193585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok és makroorganizmusok sejtkultúráinak tenyésztésére alkalmas szilárd táptalajok előállítására

193585 hogy mindegyike három-három üreget tartal­mazzon. Az így kialakított diffúziós kamrákat ezután 0,85%-os nátrium-klorid oldatban tö­megük 4,5-szörösére duzzasztjuk, majd l —-1,5 órán át sterilizáljuk és 199-es közeggel átitat­juk. A diffúziós kamra három üregének egyiké­be 199-es tápközegben eloszlatott 2 x 106 meny­­nyiségű csontvelősejtet helyezünk, a másik­ba 2 x 105 mennyiségű, fiziológiás oldatban szuszpendált Staphylococcus Cowan törzset helyezünk, majd a diffúziós kamrákat syn­­gén-állatok (Jajtiszta) hasüregébe implantál­­juk. Az első három napon a myeloid sejtek nö­vekedési zónáiban főleg makröfág és granu­­locita koléniákat figyelhetünk meg. A makro­­fágok formája és mérete különböző. A hetedik napon a makrofág-kolóniák szá­ma jelentős növekedésnek indult, és a mak­­rofágok és lymphociták között citoplazmás hidak, valamint szövettipusú kapcsolódások, histiocyták, valamint osteoblastomaszerű sejtek kialakulása figyelhető meg. A retiku­­láris sejtekből és neutrophylekből kolóniák fejlődnek ki. A második üregben jellegzetes, kerek, sima Staphylococcus kolóniák képződnek, amelyek száma az idő függvényében növekedett, ösz­­szeíolytak,és az üregben folyamatos növeke­dési zónát alakítottak ki. 7. példa Az A és C oldatokat az 1. példában, a B oldatot a 2. példában leírtak szerint állítjuk elő. A reakciókeverék az akrilamid és N,N’­­metilén-bisz-akrilamid monomereket 15,0 : : 0,027 tömegarányban tartalmazza és a ke­verék fiziológiás oldathoz viszonyított tömeg­aránya 1:7. Ezt a reakciókeveréket ezután reak­torba töltjük,és a képződő poliakrilamid-gél­­ből egy 120 x 75 x 2,2 mm és egy 120 x 75 x 1,0 mm nagyságú csíkot képezünk, amely utóbbin 4 x 1,2 mm-es üregeket alakítunk ki, egymástól 1,7 mm távolságban, koaxiális el­rendezésben. A kopolimerizációt 40—50 percig végez­zük, majd a csíkokat a kiindulási monomer­­keveréknek megfelelő összetételű keverékkel itatjuk át, és oly módon helyezzük egymásra, hogy zárt üregek alakuljanak ki, és egy egy­séges blokk képződéséig egyben tartjuk őket. Ekkor részekre választjuk szét, úgy, hogy mindegyik egy üreget tartalmazzon. Az így nyert diffúziós kamrákat ezután fiziológiás oldatban mossuk és 0,85%-os fiziológiás só­oldatban tömegük 2,8-szorosára duzzasztjuk, majd 1 —1,5 órán át sterilizáljuk, végül 199-es tápközeggel telítjük. Intakt syngén állatok combcsontvelőjé­ből a csontvelősejteket (4 x 106 mennyiség­ben) 0,2 ml mennyiségű 199-es tápközegben szuszpendáljuk, és a diffúziós kamrába he­lyezzük, majd azokat a syngén recipiensek hasüregébe implantáljuk. 13 8 A sejtek in vivo tenyésztése után a diffú­ziós kamrát a hasüregből kiemeljük és mik­roszkopikus úton a sejt-monoréteget (növe­kedési zóna, sejtkultúra), valamint a sejtkultú­­rákról készített kontakt-preparátumot meg­vizsgáljuk. A normál állatok hasüregében elhelyezett diffúziós kamrákban tenyésztett csontvelősej­tek a tenyésztés harmadik napján heterogén sejtszerkezetet mutatnak, amelyekre az intakt csontvelő volt jellemző. A hetedik napon e sej­tek egy része degenerálódik, egy másik rész meghatározott formájúvá kezd átalakulni. Megfigyelhetők a granulocyták differenciáló­dásának különböző lépései. Nem differenciá­lódott szövetek gyorsan növekedő fonalai­nak közelében metamyelocita sejtek csoporto­kat alakítanak ki, és felületükön boltozatok képződnek. Az érett granulocyták neutrophyl­­ként jellemezhető magot tartalmaznak. Köz­bülső formáikban kifejezett mag-szegmentá­lódás figyelhető meg. A növekedési zónába nagy epithelsejtek (40 pm) képződnek jelen­téktelen burjánzásokkal a felületükön, a mo­norétegben csoportokká alakulnak és elszi­getelődnek, magjuk ellaposodó formájú és a citoplazmában hiányoznak a fagocitált zár­ványok. Rendkívül életképesnek mutatkoznak a monocyták. Fagocita-vacuolák gyakran tar­talommal vannak kitöltve. A monocyták mag­juk babszerü formája alapján azonosíthatók, amely gyakran excentrikusán helyezkedik el. Hosszabb tenyésztési idő után a mag kerekebb formájúra alakul. A monocyták gyakran az epithelsejtek közelében helyezkednek el, de aggregációra nem mutatnak hajlandóságot. A 21 napos kultúrákban a növekedő sej tek kitöltik a diffúziós kamra üregét és egy meghatározott sejtorganizációt képeznek. A közvetlenül a felületen fekvő réteget epit­helsejtek alkotják, majd egy csoport monozy­­ta, zsírsejt és fiatal formájú neutrophyl kö­vetkezik. Az érett formák a periférián gyűl­nek össze. A limphocytaszerű és csírasejtek az adhéziós rétegen belül helyezkednek el. A növekedési zónában zsírsejtek jelennek meg kicsi, sűrű maggal, gyakran kétmagú formá­ban. Az elektromikroszkópos felvételen jól felismerhető a citoplazmán elhelyezkedő, kis zsírcseppek alakjában. A lipidzárványok gyak­ran fészekszerű formában alakulnak ki, néha összefolynak és 40 pm nagyságú cseppeket alakítanak ki. A zsír akkumulációja követ­keztében ezek a sejtek néha 120 pm nagysá­got is elérnek. Egy elszigetelt vacuolamem­­brán sejten belüli lipidszintézisre utal. Egy kerek és ovális formájú mag kondenzált kro­­matinból tevődik össze. Az érett sejtek cito­­plazmája számos mitochondriomát tartalmaz. A korábbi zsírakkumuláció egyes lépései so­rán citoplazma semlegesítődik. A zsírsejtek csoportok képzésére hajlamosak és gócokat képeznek a granulocitált kolóniák között, de funkcionális függőségüket hosszabb ideig megtartják. 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents