193417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (fenil-ciklobutil) -alkil-amin-származékok előállítására
193417 dózistérfogatban. Az összes egér hőmérsékletét 3 óra múlva ismét megmérjük. Ezután az alábbi képlettel kiszámítjuk a reserpin által kiváltott testhőmérséklet-csökkenés százalékos megváltozását: (A képletben T, a Celsius fokban mért hőmérséklet t óra múlva). Az öt egérből álló egyes csoportoknál kapott átlagértékeket különböző dózisoknál ábrázolva megállapítjuk azt az átlagos dózist, amely 50%-os változást okoz (ED50). Az összes vegyület esetében, amelyek az alábbi példák végtermékei, 30 mg/kg vagy kisebb ED50 értéket kaptunk. A szakterületen járatosak előtt széleskörűen ismert, hogy ez a vizsgálat emberekben antidepresszáns hatású vegyületek jelzési módszere (8. táblázat). A találmányt a következő példákkal szemléltetjük, amelyek azonban csak példaként szolgálnak. Minden vegyületet szokásos analitikai módszerekkel jellemzünk, és kielégítő elemanalízist végzünk. Az összes olvadáspontot és forráspontot Celsius fokban adjuk meg. Egyes példákban elért — nem optimalizált— kitermelési értékeket a 7. táblázatban ismertetünk. 1. példa: 4,86 g 1 -acetil-1 - (3,4-diklór-fenil) -ciklobutánt és 2,2 ml benzil-amint 140—150°C hőmérsékleten nitrogéngáz alatt 1 óra 30 per-9 cig keverünk. A lehűtött reakcióelegyhez 10 perc alatt 50 ml metanolt és 0,8 g nátrium-bór-hidridet adunk, az elegyet szobahőmérsékleten 2 óra hosszáig keverjük, és utána a reak- 5 cióelegyet fele térfogatára bepároljuk, és 300 ml vízbe öntjük. A vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk, és az éteres extraktumot megszárítjuk, majd az étert desztillációval eltávolítjuk. A maradékot 66,6 Pa (0,5 mmHg) 10 nyomáson desztilláljuk, és 182—186°C-ig szedett desztillátumot dietil-éterben hidrogén-kloriddal elegyítjük, így 2,3 g N-benzil-N-{1 - [ 1 - (3,4-diklór-fenil) -ciklobutil] -etil}-amin-hidrokloridot kapunk, amelynek olvadás- 15 pontja 227—228°C. 2—37. példa: Az 1. példában leírtakhoz hasonlóan állítjuk elő az 1. táblázatban felsorolt XX általános képletű vegyületeket — amely kép- 20 letben Me jelentése metilcsoport; x, y, W és R4 a táblázatban megadott jelentésűek — és a 2. táblázatban felsorolt XXI általános képletű vegyületeket — 25 amely képletben Me jelentése metilcsoport; R4, Ég, R6, R7 és p a táblázatban megadott jelentésűek. A táblázatok I jelzésű oszlopában a keton 3Q és az amin közti reakció idejét adjuk meg órában, a II jelzésű oszlopban a reakcióhőmérsékletet °C-ban. A megjegyzés oszlopban felsorolt számok magyarázatát a táblázatok után adjuk meg. 10 1 . táblázat, XX általános képletű vegyületek. Példa X y w IC 1 II olvadáspont megj egyzés száma 2. 0 0 ch2 2-tienil 2 140 224-226°C (3) 3. 0 0 ch2 2-piridil 2 140 236-238°C (bomlás) (4) 4. 0 0 ch2 3-piridil 2 140 253-255°C (4) 5. 0 0 ch2 4-piridil 2 130 234-238°C (bomlás) (4) 6. 0 0 ch2 2-furil 2 140 204-207°C (3) 7. 0 0 ch2 2-tetrahidrofuril 2 130-150 198-202*0 (bomlás) (1) 8. 0 1 ch2 morfolino 2 130 154"C (bomlás) (4) 9. 0 1 ch2 2-piridil 2 130 165*0 (bomlás) (4) 10. 0 1 ch2 4-piridil 2 140 198-208*0/66,6 Pa (2) 11. 0 1 ch2 piperidino 2 140 164-168*0/26,6 Pa (2) 12. 0 1 ch2 fenil 3 140-150 95*0 (bomlás) (3) 13. 0 1 ch2 4-imidazolil 3 140 164-170*0 (bomlás) (4) 14. 0 1 ch2 4-klór-feniltio 4,5 140 209-211°C/13,3 Pa (2) 15. 0 1 ch2 1-cikloheptenil 16 140 179-180*0/13,3 Pa (2) 16. 0 1 ch2 hidroxil 2 140 168-173*0 (3) 17. 0 1 ch2 metoxi 20 95 145-146*0/66,6 Pa (2) 18. 0 1 ch-ch3 fenoxi 4 140 192-194*0/26,6 Pa (2) 19. 0 1 ch-c2h5 hidroxil 18 140 163*0/26,6 Pa (2) (5) 20. 0 1 ch2 ciano 5 120-130 200*0 (3) 21. 0 2 ch2 1-imidazolil 2 140 232-236*0/66,6 Pa (2) 22. 0 2 ch2 morfolino 2 140 170-175*0 (4) (8) 23. 0 2 ch2 2-oxo-1-p irro1idinil 2 140 218-219*0 (3) 24. 0 2 ch2 hidroxil 2 140 162-165*0 (3) (8) 25. 0 2 ch2 metoxi 4 100-120 157*0/53,3 Pa (2) 26. 0 2 ch2 etoxi 4 125 158*0/53,3 Pa (2) 27. 0 2 ch2 izopropoxi 18 135 145-146*0/6,66 Pa (2) 28. 0 2 ch2 butoxi 3 140 180*0/13,3 Pa (2) 6
