193630. lajstromszámú szabadalom • Később kerűl meghirdetésre
2 1 A találmány tárgya benzingőzt fejlesztő készülök belsőégésű robbanómotorok indításához, amely révén a robbanómotorokat, főként gépjármű motorokat bármilyen hideg állapotban is gyakorlatilag azonnal lehet indítani. Általánosan ismert, hogy a benzinüzemű motorok üzemi hőmérsékleten benzingőz és levegő keverékének elégése révén dolgoznak. A benzinnek gőzzé alakításáról üzem közben a robbanómotornak a benzin áramlási útjában levő fölhevült alkatrészei és a kompressziónyomás gondoskodnak. Ismert jelenség az is, hogy a robbanómotorok hideg állapotban, főként télen nehezen indíthatók be. Ennek oka, hogy a robbanómotoroknak az útjában még nincsenek fölhevült alkatrészek, amelyek a benzint gőzzé párologtatnák, és így benzin cseppek és levegő keveréke áramlik be a kompressziótérbe, ahol a benzincseppek nem égnek el robbanásszerűen, tehát a motor nem indul. Ilyen esetben az önindltóval vagy más módon sokszor kell a főtengelyt körbejáratni ahhoz, hogy a robbanómotor végül mégis beinduljon. Ha ez sikerül is, a nehéz beindulásnak sok olyan hátrányos következménye van, ami szükségessé teszi a gyors, egy két tengelyfordulat utáni, tehát azonnali indulás biztosítását. Az egyik hátrányos jelenség, hogy a kompressziótérbe jutó benzincseppek a dugattyú és a henger felületei közé jutnak, itt keverednek a kenőolajjal, minek eredményeként megnő az érintkező felületek közötti súrlódás, a robbanómotor aránylag gyorsan elhasználódik. Az akkumulátor is túlzottan igénybe van véve, élettartama erősen lecsökken, használhatósága gyorsan romlik. Sok benzin megy veszendőbe, a hengerekbe bejutott benzin egy része a kipufogó csövön keresztül kihasználatlanul a szabadba áramlik, nő a benzinfogyasztás. Az ilyen beindítás hosszú időt vesz igénybe, ami sokszor igen kedvezőtlen következményekkel járhat. A hideg indítás meggyorsítására már sokféle módszerrel próbálkoztak. Az egyik ismert módszernél a motortestet kívülről vagy belülről előmelegítik. A kívülről való melegítésnél valamilyen hőleadó eszközt helyeznek a motortest alá. Ez nem oldja meg a problémát, mert az előmelegftéshez igen hosszú idő és sok energia kell, tűzveszélyes és lényegében csak zárt helyiségben végezhető. A belülről való előmelegítést úgy végzik, hogy a motortest hűtő részébe forró vizet öntenek. Ez a módszer sem kielégítő, mert a gyújtógyertya porcelán szigetelőjén pára csapódik le és ez rövidzárlatot okozhat, tehát nem keletkezik gyújtószikra. A lecsapódott pára víztartalma a kenőolajba juthat, a belső olajozás leromolhat. A motortestnek csak egy részét melegítő forró víz hatására a motortest könnyen elrepedhet, ami nagymértékű kárt okoz. Ezeken az egyszerű módszereken kívül már különféle készülékeket is javasoltak a robbanómotorok hideg állapotban való indításának meggyorsítására. Egy ilyen készüléket, pontosabban gyújtógyertyát ismertet például az 523.181 számú szovjet szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a gyújtógyertya test-pólusának belső végére egy kis tárcsa vagy hasonló van erősítve. A testpóluson keresztül vezetett csövön át benzint juttatnak a tárcsára, illetve tányérkára. A tányérka a középső alektróda között képződve — az elképzelés szerint - gyorsan elpárologtatja a tányérkában levő kis mennyiségű benzint. Ez a megoldás sem felelt meg a várakozásnak. E megoldás egyik hibája, hogy a kompresszió a benzint visszanyomja a beáramoltató csőbe, ezért visszacsapó szelepet is kell alkalmazni. A tányérkának merőlegesnek kell lenni, mert ettől eltérő esetben a benzin a tányérkáról még az előtt lefolyik, mielőtt a'szikra elpárologtathatná. A megoldás hibája az is, hogy a tányérkán levő benzint a szikra nem tudja robbanásszerűen elpárologtatni, az itt levő benzin csak lassan ég el, azaz a robbanómotor beindulásához neiít Jön létre elegendő benzingőz. Egy más megoldást ismertet a 4.077.381 számú Amerikai Egyesült Államok beli szabadalmi leírás. E megoldás révén a robbanómotor indításakor ezen áthaladó benzin mennyiségét kívánják csökkenteni és a robbanómotor leállításakor gyors leállást kívánnak elérni, szintén benzinmegtakarítás érdekében. Mindezt úgy érik el, hogy a gyújtás kikapcsolásakor meggátolják a benzinnek további beáramlását, illetve indításkor a benzin beáramoltatását csak késleltetve kezdik el. A berendezés lényegében egy szelepből, egy szelepműködtetőből és egy időzítőből áll. A szelep a benzint beadagoló készülék után van elhelyezve. Eonek a berendezésnek használata esetén indítás közben nem jut benzin a robbanótérbe, azaz a kenőolaj nem hígul, ez azonban még nem biztosítja a gyors beindulást. Az önindítóval e berendezés alkalmazása esetén is sokszor kell a motortengelyt körülforgatni, mindaddig, amíg a kompressziótér környezete annyira föl nem melegszik, hogy az indítás egy későbbi szakaszában beáramoltatott benzint kellő gyorsasággal el tudja párologtatni. Ez az állapot sok körülfordulás után következik be, ezért hideg indításnál az akkumulátor és az egész robbanómotor jelentősen elhasználódik, kopik. A találmány feladata belsőégésű robbanómotorok hideg állapotban való indításához olyan benzingőzt fejlesztő készülék létrehozása, amely gondoskodik arról, hogy a kompressziótérben már az indítás kezdetén, a motortengely első körű (fordulásakor is benzingőz és levegő keverék legyen és így a robbanómotor gyakorlatilag még hideg állapotban is azonnal beinduljon. A találmány a kitűzött feladatot olyan benzingőzt fejlesztő készülék létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy körgyűrű hullámokkal kiképzett fém membrán révén két részre osztott belső terű, az alsó részben elektromos fűtőtestet tartalmazó, a fölső részből benzingőzt kivezető csonkkal kialakított kazánja, a kazán fölött ennek fölső részébe torkolló, elektromágneses szeleptűvel nyitható és zárható szelepnyílással kiképzett benzintartálya és a kazánnal elektromos kapcsolatban levő, kapcsolóhidas elektromágneses kapcsoló az akkumulátorra kötött önindító áramkörével párhuzamosan, a szeleptű elektromágnese pedig ezzél sorban van az akkumulátorhoz kötve. A találmány szerinti készülék további jellemzője, hogy a kazán, a benzintartály és a kapcsolóhidas elektromágneses kapcsoló közös házba van szerelve, továbbá a szeleptű elektromágnesének és a kapcsolóhidas elektromágneses kapcsolónak működtető kapcsolója — az önindító kapcsolójához hasonlóan - a jármű vagy hasonló műszerfalára van szerelve. További jellemző, hogy a kazánban levő fém membrán közepéhez erősített, ettől lefelé a kazán alsó falában levő lyukon keresztülnyúló, az elektromos fűtőtesttől elszigetelt, alsó végén a kapcsolóhidas elektromágneses kapcsoló mágnestekercsének egyik kimenetéhez oldhatóén kapcsolódó, illetve ezzel érintkező áramvezető rúdja van. 193.630 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
