193537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (+) -cianidanol-származékok, valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193537 (rövidszénláncú-alkil)-amin, például N,N­­-diizopropil-N-etil-amin jelenlétében használ­juk, és a reakciót hűtés alkalmazásával, szobahőmérsékleten vagy enyhe melegítés közben, kb. — 20°C-tól kb. 50°C-ig terjedő hőmérsékleten, szükség esetén zárt edényben és/vagy iners gáz atmoszférában, például nitrogénatmoszférában végezzük. Végül, ha az (I) általános képletű vegyü­­let —OR és —OR’ szubsztituensei egyikének jelentése szabad hidroxilcsoport, akkor továb­bi éterezőszerek a megfelelő, olyan 1-szubsz­­tituált 3-aril-triazin vegyületek, melyekben a szubsztituens jelentése az R éterezőcsoport és az arilcsoport jelentése adott esetben szubsztituált fenilcsoport, például rövidszén­­láncú alkil-fenil-csoport, mint 4-metil-fenil­­-csoport. Ilyen triazinvegyületek a 3-aril-l­­- (rövidszénláncú-alkil)-triazinok, például a 3- (4-metil-fenil)-l-metil-triazin, 3-(4-metil­­-fenil-l-etil-triazin vagy a 3-(4-metil-fenil)-l­­-izopropil-triazin. Ezeket a reagenseket álta­lában iners oldószerek, így adott esetben halogénezett szénhidrogén, vagy éter, például benzol vagy oldószerelegyek jelenlétében, hűtés alkalmazásával, szobahőmérsékleten, például kb. 20°C-tól kb. 100°C-ig terjedő hőmérsékleten, szükség esetén zárt edényben és/vagy iners gáz atmoszférában, például nitrogénatmoszférában használjuk. Az olyan (I) általános képletű vegyületek, melyekben az —OR és OR' csoport legalább egyikének jelentése alkanoil-oxi-csoport azon­ban úgy is előállíthatok, hogy valamely olyan (I) általános képletű vegyületben, melyben az —OR és OR’ csoportok legalább egyikének jelentése szabad hidroxilcsoport, ezt a csoportot alkanoil-oxi-csoporttá alakít­juk át olyan acilezőszerrel, amely szerves karbonsav kívánt acilcsoportját vezeti be. Ilyen acilezőszerek például a megfelelő karbonsavak vagy azok funkcionális szárma­zékai, így anhidridjeik vagy savhalogenid­­jeik, például kloridjaik vagy bromidjaik. A reakciót adott esetben kondenzálószerek jelenlétében, szabad karbonsavak esetében például karbodiimid vegyületek, mint diciklo­­hexil-karbodiimid jelenlétében vagy karboxil­­vegyületek, mint diimidazolil-karbonil jelen­létében hajthatjuk végre. Abban az esetben, ha savszármazékokat, például savhalogeni­­deket használunk, akkor a műveletet előnyö­sen valamely bázikus szer, például tri(rövid­szénláncú-alkil) -amin, így trietil-amin vagy valamely heterociklusos bázis, például piridin jelenlétében hajtjuk végre. A fenti reakciókat önmagában ismert mód­szerrel, előnyösen a reagensekkel szemben iners, és azokat oldó, hígítószerek, katali­zátorok, kondenzáló- vagy semlegesítőszerek jelenlétében vagy távollétében, és/vagy iners atmoszférában, hűtés közben, szobahőmér­sékleten vagy megemelt hőfokon, előnyösen a használt oldószer forráspontján, normál vagy megemelt nyomáson hajtjuk végre. 7 A (II) általános képletű kiindulási vegyü­letek önmagukban ismertek és azokat például a 3274 sz. európai szabadalmi leírás írja le. A (IV) általános képletű kiindulási ve­gyületek közül egyesek szintén ismertek és például a (III) általános képletű vegyületek­­ből állíthatók elő. így például az olyan (IV) általános képletű vegyületeket, melyekben X, és X2 szubsztituensek mindegyikének’jelentése klór- vagy brómatom, a megfelelő (III) általános képletű ketonokból vagy azok hid­­rátjaiból foszfor-pentakloriddal vagy foszfor­­-pentabromiddal, előnyösen az utóbbival szemben iners oldószerben, mint például tetraklór-metánban, benzolban vagy petrol­­-éterben, és szükség esetén melegítés, például forralás útján nyerjük. Különösen az olyan (IV) általános képletű vegyületek, melyekben az X, és X2 szubsztituensek jelentése bróm­atom, de egyes olyan (IV) általános képletű vegyületek is, melyekben az X, és X2 szubszti­tuensek jelentése klóratom, a megfelelő olyan vegyületekből állíthatók elő, amelyekben X, és X2 helyén hidrogénatom áll, bróm vagy klór ráhatására, előnyösen fény behatására, megemelt hőmérsékleten, valamely iners oldószerben, mint széntetrakloridban. A kiindulási anyagok és végtermékek izo­­merelegyei önmagában ismert módon, például frakcionált deszti 11 ációva 1, kristályosítással és/vag> kromatográfiával az egyes izomerek­ké választhatók szét. A racemát termékek például kromatográfiával és/vagy diasztereo­­mer sóik, pl. d- vagy 1-kámforszulfonátjaik, -mandulasavak sóik, -tartarátjaik vagy -di­­benzoiltartarátjaik elválasztása útján választ­hatók szét. A találmány a jelen eljárás olyán módosí­tott változataira is kiterjed, amikor valamely kiindulási anyagot sója vagy reakcióképes származéka alakjában használunk fel. A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan kiindulási anyagokból indulunk ki, melyek a leírásunk elején említett, különösen értékes vegyületekhez vezetnek. Az eljárásban használt kiindulási anyagok önmagukban ismertek vagy ha újak, akkor ismert módszerekkel állíthatók elő, például a példákban leírttal analóg módon. A talál­mány az új kiindulási anyagokra is vonatko­zik. A találmány szerinti eljárással előállí­tott gyógyszerkészítmények legalább egy (I) általános képletű vegyületet (vagy annak sóját) tartalmaznak hatóanyagként valamely szokásos gyógyszerészeti hordozóanyaggal együtt. A hordozóanyag minősége az alkal­mazási ^erülettől függ. A találmány szerinti, (I) álta!ános képletű vegyületeket mint ható­anyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények orálisan, parenterálisan vagy rektálisan ada­golhatok. Oráks adagolásra különösen szilárd hal­mazállapotú egység-dózis formák, mint tab­letták, drazsék és kapszulák jönnek számí­tásba, melyek előnyösen 10—90% I általános 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents