193358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolekalciferol-származékok előállítására

193358 lódással kapcsolatos betegségek (pl. neo­­pláziás betegségek) kezelésére alkalmazha­tók. A találmányunk szerinti eljárással előállít­ható vegyületeket a fenti betegségek (pl. osz­­teoporózis, oszteodisztrófia, szteroidok által előidézett oszteopénia, hipoparatiroidizmus, hipofoszfatémiás rachitis és hipofoszfatémiás oszteomalácia) kezelésére kb. 0,10—3,0 p./nap előnyösen 0,25—2,0 p/nap — dózisban alkal­mazhatjuk és ez alacsonyabb az endogén módon termelt normális la,25-dihidroxi-ko­­lekalcifero! szintnél. A találmányunk sze­rinti eljárással előállítható vegyületeket burjánzásos betegségek (pl. leukémia) kezelé­se esetén ugyancsak a fenti dózisokban alkalmazhatjuk. A hatóanyagot orális, szubkutáns, intra­­muszkuláris, intravénás, intraperitoneális adagolásra vagy helyi kezelésre alkalmas gyógyászati készítmények alakjában készít­hetjük ki. Így pl. tablettákat, kapszulákat, elixíreket (orális adagolási formák) vagy steril oldatokat vagy szuszpenziókat (paren­­terális adagolási formák) állíthatunk elő. A készítmények adagolási egységenként kb. 0,10—3,0 pg — előnyösen 0,25—2,0 pg — hatóanyagot tartalmazhatnak, gyógyásza­­tilag alkalmas hordozóanyagok, hígító­anyagok, tartósítószerek, stabilizálószerek, kötőanyagok (pl. tragacant gumi), excipien­­sek (pl. kalcium-foszfát), szétesést elősegítő anyagok (pl. kukoricakeményítő), sikosító­­anyagok (pl. magnézium-sztearát), pufferek, antioxidánsok, édesítőszerek (pl. szacharóz), izesítőanyagok (pl. borsmenta) mellett. A készítmények további komponenseket is tar­talmazhatnak, pl. bevonatanyagokat (pl. sel­­lakot) vagy a készítmény egyéb fizikai tulaj­donságait módosító adalékokat. A találmányunk szerinti eljárással elő­állítható vegyületek továbbá vemhes kérődző­kön vajúdás előtt a tejláz kezelésére al­kalmazhatók, általában 200—1000 p/nap — előnyösen 25—200 pg/nap — dózisban. A hatóanyagot ezen alkalmazási területen is szokásos módon formálhatjuk. így pl. ste­ril injekciós és/vagy helyi kezelésre felhasz­nálható steril készítményeket oly módon állít­hatunk elő, hogy a hatóanyagot hordozó­­anyagban oldjuk vagy szuszpendáljuk. Hordo­zóanyagként pl. 10—20% etanolt vagy pro­­pilén-glikolt tartalmazó vizes elegyet, ter­mészetes növényi olajokat (pl. szezámolajat) vagy szintetikus zsírszerü anyagokat (pl. etil­­-oleátot) alkalmazhatunk. Ezenkívül 100— 1500 pg hatóanyagtartalmú intramuszkulá­­ris injekciókat is készíthetünk; hordozó­­anyagként pl. növényi olajokat vagy 80— 95% etanolt vagy propilén-glikolt tartal­mazó vizes elegyeket alkalmazhatunk. A ható­anyagot továbbá 25—200 pg hatóanyag­tartalmú zsírsavszemcsék alakjában is for­málhatjuk, orális adagolásra alkalmas készít­mények előállítása céljából. 5 4 Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy talál­mányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa a) 2,9 g (8,22 millimól) [lR-[lß,(aS*, ßS*) -3aa,4aß,7aß] ] -oktahidro-ß,7a-dimetil-4-- [ ( 1,1 -dimetil-etil) -dimetil-szilil-oxi] -a-etenil­­-lH-indén-1-etanol 100 ml vízmentes éterrel képezett oldatát 0 C°-ra hűtjük, majd argon­­-atmoszférában 2,7 ml (37,84 millimól) tionil­­-kloridot és utána 0,276 ml piridint csepeg­tetünk hozzá. A reakcióelegyet 0 C°-on 2 órán át keverjük, majd a reakciót 50 ml 2 n nátrium-kálium-tartarát-oldat hozzáadásával leállítjuk. Az éteres fázist elválasztjuk és a vizes réteget etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 1 n sósavval, vízzel, 2 n kálium-hidrogén-karbonát-oldattal és nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és bepároljuk. Az eldószert vákuumban eltávo­lítjuk, a maradékot szilikagélen kromatogra­­fáljuk és hexán/etil-acetát eleggyel eluáljuk. Alacsony olvadáspontú szilárd anyag alakjá­ban 2,9 g tiszta [ÍR- [Iß(R*), 3aa,4ß, 7aß] ] - -1- (4-klór-1-metil-2-butenil) -oktahidro-4-- [ ( 1,1-dimetil-etil) -dimetil-szilil-oxij -7a-me­­tii-lH-indént kapunk, kitermelés: 95%. b) 2,9 g (7,81 millimól), az la) példa szerint előállított allil-szerkezetű klorid 130 ml hexametil-foszforsav-triamiddal képezett ol­datához 10,1 g (61,52 millimól) benzol­­-szulfinsavas-nátriumsót adunk, majd a reak­cióelegyet argon-atmoszférában 24 órán át keverjük. Ezután 130 ml jegesvizet adunk hozzá, 30 percen át keverjük, az elegyet etil - -acetáttal extraháljuk, az egyesített extraktu­­mokat vízzel mossuk, szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot szilikagélen kroma­­tograíáljuk és hexán/etil-acetát eleggyel elu­áljuk. Alacsony olvadáspontú szilárd anyag alakjában 3,5 g tiszta [IR-[lß(R*),3aa,4ß, 7aß] ] -1 - [ (4-fenil-szu 1 fonil) -1 -metil-2-bute­­nil) -oktahidro-4- [ ( 1,1-dimetil-etil) - dimetil­­-szilil-oxi]-7a-metil-lH-indént kapunk, kitér­­mêlés: 94%. c) 1,00 g (2,10 millimól), az lb) példa szerint előállított termék 40 ml etánollal képe­zett oldatát szolahőmérsékleten és normál nyomáson 350 mg 10%-os palládium-szén katalizátor jelenlétében hidrogénezzük. A ka­talizátort 2 óra múlva leszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. 1,00 g [1R-[lß(R*),3aa, 4ß,7aß] [ -1- [4-(fenil-szulfonil)-l-metil-butil] - -oktahidro-4- [ ( 1,1-dimetil-etil) -dimetil-szilil­­-oxi]-7a-metil-lH-indént kapunk. d) 0,440 ml (3,14 millimól) diizopropilamin és 10 ml vízmentes tetrahidrofurán olda­tát 0 C°-ra hűtjük és argon-atmoszférá­ban 1,87 ml (2,99 millimól) 1,6 mólos hexános n-butil-lítium-oldatot csepegtetünk hozzá. Az elegyet 15 percen át 0 C°-on keverjük, majd az oldatot —78 C°-ra hűtjük és 10 ml vízmen­tes tetrahidrofuránnal hígítjuk. Ezután 1,00 g (2,09 millimól), az le) példa szerint előállí­tott szulfonnak 15 ml tetrahidrofuránnal képezett oldatát csepegtetjük hozzá, a reakció-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents