193365. lajstromszámú szabadalom • Meteorológiai radarállomás
193365 vőegységet kapcsolja össze. Az I antenna egységhez 5 próbajel-generátor csatlakozik. Az 5 próbajel-generátor által előállított segédjei P* segédjelteljesítménye P, kisugárzott jelteljesítménnyel arányos. A 3 vevőegység kimenete videojel előfeldolgozó 6 egységre csatlakozik, amely távolság- és oldalszögfelbontó elemek közvetítése mellett U* próbajel amplitúdóját tárolja, és ezeket a mennyiségeket a vett U„ próbajel-feszültségekből kivonjuk. Ez utóbbi funkció céljából az előfeldolgozó 6 egységnek 7 tárolója van az U* próbajel amplitúdóinak tárolására. A 6 egység továbbá 8 szubtrahálóegységgel van kiegészítve. A 8 szubtrahálóegység kimenete 9 összeadóegység első bemenetével van összekötve, amelynek második bemenetére a távolságnégyzet szerinti korrekcióra szolgáló 10 kiegyenlítőegység csatlakozik. A 9 összeadóegység kimenete 11 küszöbértékegységgel van összekötve. A 11 küszöbértékegység kimenete 12 kijelzöegység bemenetére csatlakozik. A meteorológiai radar fenti egységeinek és az előfeldolgozó 6 egység elemeinek műveleti szinkronizálására a radarállomás 13 szinkronizálóegységgel van ellátva, amelynek további műveleti funkciók céljából külön kimenetei vannak. A meteorológiai radarállomás üzemmódjainak változtatására a 2 adóegységgel, a 3 vevőegységgel, az előfeldolgozó 6 egységgel, valamint a 12 kijelzőegységgel összekapcsolt 14 vezérlőegység szolgál, ahol a korrekció be-/kikapcsolásnak a 3 vevőegységben a korrekció ki-/bekapcsolás az előfeldolgozó 6 egységben felel meg. Az 1. ábra szerinti meteorológiai radarállomás a következőképpen működik: A meteorológiai radar műveleti órajelét a 13 szinkronizálóegység határozza meg. A szinkronizáló impulzusok, amelyek a 2 adóegységre, az 5 próbajel-generátorra és a 3 vevőegységre kerülnek, megadják az adó- és próbaimpulzusok tartamát és követési periódusát, és a visszavert impulzusok t* időintervallumát (5. ábra). Az 5 próbajel-generátor nagyfrekvenciás jelet állít elő, amelynek teljesítménye az adójel teljesítményével arányos, közepes spektrumfrekvenciája pedig az adóimpulzus vivőfrekvenciájával egyenlő, és olyan időtartományba van beállítva, ahol visszavert jelek nincsenek (például adójelkisugárzás). Az U* próbajel az 1 antennaegységre, majd a 3 vevőegység bemenetére kerül. A 2 adóegység által előállított U< adójel a 4 ant'ennakapcsolón keresztül az 1 antennaegységre kerül, ahonnan ki lesz sugározva. A meteorológiai objektumok által reflektált Ur visszavert jelek az 1 antennaegység bemenetére, majd a 4 antennakapcsolón keresztül a 3 vevőegység bemenetére jutnak. A 3 vevőegység a visszavert jelet és a próbajelet logaritmikusán erősíti és kiszűri ezek burkolójeleit, amelyek felerősítve az előfeldolgozó 6 egység bemenetére kerülnek. Az előfeldolgozó 6 egységben 7 a visszavert jel és a próbajel távolság- és oldalszögfelbontó elemek szerinti normalizálására kerül sor. A távolság- és oldalszögfelbontó elemek nagyságát a 13 szinkronizálóegység, valamint a radarállomás paraméterei (antennaparaméterek, forgási sebesség, stb.) határozzák meg. Az amplitúdó szerint normalizált Ur viszszavert jel és U* próbajel a 8 szubtrahálóegység bemenetére kerülnek, amelynek szubtraháló bemenetére a 7 tároló által a próbajelamplitúdó számára formált jel van kötve. A különbségjel, amely a (6) egyenlet szerint közvetlenül a radarvisszaverő-képességgel (lg Z) arányos, a 9 összeadóegység bemenetére kerül, amelynek második bemenetére a korrekciós feszültség van adva, amely abban az esetben, ha a korrekció a 3 vevőegységben távolságnégyzet szerint történik, a 2 lg R kifejezéssel arányos. Amennyiben a 3 vevőegységben a korrekció bekapcsolódik, a 9 ősszeadóegység bemenetére konstans kerül. A 9 összeadóegység kimenetén megjelenő jel, amely a raaarvisszaverő-képességgel (lg Z) arányos, külső 16 regisztrá'ókészülékre kerül, amely például mágnesszalag-tárolóként, vagy miniszámítógépként valósítható meg. A 9 összeadóegység kimenetén megjelenő jel egyúttal a í 1 küszöbértékegység bemenetére kerül. A 17 küszöbszintjeleket a S lg Z, kifejezés értéke határozza meg. A 17 küszöbszintjelek logikai feldolgozása révén olyan jel lesz előállítva, amely a visszaverőképesség előre megadott értékeinek (lg Z,) felel meg, és a 12 kijelzőegységre kerül, A radarvisszaverő-képesség ’eképzett szintjeinek nagysága nem a P, kisugárzott jelteljesítmény változásától, a vevőcsatorna Kr erősítésétől vagy a konstans U0 zajszinttől függ. A 3 vevőegység átviteli tényezőjének és az előfeldolgozó 6 egység átviteli tényezőinek megvájasztása révén az arányossági tényező egységre, vagy más alkalmas értékre állítható be. Az előfeldolgozó 6 egység megvalósítható analóg vagy digitális elemek segítségével is. Modern meteorológiai radarállomásoknál az adójeltartam változását kéthullámos meteorológiai radaroknál a munkahullámhoszszak egyike, előfeldolgozó berendezéseknél pedig a távolság- és oldalszögnormalizálási intervallumok változása határozza meg. Ekkor az adójeltartam és a munkafrekvencia változása a C radarkonstans változását vonja maga után. A normalizálási paraméter változása ugyancsak a C radarkonstans változását eredményezheti. Ilyen változások automatikus figyelembevételét teszi lehetővé a radarvisszaverő-képesség kiszámításánál a 2. ábra szerinti radarállomás. Amint a 2. ábrából kitűnik, a berendezésnek főleg digitális elemekkel kibővített előfeldolgozó 6 egysége van. Az előfeldolgozó 6 egységnek 18 közvetítőegysége, például az ismert meteorológiai radarállomásokban al8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
