193538. lajstromszámú szabadalom • Eljárás teichomycin A2 tiszta 1,2,3,4 és 5 faktorok elkülönítésére

193538 i) molekulasúly kb. 1877, FAB tömegspektro­­metriával meghatározva. A teichomycin A2 4 faktor fehér amorf por, amely melegítés hatására kb. 210°C-on söté­tedni kezd és 250°C-on teljesen elbomlik, amely a következő jellemzőkkel rendel­kezik: a) korlátlanul oldható vízben pH 7,0 felett vagy pH 2-n, dimetilformamidban, dimetil­­szulfoxidban és propilénglikolban; gyengén oldható metilcelloszolvban és gli­cerinben; rosszul oldható metanolban és etanolban; csaknem oldhatatlan kloro­formban, benzolban, n-hexánban, aceto­­nitrilben, etiléterben, acetonban, etilacetát­­ban, szénietrakloridban; b) UV abszorpciós spektruma, amelyet a 10. ábrán mutatunk be, a következő ab­szorpciós maximumokat tartalmazza: — 0,1N sósavban: iarnbdamax 278 nm (E{?m = 52,5) — pH 7,4 foszfát-pufíerben: larnbdamajt 278 nm (E = 52,5) — 0,1N nátriumhidroxidban: lambda«*,* 297 nm (Eför, = 75,5); c) IR abszorpciós spektruma, amelyet a 11. áb­rán mutatunk be, a következő abszorpciós maximumokat tartalmazza (nujolban): 3700—3100, 2960—2840 (nujol), 1645, 1590, 1510, 1460 (nujol), 1375 (nujol), 1300, 1230, 1175, 1140, 1060, 1025,970, 890, 840, 813, 720 (nujol); d) elem-analízis, miután a mintát előzetesen kb. 140°C-on közömbös atmoszférában szárítottuk (súlyveszteség = 9,8%), amely a következő közelítő %-os összeté­telt (átlag) mutatja: szén 56,50; hidro­gén 5,10; nitrogén 6,50; klór 3,80%; oxi­gén (a különbségből) 28,10%; e) retenciós idő (tß) 25,8 perc inverz fázisú HPLC-vel elemezve, 5 p ZorbaxK ODS osz­lop alkalmazásával, és az eluálást 0— 50% lineáris B oldat grádiens mellett — az A oldatban — végezve, 40 perc alatt (A oldat: 9:1 25 mM NaH2P04: aceto­­nitril, 0,1N NaOH-dal pH 6,0-ra pufferol­­va; B oldat: 3:7 25 mM NaH2PÓ4:aceto­­nitri.l, 0,1N NaOH-dal pH-6,0-ra pufferol­va), 2 ml/perc áramlási sebesség mellett) belső standard: 3,5-dihidroxi-toluol, ír 8,84 perc); f) sóképzésre képes sav-funkció; g) sóképzésre képes bázis-funkció; h) molekulásúly kb. 1891, FAB tömegspektro­­metriával meghatározva. A teichomycin A2 5 faktor fehér amorf por, amely 210°C-ra melegítve sötétedni kezd és teljesen elmbomlik 250°C-on, és a következő jellemzőkkel rendelkezik: a) korlátlanul oldható vízben pH 7,0 felett vagy pH 2 alatt, dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban és propilénglikolban; gyengén oldható metilcelloszolvban és glicerinben; 7 rosszul oldható metanolban és etanolban; csaknem oldhatatlan kloroformban, ben­zolban, n-hexánban, acetonitrilben, etil­éterben, acetonban, etilacetátban, széntetra­­kloridban; b) UV abszorpciós spektruma, amelyet a 12. ábrán mutatunk be, a következő ab­szorpciós maximumokat tartalmazza: — 0,1N sósavban: lambda«,,* 278 nm (Eut. = 49,6) — pH 7,4 foszfát pufferben: lambda«,,* 278 nm (ET'em — 51,8) — 0,1N nátriumhidroxidban: lambda«,,* 297 nm (E\*m — 78,8) c) IR abszorpciós spektruma nujolban, ame­lyet a 13. ábrán mutatunk be, a követ­kező megfigyelhető abszorpciós maximu­mokat tartalmazza: 3700—3100, 2960— 2840 (nujolban), 1645, 1590, 1510, 1460 (nujol), 1375, (nujol), 1300, 1230, 1175, 1145, 1060, 1025, 970, 890, 840, 815, 720 (nujol); d) elem-analízis, miután a mintát előzete­sen kb. 140°C-on közömbös atmoszférá­ban szárítottuk (súlyveszteség = 10,1%), amely a következő közelítő %-os össze­tételt (átlag) mutatja: szén 56,60; hidro­gén 5,05%; nitrogén 6,63%; klór 3,85%; oxigén (a különbség alapján) 27,87%; e) retenciós idő (t^) 26,4 perc, inverz fá^ zisú HPLC-vel elemezve, 5 p-os Zorbax® ODS oszlopot alkalmazva, az eluálást 0— 50% B oldat lineáris grádiense mellett — A oldatban — végezve, 40 perc alatt (A ol­dat: 9:1 25 mM NaH2P04:acetonitril, 0,1N NaOH-dal pH 6,0-ra pufferolva; B ol­dat: 3:7 25 mM NaH2P04:acetonitril, 0,1N NaOH-dal pH 6,0-ra pufferolva), 2 ml/perc áramlási sebesség esetén (belső standard: 3,5-dihidroxi-toluol, t*. 8,84 perc) ; f) sóképzésre képes sav-funkció; g) sóképzésre képes bázis-funkció; h) molekulasúly kb. 1891, FAB tömegspektro­­metriával meghatározva. A teichomycin A2 1,2,3,4 és 5 faktor egy­aránt tartalmaz egy sóképzésre képes sav­­-funkciót. A teichomycin A2 1,2,3,4 és 5 faktor al­kálifém-, alkáliföldfém- és gyógyászati szem­pontból elfogadható ammónium-sóinak elő­állítása a találmány további tárgyát képezi. Jellegzetes alkálifém- és alkáliföldfém-só pl. a nátrium-, kálium-, lítium-, kalcium- és magnéziumsó. Az ammóniumsók ammo­nium- és primer, szekunder vagy tercier­­-(1—4 szénatomos)-alkilammóníum- és hidr­­oxi-(l—4 szénatomos)-alkilammónium sókat jelentenek. Az alkáli- és alkáliföldfémsókat a fémsók előállítására általában alkalmazott szoká­sos eljárások szerint állítjuk elő. Például: a teichomycin A2 1,2,3,4 vagy 5 faktort, sza­bad sav alakban, megfelelő oldószerben, pl. propilénglikolban oldjuk és a kapott oldat­8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents