193303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok előállítására

193303 és a reakciót zárt edényben és/vagy valami­lyen inert gázatmoszféra alatt valósítjuk meg. A kiindulási anyagok és az alkalmazott módszerek megválasztásától függően a ta­lálmány szerinti vegyületeket egy lehetséges tiszta izomer alakjában vagy izomerek elegye formájában, mint például tiszta geometriai izomerek (cisz- vagy transz-izomerek), tiszta optikai izomerek, így antipódok, optikai izome­­rekből álló elegyek, így racemátok, vágy pedig geometriai izomerekből álló elegyek alakjában kaphatjuk meg. A szóban forgó vegyületek optikai vagy diasztereomer izomerjeiből álló izomerele­­gyeket önmagukban veve ismert módszerekkel lehet szétválasztani az egyes racém, vagy op­tikailag aktív izomerekre. A szétválasztás történhet például frakcionált desztillációval, kristályosítással és/vagy kromatográfiás mód­szerrel. A kapott racém termékeket optikai antipódokra lehet hasítani, például a diaszte­reomer származékok szétválasztása útján [lásd: J. Org. Cehm, 43, 3803 (1978)], így például az (I) általános képletű vegyületek d- vagy 1 - tartarátjainak, - mandelátjainak, -kámforszulfonátjainak vagy 1 -naftil-1 -etil­­-izocianát-származékainak frakcionált kristá­lyosításával. Előnyösen mindig a találmány szerinti vegyületek hatásosabb izomerjét és/ /vagy hatásosabb antipódját izoláljuk. A jelen találmány szerinti vegyületeket vagy szabad vegyületek, vagy ezek sói for­májában kapjuk meg. Bármelyik szabad ve­­gyületet át lehet alakítani a megfelelő savad­­díciós sóvá, ezt előnyösen egy savval vagy egy anioncserélővei valósítjuk meg. A kapott sókat viszont szabad vegyületekké lehet át­alakítani, ezt a reakciót például valamilyen bázissal, így például egy fém hidroxidjával vagy ammónium-hidroxiddal, továbbá valami­lyen bázisos sóval, mint pl. egy alkálifém­­-karbonáttal, illetve egy kationcserélővei vé­gezzük. Ezeket a sókat és másféle sókat, mint pl. a pikrátokat, a kapott bázisok tisztítására is alkalmazhatjuk, amennyiben a bázisokból sót képezünk, ezeket elválasztjuk és tisztítjuk, végül a sókból ismét felszabadítjuk a bázi­sokat. A szabad vegyületek és sóik közötti szo­ros összefüggés következtében a szabad ve­gyületek alatt — ahol ez lehetséges és célsze­rű — értelemszerűen a megfelelő sókat is min­dig oda kell érteni. A szóban forgó vegyületeket és sóikat hid­rátok formájában is megkaphatjuk, illetve azok másféle oldószert, így például a kristályo­sítási műveletnél alkalmazott oldószert is ké­pesek megkötni. A találmány az eljárás azon változataira is vonatkozik, amikor bármelyik kiindulási anyagot a reakció körülményei között-ala­kítjuk ki, vagy pedig a kiindulási anyagot va­lamilyen származéka — mint például sója — vagy izomerelegy alakjában, illetve tiszta izomer formájában alkalmazzuk. Az eljárásban előnyösen kiindulási anya­gokat használunk, melyekből az előbbiek­9 6 ben különösen előnyösnek mondott (I) álta­lános képletű vegyületeket lehet előállítani. A (IV) általános képletű kiindulási vegyü­letek közül minden esetben a cisz-izomerek előnyösek. Az (I) általános képletű vegyületeket és gyógyszerészeti szempontból elviselhető, nem toxikus savaddíciós sóikat gyógyszerkészít­mények hatóanyagaként lehet hasznosítani. A készítmények enterálisan, így orálisan vagy rektálisan, illetve parenterálisan beadható készítmények lehetnek és azok valamelyik (I) általános képletű vegyületből vagy ilyen vegyidet gyógyszerészetileg alkalmas sójából a hatásos mennyiséget tartalmazzák akár egymágában, akár egy vagy több gyógysze­részeti szempontból alkalmas hordozóanyag­gal összekeverve. E'őnyös gyógyszerformák a tabletták és a zselatinkapszulák, melyek a hatóanyag mel­lett tartalmazhatnak még: a) hígítószereket, mint pl. laktózt, dextrózt, szacharózt, manni­­tot szorbitot, cellulózt és/vagy glicint; b) csúsztatószereket, mint pl. szilícium-dioxidot, talkumot, sztearinsavat, magnézium- vagy kalcium-sztearátot és/vagy polietilénglikolt; a tabletták tartalmazhatnak még: c) kötő­anyagokat, így pl. magnézium-alumínium­­-szilikátot, keményítőféleségekből készült pasztát, zselatint, tragantot, metil-cellulózt, nátrium-karboximetil-cellulózt és/vagy poli­­vinil-pirrolidont; továbbá kívánt esetben d) szétesést elősegítő szereket, mint pl. va­lamilyen keményítőt, agart, alginsavat vagy ennek nátriumsóját, valamint efferveszcens adalékanyagokat és/vagy e) adszorbenseket, színezékeket, ízanyagokat és édesítőszereket. Az injekciós úton beadható készítmények kö­zül előnyösek a vizes, izotóniás oldatok vagy szuszpenziók. A szuppozitóriumokat elő­nyösen zsíremulziókból vagy zsírszuszpen­­ziókból állítjuk elő. Valamennyi készítmény sterilizálva is lehet és/vagy azok segédanya­­goka+, így konzerváló, stabilizáló, nedvesítő vagy emulgeáló szereket, továbbá oldásköz­vetítőket, az ozmotikus nyomás' szabályozá­sára sókat és/vagy puffereket, valamint az említetteken túlmenően még további, terá­piás szempontból értékes anyagot is tartal­mazhatnak. Ezeket a készítményeket a szo­kásos keverési, granuláló és bevonatok ké­szítésére szolgáló eljárásokkal állítjuk elő és azok kb. 0,1-75%, előnyösen kb. 1-50% aktív anyagot tartalmaznak. Az alábbiakban következő példák köze­lebbről megmagyarázzák a találmányt. A hőmérsékletre vonatkozó adatokat C°-ban ad­juk meg. Az összes bepárlási műveletet — hacsak más megjegyzés nem szerepel — csök­kentett nyomás alatt, előnyösen kb. 2-13,3 kPa nyomáshatárok között végezzük. 1. Példa 18 g 1 -{[(4- [(2-amino-etil)-amino]-ciklo­­hexil] -amino}-3- (2-allil-oxi-fenoxi) -2-propa­­nolt (a vegyület előállítását a későbbiekben ismertetjük) 100 ml tetrahidrofuránnal készí­10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents