193624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tieno-triazolo-1,4-diazepin-2-karbonsavamidok előállítására

193624 d) 2-(amino-acetil-amino)-3-(o-klór-ben­­zoil)-5-(2-karbometoxi-etiI)-tiofén előállítása 35,8 g (0,08 mól) c) lépés szerint kapott bróm-acetil-származékot feloldunk 700 ml acetátban és keverés közben 2-3 óra hosszat száraz ammóniagázt vezetünk bele szobahő­mérsékleten. Az elegyet egy éjszakán át állni hagyjuk, jeges vízzel mossuk, szárítjuk, be­pároljuk; 22-25 g olajos aminovegyületet ka­punk. e) 7-(2-karbometoxi-etiI)-5-(o-klór-feniI)­­-tieno-1,4-diazepinon előállítása 21,3 g (0,056 mól) d) lépésben kapott ve­­gyületet feloldunk 500 ml toluolban és 75 g Kiesel-géllel vizleválasztó alkalmazásával és visszafolyatás közben forraljuk 2 óra hosz­­zsat. A szilícium-dioxidot leszívatjuk és a di­­azepint forró metanollal extraháljuk. A meta­nol lepárlása után 12-15 g 160-162°C olvadás­pontú diazepint kapunk. f) 7-(2-karbometoxi-etil)-5-(o-klór-fenil)­­tieno-l,4-diazepin-2-tión előállítása 10 g (0,03 mól) e) lépésben kapott diaze­­pinont 100 ml diglymben 70-80°C hőmérsék­leten 3 óra hosszat keverünk 6,8 g foszfor­­-pentaszulfiddal és 5 g nátrium-hidrogén­­-karbonáttal. A szuszpenziót jégre öntjük, 30-45 percig keverjük és a kristályokat leszí­vatjuk. Szárítás után 10 g 185-186°C olva­dáspontú tiont kapunk. g) 3-[4-(2-klór-fenil)-9-metil-6H-tieno[3,2 -f] [1,2,4] triazolo [4,3-a] [1,4] diazepin-2-il] - -propionsav-metilészter előállítása 6,1 g (0,016 mól) f) lépés szerint kapott kénvegyületet feloldunk 100 ml tetrahidro­­furánban, hozzáadunk 1 g hidrazin-hidrátot és 45-50°C-on keverjük 30 percig. Az elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, így 5-5,2 g olajat kapunk, amelyet izopropil-éterből kris­tályosítunk (olvadáspont 175-177°C). A hidrazinovegyületet 35 ml orto-ecetsav­­észterben 80°C-ra hevítjük, és metilén-klorid­­-éterben bepároljuk, így 3 g 114-115°C-on ol­vadó triazolo-diazepint kapunk. Ugyanezt a vegyületet előállíthatjuk a tion­­ból ecetsav-hidraziddal is. Alkoholos-vizes kálium-hidroxiddal vég­zett elszappanosítás után 6,1 g metilészter­­ből 5,7-5,8 g 196-198°C olvadáspontú szabad karbonsavat kapunk. 2. példa 3- [4-(2-klór-fenil)-9-ciklopropil-6H-tie­­no[3,2-f] [1,2,4] triazolo [4,3-a] [1,4] diazepin­­-2-il] -propionsav-morfolid előállítása Kiindulási anyagként 15 g 3-[4-(klór-fe­­nil) -9-ciklopropil-6H-tieno [3,2-f] [ 1,2,4] tria­zolo [4,3-a] [1,4] diazep in-2-i 1 [ -propionsavat (forráspontja 227-230°C) alkalmazunk, ame­lyet diciklohexil-karbodiimid és morfolin se­gítségével, az 1. példában leírttal analóg mó­don a cím szerinti vegyületté alakítunk. 9 6 Kitermelés: 15,0 g (az elméleti 86,5%-a); ol­vadáspont: 159-160°C. 'H-NMR-spektrum (deutero-klöroformban) 6=0,96-1,40 (4m, ciktopropil -CH2-), 1,93- -2,28 (lm, ciklopropil), 2,64 (2t, -CH2-CÓ-), 3,15 (2t, -CH2-), 3,31-3,77 (8m, morfolin), 4,91 (2s, -CH2-, 7-es gyűrű), 6,44 (Is, tiofén), 7,22-7,60 (4m, aril). A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 38 g (0,1 mól) 185-186°C olva­dáspontú 7- (2-karbometoxi-etil) -5- (o-klór-fe­­nil)-tieno-l,4-diazepin-2-tiont (vö. 1. példa) 11 g ciklopropil-karbonsav-hidraziddal vissza­folyatás közben forralunk 50 ml dioxánban 1 óra hosszat. Bepárlás után éteres eldörzsö­­léssel 30 g 148-150°C olvadáspontú, vörös kris­tályos anyagot kapunk, amelyet 1 1 toluolban 140 g Kiesel-gél jelenlétében 4 óra hosszat he­vítünk vízleválasztó alkalmazásával. Az ele­gyet ezután lehűtjük, leszívatjuk és a triazo­­lovegyületet forró metanollal extraháljuk. Az extrakció után 24 g nyúlós olajat kapunk, ame­lyet 25 ml 2 n alkoholos kálium-hidroxidban I óra hosszat főzve elszappanosítunk. A szoká­sos feldolgozás után 15-18 g karbonsavat ka­punk, amelyet közvetlenül amiddá alakítha­tunk. 3. példa [4-(2-klór-fenil )-9-metil-6H-tieno [3,2- -f] [1,2,4] triazolo [4,3-a] [1,4] diazepin-2-il] - -karbonsav-morfolid előállítása 36 g (0,1 mól) megfelelő karbonsavat (2 503 235. számú NSZK-beli nyilvánosságra­­hozatali irat, Weber, K.H. és munkatársai, 1976. 07. 29., 14. oldal), amelynek olvadás­pontja 302°C, 10 g morfolinnal reagáltatunk diciklohexil-karbodiimid jelenlétében dimetil­­-f ormamidban, az 1. példában leírt módon. 38 g (az elméleti 89%-a) nyúlós olajat ka­punk. 'H-NMR-spektrum (deutero-kloroíorrnban) 6=2,75 (3s, -CH3), 3,71 (8s, morfolin), 4,97 (2s, -CH2-, 7-es gyűrű), 6,83 (Is, tiofén), 7,26- -7,64 (4m, aril). 2-amino-3- (2-klór-benzoil) - tiofén-5-kar­bonsavból (Hromatka, O.: Monatsh. Chem., 164, 973, (1973)) kiindulva a megfelelő sav­­kloridon keresztül előállíthatjuk a 206-208°C olvadáspontú moríolidot, amelyet az 1. pél­dában leírt módon szintén a cím szerinti ve­gyületté alakíthatunk. 4. példa [4-(2-klór-fenil)-9-metil-6H-tieno [3,2- -f] [1,2,4] triazolo [4,3-a] [1,4] di.azepin-2-il] - -karbonsavamid előállítása 3,7 g (0,01 mól) megfelelő karbonsav-me­­tilésztert (2 503 235. számú NSZK-beli nyilvá­­nosságrahozatali irat, Weber, K.H. és munka­társai, 1976. 07. 29., 14. oldal), amelynek olva­dáspontja 230-232°C, feloldunk 100 ml meta­nolban és szobahőmérsékleten keverés közben addig vezetünk ammóniát az oldatba, míg az telített nem lesz. További 2 napig kevertetjük 20-25°C-on, az oldószert lepároljuk és a mara­dékot szilícium-dioxidon kromatografáljuk 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents