193381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adenozin-3',5',-ciklofoszfát tartalom radioimmunológiai meghatározására és az ehhez alkalmazott radioligand előállítására

Az (Ib) képletű vegyület szintézisében a reakcióidő az egyéb reakciókörülményektől függően négy és tíz óra közötti, előnyösen hat óra. Az (la) képletű kiindulási anyagot elő­nyösen feloldjuk dimetil-formamidban (DMF) úgy, hogy annak 0,3 vegyes százalékos — ol­dott súly/oldó térfogatarány kifejezése %­­-ban — oldatát kapjuk, ehhez töltünk a tercier amin 10 tf%-os DMF oldatából 3 tf%-nyi mennyiséget és a klór-hangyasav-etilészter — 2—2,5 tf%-os — DMF oldatából 3—4 mól­­nyi, előnyösen 3,5 mólnyi mennyiséget; az elegyet ezután jól elkeverjük, előnyösen kb. 0°C hőmérsékleten mintegy 15 percen át. Ez­után adjuk hozzá az ugyancsak DMF-ben oldott (IV) képletű kiindulási anyagot 2—2,5 mólnyi mennyiségben. Az előnyösen hat óra tartamú reakció közben — már az elegy elő­zetes kevertetésétől kezdődően — inert reak­ciótér (vízmentesség) fenntartását biztosít­juk, pl. argongáz áramoltatással és az ele­gyet a reakció teljes tartamára kevertetjük. A reakció lezajlása után az oldószert le­desztilláljuk. Ezt a műveletet célszerűen a köztitermékek előállításának egyes műveletei­nél is alkalmazandó vákuumhídon végez­zük, mintegy 40°C hőmérsékleten és 0,00133 bar (1 mmHg) nyomáson, cseppfolyós nitro­génnel hűtött lombikba. A maradékot feloldjuk és kromatogra­­fáljuk. Az oldószer előnyösen etil-alkohol, a kromatografáláshoz előnyösen műanyagfóliás cellulóz réteget és három komponens, n-bu­­tanohecetsav.víz 12:3:5 térvogatarányú ele­­gyét alkalmazzuk, amely elegy felső fázisá­ban kromatografáljuk a reakcióterméket. A terméket radiokromatográfiás módszerrel azo­nosítjuk (pl. Berthold LB 2001 Dünnschicht Scannerrel), a rétegről a terméket leoldjuk (pl. a már megadott háromkomponensű elegy­­gyel), majd az oldószert ledesztilláljuk, elő­nyösen 40°C körüli hőmérsékleten, 0,02 bar (15 mmHg) körüli nyomáson. A kapott ter­mék, amelynek moláris aktivitása — a köz­titermék triciálására alkalmazott módszer­től függően — meghaladja a 70, illetve a 110 Ci/mmólt, biztosítja a radioimmunassay hatékonyságát. A (IV) képletű tirozinszármazék kiindu­lási anyagot úgy állíthatjuk elő, hogy (V) képletű 3,5-dibróm-L-tirozin-metilésztert tri­­ciálunk poláros oldószerben, katalizátor je­lenlétében, csökkentett — pl. 0,933 bar (700 mmHg) — nyomáson. Célszerűen alu­mínium - oxid hordozóra felvitt palládi­um katalizátort alkalmazunk, oldószerként pedig DMF és dioxán 1:5—1:20, előnyösen 1:8 térfogatarányú elegyét. Reagensként hor­dozómentes triciumgázt alkalmazunk. A kata­lizátort szűréssel választjuk le, a szűrletből az oldószert — pl. a már említett vákuumhíd al­kalmazásával,0,00133 bar (1 mmHg) nyomá­son — ledesztilláljuk, a maradékot pedig csökkentett nyomáson foszfor-pentoxidon szá­rítjuk. 5 4 A szilárd maradékot kromatografáljuk és radiokromatográfiás módszerrel azonosít­juk, az (Ib) képletű célterméknél alkalmazott utókezeléshez hasonlóan. A találmány igen lényeges előnye, hogy az (la) képletű célterméket — és természe­tesen az annak további konvertálásával ka­pott (Ib) képletű célterméket is — úgy nyer­jük, hogy inaktív (nem-jelzett) c-AMP-t rea­­gáltatunk olyan triciált kiindulási anyaggal, amely már triciált állapotban tartalmazza a szintézis során a c-AMP oldalláncába beépü­lő csoportot. Az A Folyamatábrán jól látha­tó, hogy előbb az oldallánc triciálandó ele­meit tartalmazó vegyületet triciálunk, és az így kapott köztitermékből tovább visszük a triciált csoportot. Az (la) céltermék szintézisében alkalma­zott (II) képletű — triciált — borostyánkő­­savanhidrid kiindulási anyagot ugyancsak már triciált (VI) képletű [2,3-H2] -borostyán­kősavból állíthatjuk elő. Az acetil-klorid 3—5, előnyösen 4 mólarányú alkalmazásával foga­natosított reakció hőmérséklete 80—150, elő­nyösen 110°C, a reakcióidő 1 —10, előnyösen 3 perc. A termékről az oldószert ledesztil­­laljuk. A (VI) képletű triciált borostyánkősavat előállíthatjuk egy lépésben (VII) képletű acetilén-dikarbonsav triciálásával (a-válto­­zat) és két lépésben (IX) képletű acetilén-di­­karbonsav-dimetilészter triciálásával és a ka­pott (VIII) képletű [2,3-3H2]-borostyánkősav­­-dimetilészter redukálásával (b-változat). Az a-változat szerint kapott (VI) képletű a-köztitermék moláris aktivitása 30 és 50 Ci/ /mmól közötti, a kétlépéses b-változat szerint kapott (VI) képletű b-köztiterméké 70 és 80 Ci/mmól közötti. A nagyobb hatékonyságú b-köztitermék viszont kisebb összkitermelés­­sel állítható elő, mint az egy lépésben kapott a-köztitermék. a-változat (VII) képletű acetilén-dikarbonsavat hor­dozómentes triciumgázzal reagáltatunk pallá­dium katalizátor jelenlétében, csökkentett — 0,866 bar (650 mmHg) körüli — nyomáson. Oldószerként 2,0 vegyes százalékos dioxánt alkalmazhatunk, katalizátorként 5%-os csont­szenes palládiumot. A reakció lezajlása után a katalizátort kiszűrjük, a szűrletet csökken­tett — előnyösen 0,00133 bar (1 mmHg) — nyomáson bepároljuk, a maradékot — ugyan­csak csökkentett nyomáson — foszfor-pent­oxidon szárítjuk, b-változat A (IX) képletű acetilén-dikarbonsav-di­­metilészter kiindulási anyagot is hordozó­­mentes triciumgázzal reagálhatjuk. A reak­ciókörülmények megegyeznek az a-változat szerintiekkel azzal az eltéréssel, hogy az ol­dószer célszerűen 0,67 vegyes százalékos dioxán. A katalizátor kiszűrése után a szűr­letet vízzel — mintegy tízszeresére — hígít­juk és ioncserélő gyantával szobahőmér­séklet feletti, előnyösen 40°C körüli hőmérsék-6 193381 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents