193365. lajstromszámú szabadalom • Meteorológiai radarállomás

193365 kalmazott egységekhez hasonló közvetítőegy­sége van, amelynek kimenete a 8 szubtra­­hálóegység szubtrahálóbemenetével van össze­kötve. A 8 szubtrahálóegység kimenete 19 illesztőegységen keresztül a 9 összeadóegy­ség első bemenetével van összekötve, amely­nek többi bemeneteire a 10 kiegyenlítőegy­ség, valamint 20 konstanstároló csatlakozik. A 20 konstanstároló a 14 vezérlőegységgel van összekötve. A 9 összeadóegység kime­nőjele a külső 16 regisztrálóegységre, va­lamint a 11 küszöbértékegységre kerül, amely­nek kimenete a 12 kijelzőegységgel van ösz­­szekötve. A 14 vezérlőegység a radar üzemmódjai­nak átkapcsolását biztosítja: T periódusidő és t adójeltartam változását, a távolság- és oldalszögfelbontó elemek nagyságának vál­tozását, a távolságnégyzet szerinti korrekció be- és kikapcsolását a vevőcsatornában, má­sik munkafrekvenciára történő átmenetet, stb. A 14 vezérlőegység a 20 konstanstároló cím­­bemeneteivel van összekötve. A 2. ábra szerinti meteorológiai radar­állomás a következőképpen működik: A 3 vevőegység által vett Ur visszaveri jel és az U* próbajel a 18 közvetítöegység­­ben a 13 szinkronizálóegység által megha­tározott felbontóelemek szerint normalizál­­va lesz, majd a 8 szubtrahálóegységbe ke­rül, ahol az U, visszavert jel értékéből min­den fetbontóelemben az U* próbajel értéke szubtrahálva lesz. A kapott Ur — U* kü­lönbség a 19 illesztőegységbe kerül, amelynek átviteli tényezője a 3 vevőegység bemenete és a 18 közvetítőegység kimenete közötti át­menő logaritmikus jelátviteli karakterisztika S meredekségével fordítottan arányosan lesz megválasztva. A kapott jel a 9 összeadó­­egység bemenetére kerül, amelynek másik be­menetére a 2 lg R kifejezéssel arányos tá­volságnégyzet szerinti korrekció lesz adva, például 2 lg n formában, R távolságoknak a R = N.rAR„ összefüggés szerinti felbon­tóelemekre történő felosztásánál, ahol NR a távolságnormalizáló-egységben lévő felbon­tóelemek száma. AR a felbontóelemek nagy­sága és n a távolságtartományok száma, amely N«;AR kifejezéssel egyenlő. A 9 össze­adóegység többi bemenetére a 20 konstans­­tárolóba bevitt konstans értékek vannak adva. A megfelelő konstansok kiválasztása a 14 vezérlőegység által a 20 konstanstároló cím­­bemeneteire adott jel révén történik. A (6) egyenletnek megfelelően a 9 összeadóegység kimenetén olyan jel képződik, amely a tér megadott feibontóelemében a radarvissza­­verő-képesség logaritmusával (lg Z) egyen­lő. Ez a mennyiség a külső 16 regisztjm­­lóegységre (mágnesszalag-tároló, vagy elek­tronikus számítógép) adható, továbbá a ki­jelzőegység képformálása céljából a 11 kü­szöbértékegységre kerül. A 17 küszöbszint­­jelek értéke logaritmikus egységben van meg­adva. 9 A találmány szerinti meteorológiai radar­állomás tehát meghatározza a meteorológiai objektumok radarvisszaverő-képességét, eze­ket képernyőre képezi le és külső regisztráló­egységnek vagy elektronikus számítógépnek adja ki. A 3. ábrán az 5 próbajel-generátor pél­daként kiviteli alakját tüntettük fel, amely Pi kisugárzott jelteljesítménnyel arányos P* segédjelteljesítményű próbajelet képez. Amint az ábrából kitűnik, az 5 próbajel-generátor­nak nagyfrekvenciás 21 impulzusgenerátora, vezérelhető 22 csillapítótagja, 23 cirkulátora és 24 összehasonlítóegysége van. A 22 csilla­pítótag kimenete a 23 cirkulátor bemeneté­vel és a 24 összehasontítóegység bemeneté­vel van összekötve. A 24 összehasonlító­­egység másik bemenetére a 23 cirkulátor ki­menete csatlakozik. A 24 összehasonlítóegy­ség kimenete a 22 csillapítótag vezérlőbeme­netével van összekötve. A 23 cirkulátor másik kimenete az 1 antennaegységre csatlakozik. A 3. ábra szerinti 5 próbajel-generátor a következőképpen működik: A nagyfrekvenciás 21 impulzusgenerátor nagyfrekvenciás impulzust állít elő, amely a vezérelhető 22 csillapítótag bemenetére, majd a 23 cirkulátoron keresztül a meteoro­lógiai radarállomás bemenetére kerül. A 24 összehasonlítóegység összehasonlítja a P», se­­gédjelteljesítményt, illetve a 22 csillapítótag által adott próbajel ^-jPjdt integrálteljesít­ményét, és a cirkulátor által kibocsátott adó­jel integrálteljesítményét és vezérlőfeszült­séget állít elő, amely a 22 csillapítótagra kerül, a próbajel és az adójel beállított k viszonyának fenntartása céljából. Ezáltal a 23 cirkulátorra, majd a meteoro­lógiai radar bemenetére kerülő próbajel P* teljesítménye a kisugárzott jel P, kisugár­zott jelteljesítményével arányos lesz. A meteorológiai radarállomás nagyfrekven­ciás részét, amely a kisugárzott jel és az U* próbajel vivőfrekvenciáinak egyenlőségét biztosítja, a 4. ábrán tüntettük fel. Amint a 4. ábrán látható, az elrende­zésben az 5 próbajel-generátor az 1 antenna­­egységgel van összekapcsolva, a 2 adóegy­ség a 4 antennakapcsolóval van összeköt­ve, az ugyancsak a 4 antennakapcsolóval összekötött 1 antennaegység kimenete pedig a 3 vevőegységre csatlakozik A 3 vevőegy­ség sorbakapcsolt 25 jelkeverőt és logarit­mikus középfrekvenciás 26 erősítőt tartal­maz, amelynek két kimenete van. A video­jelek számára kialakított I kimenet logarit­mikus amplitúdó-jelleggörbét biztosít és az előfeldolgozó 6 egységgel van összekötve, míg a II középfrekvenciás-kimenet, a közép­­frekvenciás 26 erősítő második kimenete szu­­perpozícionáló 27 oszcillátorral van összeköt­ve, amelynek második kimenete automatikus frekvenciautánállításra szolgáló 28 frekvencia­­keverő-egység második bemenetére csatlako-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents