] tiofének és tiokrománok előállítására
193633 letet egy IV általános képletű vegyülettel reagáltatunk — ezekben a képletekben R, R1, Y, Z n, p és q jelentése az I általános képletnél megadott, X’ kénatom és Q1 és Q2 egyike hidroxilcsoport, másika reakcióképes észtercsoport — inert szerves oldószer és alkálifém bázis jelenlétében, így X jelentésében kénatomot tartalmazó vegyületeket nyerünk, majd kívánt esetben i) olyan I általános képletű vegyületek előállítására, melyekben X-SO vagy -S02 csoportot jelent egy olyan kapott vegyületet, melyben X kénatom, oxidálunk, és ii) olyan I általános képletű vegyületek előállítására, melyben a szaggatott vonal kettőskötést jelent, egy olyan kapott vegyületet, melyben X-SO csoport, dehidratálunk, és a kapott I általános képletű vegyületet szabad bázis vagy savaddíciós só formájában elkülönítjük. A Q, vagy — előnyösebben — Q2 helyén lévő reakcióképes észtercsoport lehet szénhidrogén-szulfoniloxicsoport, de előnyösen halogénatom, különösen klór- vagy brómatom. Ezt az eljárást előnyösen úgy végezzük, hogy a III általános képletű vegyületet, melyben Q, hidroxilcsoport, alkálifém bázissal, például alkálifémhidriddel, így nátrium-hidriddel, vagy alkálifémhidroxíddal, így káli umhidroxiddal, vagy alkálifémamiddal, vagy alkálifémalkoholáttal iners vízmentes szerves oldószerben reagáltatjuk, és azután hozzáadjuk a IV általános képletű halogenidet, melyben Q2 hálogénatomot jelent. A szerves oldószer lehet amid (például dimetilformamid vagy hexametilfoszforsavtriamid), aromás szénhidrogén (például benzol vagy toluol), éter (például dietiléter, dioxán, tetrahidrofurán vagy etilénglikolmetiléter), keton (például aceton), vagy., ha a bázis alkálifémalkoholát, rövidszéniáncú alkanol (például metanol vagy etanol). A IV általános képletű halogeniddel a reakciót 0—I00°C, előnyösen 20—60°C közötti, például szobahőmérsékleten végezhetjük. Az I általános képletű termék hozamának javítására az alkálifém bázist és a halogenidet feleslegben alkalmazhatjuk. Az X helyén kénatomot tartalmazó I általános képletű vegyületek előállításának különösen előnyös módszere szerint a Q1 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó III általános képletű vegyület dimetilformamidos oldatához 0—5°C-on nátriumhidridet adunk, és miután környezeti hőmérsékleten kb. 1 óra hosszat hagytuk reagálni, a IV általános képletű vegyületet (mely Q2 helyén bróm- vagy klóratomot tartalmaz, és n és Z jelentése az I általános képletnél megadottal egyezik), adjuk a reakcióelegyhez, melyet további kb 1 óra hosszat tartunk környezeti hőmérsékleten. A keletkező I általános képletű vegyületet elkülönítjük és ismert módszerekkel, így extrakcióval, kromatográfiásan és átkristályosítással tisztítjuk. 5 4 Az olyan I általános képletű vfegyületeket, melyekben X -SO vagy -SÓ2 (szulfoxid vagy szulfon) csoport, az X helyén kénatomot tartalmazó I általános képletű vegyületekből oxidációval, előnyösen szerves persavval iners szerves oldószerben, különösen m-klór-perbenzoesavval (körülbelül ekvimoláris mennyiséggel a szulfoxidot és ennek kétszeresével a szulfont), halogénezett szénhidrogénben, például kloroformban vagy metiléndikloridban, környezeti vagy alacsonyabb hőmérsékleten, például 0—5°C között, állítjuk elő. Az olyan vegyületeket, melyekben X kénatomot és a szaggatott vonal kettőskötést jelent, olyan I általános képletű vegyületekből állítjuk elő, melyekben X -SO csoportot, p O-t és a szaggatott vonal egyszeres kötést jelent, például savanhidriddel, így ecetsavanhidriddel, vagy különösen trifluorecetsavanhidriddel, például emelt hőmérsékleten, iners szerves oldószerben, például aromás szénhidrogénben, különösen benzolban vagy toluolban, és előnyösen az elegy forráshőmérsékletén. A IV általános képletű halogenid kiindulási anyagok, melyekben Q2 halogénatom és n és Z jelentése a fenti, vagy ismert vegyületek vagy ismert módszerekkel előállíthatok. Ebben a találmány szerinti első eljárásban használható halogenidek például az allilklorid, metiltioetil klorid, p-klór-fenoximetilklorid, a-kiór-feniltíometilkloríd és az l-((4’( 1 “-acetil-4“-piperazinil) ) -fenoxi)-2-brómetán. Azokat a III általános képletű kiindulási anyagokat, melyekben X kénatomot jelent, a következő ismert reakciósorok valamelyikével állíthatjuk elő: a) egy tiokromán-4-ont, mely a benzolgyűrűben az I általános képletnél megadott R és R1 csoporttal helyettesített, először a megfelelő alfa-brómketonná alakítunk brómmal, oldószerben, például éterben, kloroformban vagy széntetrakloridban. A keletkező alfa-brómketont ezután a megfelelő brómhidrínné redukáljuk, például nátriumbórhidriddel, oldószerben, például rövidszéniáncú alkoholban, különösen metanolban vagy etanolban. Ezt a brómhidrint azután egy YH általános képletű vegyülettel reagáltatjuk — ahol Y jelentése a fenti — oldószerben, például dimetilíormamidban, hexametilíoszforsavtriamidban, rövidszéniáncú alkoholban vagy acetonitrilben, így.olyan III általános képletű vegyületet kapunk, melyben q jelentése 1 és p értéke 0, például egy 2-imidazolil-metil-benzo [b] tiofént, azaz a hattagú tiokromán heterogyűrű öt tagúvá szűkült. b) Egy YH általános képletű vegyület — ahol Y jelentése a fenti — vizes oldatát 3-dimetilamino-(CH2),-tiokromán-4-onnal reagáltatjuk, ahol q értéke 1. A kapott 3-Y-(CH2)9- -tiokromán-4-ont például nátriumbórhidriddel rövidszéniáncú alkoholban III általános képletű vegyületté redukáljuk, mely cisz- és transz-izomerek keveréke; ezt a vegyületet elegy formájában használhatjuk a találmány 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
