193417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (fenil-ciklobutil) -alkil-amin-származékok előállítására
193417 na 12 ml 15%-os vizes nátrium-hidroxid oldatot és ezután még 36 ml vizet. Az elegyet diatomaföldön (CELITE márkanév) át szűrjük. A szűrőt dietil-éterrel mossuk, és az egyesített éteres fázisokat utána vízzel mossuk, és szárítjuk. Az oldatba hidrogén-klorid gázt vezetve 17,95 g N-{ [ 1 - (3,4-diklór-fenil ) - -ciklobutil]-metil)-amin-hidrokloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 271—272°C. 3 g (klór-acetil)-klorid vízmentes dietil-éterrel készült oldatát adjuk cseppenként keverés közben 5—10°C közötti hőmérsékleten 6,2 g {[l-(3,4-diklór-fenil)-ciklobutil] metil}-amin (amelyet az előbb leírt hidroklorid sóból állítunk elő) és 2,9 g trietil-amin 20 ml vízmentes dietil-éterrel készített oldatához. Az elegyet 4 óra hosszáig keverjük, szűrjük, és a szűrletet vízzel mossuk, szárítjuk, és bepárolva 6 g N-{ [ 1 - (3,4-diklór-fenil)-ciklobutil] -metilj-N- (2-klór-acetil) -amint kapunk, amelynek olvadáspontja 104—105°C. 2,7 g klór-acetil-származék IC ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatához cseppenként hozzáadjuk 1,9 ml morfolin 5 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához, és az elegyet 2 óra hosszáig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az elegyet megszűrjük, és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot dietil-éterben oldjuk, és az oldatot vízzel mossuk, és megszárítjuk. Az oldaton sósavgázt átbuborékoltatva 3 g N-{ [ 1 - -(3,4-diklór-fenil) -ciklobutil] -metil}-2-mórfolino-acetamid-hidrokloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 195—198°C. 2 ml borán/dimetil-szulfid komplexet adunk 3,6 g az előbbiekben leírtakhoz hasonlóan előállított szabad bázis formájú morfolino-acetamid 20 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült és visszafolyató hűtő alatt forralt oldatához, és az elegyet 4 óra hosszáig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az elegyet lehűtjük, és 10 ml vizet adunk hozzá. A dimetil-szulfidot és a tetrahidrofuránt bepárlással eltávolítjuk, és fölös mennyiségű 5 n sósavoldatot adunk a maradékhoz. Az oldatot meglúgosítjuk, és dietil-éterrel extraháljuk. A mosott és megszárított dietil-éteres extraktumba hidrogén-klorid gázt vezetünk. A szárazra párlás után kapott maradékot vízmentes dietil-éterrel eldörzsöljük, és izopropanol és etanol (8:2) elegyéből átkristályosítva 0,95 g N-{ [ 1 - (3,4-diklór-fenil)-ciklobutil]-metil)-N- (2-morfolino-etil ) -amin-dihidroklorid-monohidrátot kapunk, amelynek olvadáspontja 230—244°C. 75. példa: 5,5 g (klór-acetil)-klorid 30 ml vízmentes dietil-éterrel készült oldatát cseppenként hozzáadjuk 5°C körül 11,95 g szaba'^.bázis formájú a- [1- (4-klór-fenil) -ciklobutil] -benzil-amin (lásd a 2098602 sz. nyilvánosságra hozott nagy-britanniai szabadalmi bejelentés 16. példáját) és 4,9 g trietil-amin 40 ml vízmentes dietil-éterrel készített oldatához. Az elegyet szobahőmérsékleten 20 óra hosszáig keverjük, és utána megszűrjük. A szűrletet 17 10 vízzel, vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és vízzel oldjuk, és magnézium-szulfáton szárítjuk. Hozzáadunk 8,4 g morfolint, és az elegyet 24 óra hosszáig visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakcióelegyet 2 n sósavoldattal extraháljuk, és a vizes frakciót dietil-éterrel mossuk. Vizes nátrium-hidroxid oldat hozzáadására szilárd anyag válik ki, amelyet 80—100°C forráspontú petroléterből átkristályosítva 12,35 g N-{a- [1 - (4-klór-fenil) -ciklobutil] -benzil}-2-morfolino-acetamidot kapunk, amelynek olvadáspontja 95— 97°C. 11,5 ml borán/dimetil-szulfid komplexet adunk cseppenként nitrogéngáz alatt 6 g előbb előállított acetamid-származék 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített és visszafolyató hűtő alatt forralt oldatához. A visszafolyató hűtő alatt való forralást 16 óra hoszszáig folytatjuk, majd a redukálószer feleslegét és az oldószert desztil 1 ációva I eltávolítjuk. A maradékot lehűtjük, és 60 ml vizet és fölös mennyiségű 5 n sósavoldatot adunk hozzá. Majd jeges hűtés közben vizes nátrium-hidroxid oldatot adunk hozzá, és az elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot mossuk, és szárítjuk, majd hidrogén-klorid gázt vezetünk bele, és a kapott csapadékot forró etanolban oldjuk. Petroléter (forráspont 60—80°C) hozzáadására 3,83 g N (íx- [ 1 - (4-klór-fenil ) -ciklobutil] -benzil}-N-(2-morfolino-etil)-amin-hidroklorid válik ki, amelynek olvadáspontja 235—240°C. 76. példa: 6 ml tionil-kloridot adunk 1,5 g 2-[l-(4- -klór-fenil)-ciklobutil]-ecetsavhoz (lásd a 2098602 sz. nyilvánosságra hozott nagy-britanniai szabadalmi bejelentés 38. példáját), és az elegyet 1 óra hosszáig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A felesleges tionil-kloridot vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot hűtés közben cseppenként hozzáadjuk 0,99 g (2-metoxi-etil)-amin 10 ml dietil-é":errel készített oldatához. Az elegyet 30 percig keverjük, majd vizet adunk hozzá. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk, és az oldószert ledesztillálva 1,79 g 2-[ 1 - (4-klór-fenil)-ciklobutil]-N-(2-metoxi-etil)-acetamidot kapunk. 1,6 F az előbb leírtak szerint előállított acetamid 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához cseppenként hozzáadunk 3,4 ml borán/dimetil-szulfid komplexet. Az elegyet 7 óra hosszáig forraljuk visszafolyató hűtő alatt, és utána az oldószer felét ledesztilláljuk. Jeges hűtés közben cseppenként hozzáadjuk 5 ml tömény sósavoldat és 5 ml víz elegyét. Vizet adunk hozzá, és a vizes réteget dietil-éterrel mossuk, jégben lehűtjük, 16 n nátrium-hidroxid oldattal meglúgosítjuk, és dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot mossuk, szárítjuk, és az étert bepárlással eltávolítjuk. A maradék egy mintájának dietil-éterrel készített oldatába hidrogén-klorid gázt vezetünk, így 0,22 g N-{2- [ 1 - - (4-klór-fenil )-ciklobutil ] -etil}-N- (2-metoxi-18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
