193406. lajstromszámú szabadalom • Eljárás affinitás-szorbensek előállítására
B - NH2 (III) — a képletben B jelentése a fenti — olyan védett származékát kapcsoljuk, amely az összes jelenlévő aminocsoportot (a terminális aminocsoport kivételével) és adott esetben a jelenlévő heterociklusos amino-, hidroxil- és/vagy karboxilcsoporto(ka)t is savval lehasítható védőcsoporttal védett állapotban tartalmazza, és a) ha P poliszacharid-típusú hordozót jelent, a gélt acetonos és dikiór-metános kezeléssel vízmentesítjük, a védőcsoportokat dikiór-metános közegben trifluor-ecetsavval lehasítjuk, és a kapott terméket csökkenő acetontartalmú aceton — víz eleggyekkel, végül vízzel kezelve rehidratáljuk, vagy b) ha P akril-kopolimert jelent, a védőcsoportokat savas kezeléssel lehasítjuk, és a gélt mossuk és szárítjuk. A leírásban és az „aminosav" megjelölésen amíno-karbonsavakat, azaz -NH2 és -COOH csoportokat egyaránt tartalmazó vegyületeket értünk, amelyek a -COOH és -NH2 csoportokat hordozó szénhidrogén-vázon adott esetben további funkciós csoportokat, így például hidroxil-, amino-, karboxil-, alkil-tio-, hidroxi-alkil- vagy szulfonsav-csoportokat » is hordozhatnak. Az aminosavak közül példaként a következőket soroljuk fel: lizín, arginín, aszparagin, glutamin, aszparaginsav, glutaminsav, cisztin, cisztein, metionin, glicin, fenil-alanin, az aromás gyűrűn alkil-, hidroxil-, szulfonsav-, amino- vagy nítrocsoporttal szubsztituált fenil-alanin-származékok, alanin, valin, leucin, izoleucin, hisztidin, triptofán, prolin, tirozin, ornitin, e-amino-kapronsav, szarkozin, y-amino-vajsav, a-amino-vajsav, p-amino-benzoésav és az aromás gyűrűn alkil-, hidroxil-, szulfonsav-, amino- vagy nitrocsoporttal szubsztituált származékai, O-metil- vagy O-etil-tirozin stb. A leírásban és az igénypontsorozatban a „neurotranszmitter-karbonsavak" megjelölésének az aminocsoportot hordozó szénatomon i karboxilezett (azaz NH2-Ç-COOH terminális molekularészt tartalmazó) neurotranszmittereket értjük. A neurotranszmitterek az ingerületveszteségben jelentős szerepet játszó vegyületek, amelyek az élő szervezetben fehérjealkotó aminosavak enzimes átalakúlása révén képződnek úgy, hogy az enzimes átalakulás első lépésében a kiindulási aminosav-molekulába új szubsztituensek (rendszerint hidroxálcsoportok) épülnek be, majd a második lépésben a szubsztituált aminosav-molekula enzimes úton dekarboxileződik. A neurotranszmitterek közül példaként az adrenalint, noradrenalint, dopamint és szerotonint említjük meg. A (II) általános képletű polimer hordozók közül az akril-kopolimerek kereskedelemben kapható, ismert termékek. Ezek közül példaként az Akrilex C-t (akril-amid, N.N’-metilén-bisz-(akril-amid) és akrilsav kopolimerje) említjük meg. Azokat a (II) általános kép-3 letű vegyületeket, amelyekben P az affinitáskromatográfiában szokásosan felhasznált, ismert poliszacharid típusú hordozót (például agarózt, cellulózt, dextránt, karboxi-metil-celluiózt vagy karboxi-etil-cellulózt — célszerűen agarózt vagy cellulózt —) jelent, ismert módon állítjuk elő úgy, hogy a poliszacharidot brómciánnal, majd aminosavval reagáltatjuk. Az utóbbi vegyületek előnyös képviselői a karboxi-hexil oldalláncot tartalmazó poliszacharidok, így a karboxi-hexil-agaróz. A (III) általános képletű aminosavak, illetve peptidek védett származékait az aminosav- és peptidkémiában önmagukban ismert módszerek valamelyikével állítjuk elő. Az aminocsoportokra savval lehasítható védőcsoportokként például terc-butil-karbonil- vagy a,a’-dimetil-3,5-dimetoxi-benzil-oxi-karbonil-csoportot vihetjük fel. Adott esetben a molekula egyéb jelenlévő reaktív csoportjait — így például a hidroxil-, karboxil- vagy heterociklusos aminocsoportokat — is védhetjük savval lehasítható védőcsoportokkal. A hidroxilcsoportok védelmére például terc-butil-csoportot, a karboxilcsoportok védelmére ugyancsak terc-butil-csoportot vagy más alkalmas savérzékeny karboxil-védőcsoportot, míg a heterociklusos aminocsoportok védelmére például terc-butoxi-karbonil-csoportot vagy más alkalmas savérzékeny amino-védőcsoportot használhatunk. Ezeket a további reaktív csoportokat csak akkor kell védenünk, ha a kapcsolási reakció során szabad állapotban mellékreakciókat idéznének elő. A (III) általános képletű neurotranszmitter-karbonsavak (azaz az aminocsoportot hordozó szénatomon karboxilezett neurotranszmitterek) védett származékait ismert módon állítjuk elő. Ha a poliszacharid-típusú hordozóanyagból indultunk ki, a gélt a védőcsoportok lehasítása előtt vízmentesítenünk kell. A vízmentesítéshez acetont, aceton - diklór-metán elegyeket, illetve diklór-metánt használunk. A kapott vízmentes gélt ezután diklór-metános közegben trifluor-ecetsavval kezeljük. Ebben a lépésben a védőcsoportok a gélszerkezet károsodása nélkül távolíthatók el. A savas kezelés után a gélt kimossuk, majd növekvő mennyiségű vizet tartalmazó vizes acetonnal, végül vízzel kezelve rehidratáljuk. A rehidratált gélt szokásos körülmények között, antioxidánst és gombaölőszert tartalmazó vizes pufferoldatban, fénytől védve, hűvös helyen tároljuk. Ha akril-kopolimer hordozóból indulunk ki, a gél vízmentesítésére nincs szükség. Minthogy ez a kopolimer savakra lényegesen kevésbé érzékeny a poliszacharidoknál, a védőcsoport lehasítására savként más erős savat, például 1,5 N vizes sósavoldat és ecetsav elegyét is használhatjuk. A savas kezelés után a gélt mossuk és szárítjuk. 4 193406 5 IQ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
