193507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás interferonszerű polipeptidek előállítására

193507 fel tudja ismerni [V. Pirotta, „Two Restric­tion Endonucleases from Bacillus globigii”, Nucleic Acids Res., 3, 1747—1760 (1976)]. A ligáció megtörténte után az elegyet ismét hasítottuk BamHI enzimmel, az egyszerűen recirkularizált G-pPLa8 molekulák eltávo­lítása céljából. Transzformánsokat ismét C600rKm^ (X) törzsben kaptunk, kanamicin­­-rezisztencia alapján szelektálva. A transzformált agaróz-gélen, a hasítat­­lan DNS méret-meghatározása alapján tör­ténő szűrővizsgálatnak vetettük alá, a fen­tebb, az IFN-ß-rokon rekombináns plazmi­­dok jellemzése esetében leírt módszerrel. Azo­kat a kiónokat, amelyek az eredeti G-pPLa8- nál valamivel nagyobbaknak bizonyultak, to­vábbi resztrikciós analízisnek vetettük alá, Pstl vagy Hindi alkalmazásával. Egy olyan kiónt találtunk, amely egyetlen Pstl helyet és három Hindi helyet tartalmazott. E klón egy fragmense együtt migrált a Ç-tői a ß­­-laktamázig terjedő tartományból szárma­zó pPLa8 egyik Hindi fragmensével. A klón egy másik kis fragmense körülbelül 400 bá­zis-párt tartalmazott, összhangban a BglII fragmensnek a G-pPLa8-ba a Ç promotor irányában orientáltan történő beiktatásával. Ezt a plazmidot G-pPLa-HFIF-67-12 plaz­­midnak neveztük el. Az e plazmid felépítése során alkalmazott lépéseket vázlatosan a 9. ábrán szemléltetjük. E plazmid részletesebb térképét a 11. ábra mutatja. A plazmid mé­retét (körülbelül 4450 bázis-pár) az alkotó fragmensek mérete alapján becsültük, ez utób­biakat pedig az agaróz-gélen végzett elektro­­forézis során mutatott viszonylagos mozgé­konyság alapján történő becsléssel állapítot­tuk meg. Ezután E. coli K12AHI és M5219 törzse­ket transzformáltuk a fentiekben jellemzett G-pPLa-HFIF-67-12 plazmiddal. A G-pPLa-HFIF-67-12 plazmidban a BglII/BamHI kötés körüli meghatározott nukleoiid-szekvencia vizsgálata egy érdekes vonást derített fel. Az e plazmid ß-laktamäz­­-kódoló szekvenciájának AUG csoportjánál iniciált polipeptid egy oly kettős amber kodon­­nál végződik, amely a HuIFN-ß-ra kódoló szekvencia lefordítatlan 5’-végén belül helyez­kedik el. Ezek a terminációs kodonok 23 nuk­­leotiddal a HuIFN-ß szignál-peptid iniciáló AUG csoportja előtt helyezkednek el, a kö­vetkező módon („am" jelentése: amber ko­don) : BamHI/BglII kötés .CGG.AUC.UUC.AGU.UUC.GGA.GGC. Arg . Ile - Phe - Ser - Phe - Gly - Gly -45 AAC.CUU.UCG.AAG.CCU.UUG.CUC.UGG. Asn - Leu - Ser - Lys - Pro - Leu - Leu - Trp -CAC.AAC.AGG.UAG.UAG GCGACACUGU­­His - Asn - Arg am am UCGUGUUGUCAAC 24 CCC Pro 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 AUG-(HuIFN-ß szignál-peptidre kódoló szek­vencia)-AUG-(érett HuIFN-ß-ra kódoló szek­vencia) . A bekeretezett szám a pBR322 ß-laktamäz fehérében levő aminosav-maradékok számá­ra utal (J. Sutcliffe fentebb idézett munká­ja). A csillag (*) azt jelzi, hogy a pBR322- ben az e helyzetben jelenlevő CCU kodon CCC- re változott, annak következtében, hogy a pPLa2311-ben levő Pstl hely a pPLa8-beli BamHI hellyé alakult át (lásd fentebb). Ezért ez a felépítés megnyitja a HuIFN­­-ß szignál-peptid AUG csoportjánál történő reiniciáció lehetőségét és ezért szignál-pep­­tidjéhez kötött, de a ß-laktamäz valamely ré­széhez nem kötött IFN-ß expressziójának le­hetőségét is. Ilyen, az idő előtti terminációt követő belső reiniciációt figyeltek meg az E. coli laktóz operon represszor génjében [ T. Platt és munkatársai: „Translational Restarts: AUG Reinitiation of a lac Repressor Frag­ment", Proc. Natl. Acad. Sei. U.S.A., 69, 897— 901 (1972) ]. Ez a felépítés lehetővé teheti érett HuIFN-ß extrécióját a HuIFN-ß szignál-szek­vencia helyes bakteriális felismerése útján. 3. A G-pPLa-HFIF-67-12A19 plazmid fel­építése A pBR322 ismert szekvenciája és a HuIFN­­-ß-kodolo szekvencia ismerete alapján leve­zethető, hogy a kis Hindi fragmensnek a G­­-pPLa-HFIF-67-12 plazmidból (a ß-lakta­­máz belsejétől 3 nukleotiddal az AUG csopor­tot iniciáló hUIFN-szignái-peptid előttig) va­ló deléciója egy folytonos transzlációs leol­vasó-fázist eredményez, amely a ß-laktamäz AUG csoportjánál kezdődik és a HuIFN-ß­­-kódoló szekvencia után végződik. Erről a szerkezetről tehát megjósolható, hogy egy oly polipeptidre kódol, amely a ß-laktamäz­­-kódoló szekvencia 82 aminosav-maradéká­­ból, egy az összekapcsolt Hindi helyen kó­dolt aminosavból, aHuIFN-ß szignái-peptid­­ből és az érett HuIFN-ß-kodolo szekvenciá- 1, vagyis az alábbi felépítésű: AAC.AUG-(HuIFN-ß szignál-peptid kó- Asn - Met doló szekvencia) AUG (érett HuIFN­­-ß-kodolo szekvencia) A bekeretezett szám a pBR322 ß-lakta­­máz-fehérjében levő aminosav-maradékok számára utal (vö.: J. Sutcliffe fentebb idé­zett munkája). Ezért ez a szerkezet képes le­het egy olyan egyesített polipeptid exprimá­­’ására, amely a ß-laktamäz egy részéből, az ehhez egy aminosavon keresztül kapcsolt HuIFN-ß szignál-peptidből és az ehhez kap­csolódó érett HuIFN-ß-bol áll. Egy ilyen fú­ziós fehérje kiválasztódhat a sejtből. A G-pPLa-HFIF-67-12 plazmidot részle­gesen lebontottuk Hindi enzimmel való ke­zelés útján. A körülbelül 0,01 pg/ml DNS- koncentrációnál történő kapcsolás után a DNS-t XorlI alkalmazásával hasítottuk (ez a Pvul izoszkizomerje, amely kiálló 3’-vége-46 bol á 82 GUU Val -

Next

/
Thumbnails
Contents