193537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (+) -cianidanol-származékok, valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193537 képletű aktív anyagot tartalmaznak abból a célból, hogy melegvérű állatoknak l-50mg/ /kg napi dózisban legyen a hatóanyag adagol­ható. Tabletta- és drazsémagok előállítására az (I) általános képletű vegyületeket szilárd, por alakú hordozóanyagokkal, mint laktózzal, szacharózzal, szorbitollal, kukoricakeményí­tővel, burgonyakeményítővel vagy amilopek­­tinnel, cellulózszármazékokkal vagy zselá­­tinnal, előnyösen kenőanyagok — mint mag­nézium- vagy kalciumsztearát vagy alkalmas molekulasúlyú polietilén-glikolok — hozzá­adása mellett kombináljuk. A drazsémagokat ezután koncentrált cukoroldattal — ami ezen kívül gumi-arabicumot, talkumot és/vagy ti­­tán-dioxidot tartalmazhat — vagy könnyen illanó szerves oldószerekben, vagy oldószer­­elegyekben oldott lakkal vonjuk be. Ezek­hez a bevonatokhoz színezőanyagokat adha­tunk és aktív anyag különböző dózisainak jelzésére. A lágy zselatinkapszulák vagy egyéb zárt kapszulák például zselatin és glicerin keverékéből állnak, és például az (1) általános képletű vegyület és polietilén­­-glikol keverékét tartalmazhatják. A szárazon töltött kapszulák például az aktív anyag szi­lárd, por alakú hordozóanyagokkal, mint pél­dául laktózzal, szacharózzal, szorbitollal, minnítollal, keményítőkkel, mint burgonya­keményítővel, kukoricakeményítővel vagy amilopektinnel, cellulózszármazékokkal és zselatinnal, valamint magnézium-sztearáttal vagy sztearinsavval képezett keverékét tartal­mazzák. A rektális adagolásra számításba jövő egységadagok például kúpok, amelyek az aktív anyagnak természetes vagy szintetikus triglicerid kúp alapanyaggal (például kakaó­vajjal), polietilén-glikolokkal vagy alkalmas, nagyobb molekulasúlyú zsíralkoholokkal ké­pezett kombinációi, valamint zselatin végbél­­-kapszulák, amelyek a hatóanyagnak poli­etilén-glikolokkal képezett kombinációi. A parenterális, különösen intramusculáris és intravénás adagolásra alkalmas injekciós oldatok valamely (I) általános képletű ve­­gyületet vagy annak sóját tartalmazzák, előnyösen 0,5—5%-os vizes diszperzió alakjá­ban, amelyet a szokásos oldást elősegítő­­és/vagy emulgeálószerekkel és adott eset­ben stabilizálószerekkel készítünk vagy elő­nyösen valamely (I) általános képletű vegyü- Vet gyógyszerészetileg elfogadható sójának vizes oldatából állnak. Az orálisan szedendő oldatok, mint sziru­pok, vagy elixírek hatóanyag-koncentrációját úgy választjuk meg, hogy egy dózis könnyen, például teáskanállal vagy merőkanállal, vagy 5 ml-nyi térfogattal vagy ennek többszörösé­vel legyen mérhető. Az alábbi, a)-tói c)-ig terjedő példák a gyógyszerkészítmények egyes tipikus kiszere­lési formájának gyártását szemléltetik, de nem jelentik a kiszerelési formák egyedüli lehetséges alakját. 9 a) 250 g Hatóanyagot 550 g laktózzal és 292 g burgonyakeményítővel keverünk össze, a keveréket 8 g zselatin alkoholos oldatával megnedvesítjük és szitán végzett átnyomással granuláljuk. Szárítás után 60 g talkumot, 10 g magnéziumsztearátot és 20 g kolloid szilícium-dioxidot adunk hozzá, és a keverékből 10.000 db, egyenként 119 mg­­os, 25 mg hatóanyag-tartalmú tablettát sajtolunk, melyeket a dózis finomabb adagolá­sa céljából kívánt esetben osztóhoronnyal látunk el. b) 100 g Hatóanyagból, 379 g laktózból és 6 g zselatin alkoholos oldatából granu­látumot készítünk és megszárítás után össze­keverjük 10 g kolloid szilícium-dioxiddal, 40 g talkummal, 60 g burgonyakeményítő­vel és 5 g magnézium-sztearáttal, majd a keverékből 10.000 db drazsémagot sajtolunk. E magokat ezután 533,5 g kristályos sza­charózból, 20 g sellakból, 75 g gumi arabicum­­bol, 250 g talkumból, 20 g kolloid szilícium­­-dioxidból és 1,5 g színezőanyagból készített, koncentrált sziruppal vonjuk be és meg­szárítjuk. A kapott drazsék súlya 150 mg és mindegyikük 10 mg hatóanyagot tartalmaz. c) 25 g Hatóanyagot és 1975 g finomra őrölt küpalapanyagot (például kakaóvajat) alaposan összekeverünk, majd megolvasz­tunk. Az olvadékból, amelyet keveréssel homo­genen tartunk 1000 db 2 g-os kúpot öntünk. Mindegyikük 25 mg hatóanyagot tartalmaz. A következő példák a találmány szemlél­tetését szolgálják, de azt semmiféle vonatko­zásban nem korlátozzák. A hőfok adatokat Celsius fokban adjuk meg, a „rész“ kifeje­zés alatt tömegrészt értünk. Ha ezt másként nem jelezzük, az oldószerek elpárologtatását csökkentett, például kb. 0,1 és 15 mm Hg nyomáson végezzük. 1. Példa 262 g Réz(II)-acetoacetátot lassan hozzá­adunk 290 g ( + )-cianidanol 2 liter vízmen­tes piridinnel készült oldatához. 10 Perc szo­bahőmérsékleten végzett keverés után 242 g difenil-diklór-metánt adunk hozzá kis részle­tekben. Az eiegyet szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük, majd a képződött csapadékot leszűrjük. Az oldószert teljesen elpárolog­tatjuk és a maradékot 1,5 liter éterben old­juk. Ezt az oldatot 80 g EDTA 2 liter vízzel készült oldatával négyszer mossuk, az oldatot minden mosás után 1 órán át keverjük. Mag­nézium-szulfáton végzett szárítás és az éter elpárologtatása után az olajos maradékot megszilárdulásig mossuk acetonnal. A szilárd anyagot leszűrjük, 500 ml kloroformhoz adjuk, és a szuszpenziót 1 órán át keverjük, majd szűrjük. A csapadékot metil-alkohol­­-víz elegyből átkristályosítjuk. Vákuumban, 9C°C-on végzett szárítás után 3’,4’-0,0-(di­­fenil-metilén) - ( + )-cianidanolt kapunk. O vadáspont: 216—217°C. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents