193381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adenozin-3',5',-ciklofoszfát tartalom radioimmunológiai meghatározására és az ehhez alkalmazott radioligand előállítására
193381 leteti kevertetjük legalább 2, előnyösen 20 órán át. A gyantát ezután leszűrjük, a szűrletet az a-változatban leírt módon kezeljük. A találmányt a továbbiakban részletesebben példák keretében magyarázzuk, amelyekre a találmány természetesen nem korlátozódik. 1. példa A (II) képletű borostyánkősavanhidríd előállítása b-köztitermékből 16,7 mg (118 pmól) frissen desztillált acetilén-dikarbonsav-dimetilésztert feloldunk 0. 25 ml frissen desztillált dioxánban, majd hozzáadunk 1,5 mg 5%-os csontszenes palládium katalizátort. Az elegyet evakuáló láncon, 0,866 bar (650 mmHg) nyomáson hordozómentes triciumgázzal reagáltatjuk addig, amíg a gázfelvétel megszűnik; a reakcióidő egy óra körüli. A felvett tricium mennyisége 4,18 normál ml (273 K és légköri nyomás esetén mérhető térfogat), ami megfelel 10,86 Ci radioaktivitásnak. A katalizátort szűrőpapíron leszűrjük, a szűrőt 0,5 ml vízzel mossuk, a szűrlethez adunk 2 ml vizet és 300 mg — In sósavval frissen aktivált, 30—70 pm szemcseméretű — Dowex 50 gyantát és 40°C hőmérsékleten 20 órán át kevertetjük. Ezután üvegszürőn leszűrjük a gyantát, a szűrőt négyszer mossuk 0,5 ml etanollal, majd a szőriéiből az oldószert vákuumhídon, 0,00133 bar (1 mmHg) nyomáson — cseppfolyós nitrogénnel hűtött — lombikba desztilláljuk, és a maradékot ugyanezen berendezésben foszfor-pentoxidon szárítjuk egy órán át. így kapunk 12,4 mg (kitermelés: 89%) (VI) képletű b-köztiterméket, amelynek radioaktivitása 6,36 Ci, moláris aktivitása 74,9 Cí/mmói. A (VI) képletű b-köztitermékhez adunk 50 pl frissen desztillált acetil-kloridot, és az elegyet 110°C hőmérsékleten, olajfürdőn 3 percig melegítjük. Az így kapott (II) képletű indáit borostyánkősavanhidríd súlya 10,0 mg (összkitermelés: 84,7%, radioaktivitása 5,92 Ci, moláris aktivitása 73,2 Ci/mmól. 2. példa A (II) képletű kiindulási anyag előállítása a-köztitermékből 10,0 mg (87,7 pmól) acetilén-dikarbonsavat 0,5 ml frissen desztillált dioxánban az 1. példához hasonlóan triciálunk. A triciumfelvétel egy óra alatt 4,0 normál ml, ami megfelel 11,6 Ci radioaktivitásnak. A katalizátort az 1. példában leírt módon leszűrjük, a szűrőt 0. 5 ml dioxánban mossuk, majd a szűrletet az 1. példa szerint oldószermentesítjuk és szárítjuk. Ezután a nyersterméket — elkülönítést mellőzve — az 1. példában leírt módon kezeljük; az 1. példa szerint végzett szárítás után kapott borostyánkősavanhidríd súlya 8,5 mg (kitermelés: 96,6%), radioaktivitása 4,21 Ci, moláris aktivitása 49,5 Ci/mmól. 3. példa Az (la) képletű céltermék előállítása Az 1., illetve 2. példa szerint kapott aktív borostyánkősavanhidridet 0,1 ml oldószerben feloldjuk, amely 4:1 térfogatárányban 7 aceton.trietil-amin elegy; hozzáadunk 25 pl desztillált vízben feloldott 5 mg (14 pmól) c-AMP-nátriumsót,és az elegyet szobahőmérsékleten húsz percen át kevertetjük, majd 0,02 bar (15 mmHg) nyomáson, 30°C hőmérsékleten szárazra pároljuk. A maradékot feloldjuk 0,3 ml vízben, majd 2M sósavval pH= =3-ra savanyítjuk, és a kivált fehér kristályos anyagot kiszűrjük (a szűrőt 0,5 ml etanollal mossuk) és 0,00132 bar (1 mmHg) nyomáson foszfor-pentoxidön szárítjuk. így kapunk 3,0 mg (kitermelés: 47%) (la) képletű célterméket, amelynek radioaktivitása, illetve moláris aktivitása a-köztitermék alkalmazása esetén 0,322 Ci, illetve 48 Ci/mmól és b-köztitermék alkalmazása esetén 0,476 Ci, illetve 71 Ci/mmól. 4. példa A (IV) képletű kiindulási anyag előállítása 8,9 mg (25 pmól) (V) képletű 3,5-dibróm-L-tirozin-metilésztert, amelyet előzőleg DMF-ből frissen átkristályosítottunk (op. 198— 205°C) feloldunk 0,05 ml DMF-ben és teljes oldódásáig melegítjük, majd hozzáadunk 0,4 ml frissen desztillált dioxánt és 4 mg 10%-os Pd/Al203 katalizátort, majd 0,933 bar (700 mmHg) nyomáson hordozómentes triciumgázzal reagáltatjuk. A gázfelvétel mintegy négy óra múlva megszűnik, a felvett gáz menynyisége 3,9 normál ml, ami megfelel 11,3 Ci radioaktivitásnak. Az 1. példa szerinti módon leszűrjük a katalizátort, és szárítjuk a nyers terméket, amelyet ezután feloldunk 0,2 ml etanolban és kromatografáljuk DC Alufolien-Kieselgel 60 (Merck,20x20x0,25 cm) rétegen, kloroform:metanol:víz 90:10:1 téríogatarányú elegyét alkalmazva. A terméket — nem-jelzett tirozin-metilészterrel együtt futtatva — a radioaktív csúcsok detektálásával (Berthold LB 2001) azonosítjuk; a megfelelő helyeken a réteget lekaparjuk, 50 ml metanolt teszünk rá és 4°C hőmérsékleten 12 órán át eluáljuk. A szilikagélt leszűrjük, a szürletet 0,02 bar (15 mmHg) nyomáson, 40°C hőmérsékleten szárazra pároljuk. A kapott (IV) képletű kiindulási anyag súlya 1,0 mg (kitermelés: 21,6%), radioaktivitása 0,225 Ci, moláris aktivitása 43,8 Ci/mmói. 5. példa Az (Ib) képletű céltermék előállítása Az 1., illetve 2. példa szerint, b-, illetve a-köztitermék alkalmazásával kapott (la) képletű 2'-0- [2”,3”-3H2] -hemiszukcinil-c-AMP vegyületből 0,3 mg-ot (0,67 pmól) feloldunk frissen desztillált DMF-ben és hozzáadunk 10 tf%-ban trietil-amint tartalmazó 3 ml DMF-t és 1:44 arányban klór-hangyasav-etilésztert tartalmazó 16 pl DMF-t; a kapott elegyet 0°C-ra hűtjük és 15 percen át kevertetjük. Ezután hozzáadunk — a 4. példa szerint előállított és 10 tf%-ban trietil-amint tartalmazó 10 pl DMF-ben feloldott — 0,3 mg (1,54 pmól) (IV) képletű triciált L-tirozín-metilészter származékot, és a kapott elegyet szobahőmérsékleten hat órán át kevertetjük. Vízmentesség biztosítása céljából az (la) képletű 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
