193298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás [(karboxi-alkenoil)-amino]-cefém-karbonsav-származékok előállítására

193298 különböző tudományos és szabadalmi közle­ményekben leírják. (3) Amidálás. Egy 11 általános képletü amin vagy vala­milyen reaktív származékának szokásos reak­ciója egy III általános képletű karbonsavval, vagy annak valamilyen reaktív származéká­val I általános képletü vegyületet vagy annak származékait eredményezi, amint az [A] reak­cióvázlaton látható. A II általános képletű amin reaktív szár­mazéka szilil- (például trimetil-szilil-, metoxi­­-dimetil-szilil-, terc-butil-dimetil-szilil-), sztan­­nil- (például trimetil-sztannil-), alkilén- (mint a például az aminocsoport és aldehid,, aceton, acetil-aceton, acetecetészter, acetil-acetonitril, acetecetanilid, ciklopentándion, acetil-butiro­­lakton reakciójával keletkezett enamin része) alkilidén- (például 1 -halogén-alkilidén-, 1-ha­­logén-aralkilidén-, 1 - al koxi-a 1 ki 1 idén -, 1-alk­­oxi-aralkilidén-, 1-alkoxi-1 -fenoxi-alkilidén-, alkilidén-, araIkilidén-) csoporttal, savval (például ásványi savval, karbonsavval, szul­­íonsavval az aminocsoport sójaként), könnyen eltávolítható acil- (például alkanoil-) csoport tál vagy hasonlóval aktivált 7-helyzetű amino­­csoportot tartalmazó vagy a molekula egyéb funkciós csoportján védett származék. A III általános képletű szabad savat vala­milyen kondenzáló reagens [karbodiimid • (például N,N’-dietil-karbodiimid, N,N’-dicik­­lohexil-karbodiimid), karbonilvegyület (pél­dául karbonil-diimidazol), ozoxazoliniumsó, acil-aminovegyület (például 2-etoxi-1-etoxi­­-karbonil-1,2-dihidrokinolin) stb.] jelenlété­ben reagáltatjuk. Az I általános képletü karbonsav reaktív származéka lehet valamilyen savanhidrid, például szimmetrikus anhidrid vagy vegyes anhidrid [ásványi savakkal (például foszfor­savval, kénsavval, hidrogén-halogeniddel, szénsav-félészterrel), szerves savval (példá­ul alkánsavval, aralkánsavval, szulfonsav­­val), intramolekuláris anhidrid (például ke­ién, izocianát) stb.], savhalogenid, reaktív észter [enolészter (például vinil-észter, izo­­propenil-észter), aril-észter (például fenil-ész ter, halogén-fenil-észter, nitro-fenil-észter), heterociklusos észter (például piridil-észter, benztriazolil-észter), valamilyen N-hidroxi-ve­­gyülettel képzett észter, diacil-hidroxil-amin­­-észter (például N-hidroxi-szukcinimid-észter, N hidroxi-ftálimid-észter), tioészter (például aralkiltio-észter, heterociklusos tioészter)vagy hasonló], vagy reaktív amid [aromás amid (például imidazo.llal, tria zol 1 al, 2-etoxi-1,2-di­­hidrokinolinnal képzett amid), diacil-anilid]. Az említett származékkal használandó sav­megkötőszer például valamilyen szervetlen bá­zis (például alkálifém- vagy alkáliföldfém­­-oxid, -hidroxid, -karbonát, -hidrogén-karbo­nát stb), szerves bázis (például tercier amin, aromás bázis), oxirán (például alkilén-oxid, aralkilénoxid), piridinium-só (például tripiri-9 dinium-triazin-triklorid), adszorbens (például Celit) vagy hasonló. (4) 3-helyzetű funkciós csoport bevitele. A megfelelő 3-(hidroxi, aciloxi vagy ha­logén) -ceíém-származékok bázisos vagy ter­mikus eliminációs reakciója vagy 3-(aciloxi vagy halogén) -3-cefém-származékok reduk­ciója 3-hidrogén-3-cefém-származékot ered­ményez; vagy végezhető a hasonló szokásos 3-helyzetű módosítás. (5) A 7-helyzethez kapcsolódó láncban lévő kettőskötés izomerizációja a [B] vázla­ton ábrázoltak szerint. Az illető geometriai izomerek izomerizá­­cióval átalakíthatok egymásba. A reakció elő­nyösen valamilyen protikus oldószerben sav, bázis vagy fény hatására megy végbe. A sav lehet valamilyen ásványi sav (például sósav, kénsav, foszforsav), karbonsav (például han­gyasav, trifluor-ecetsav), szulfonsav (például metánszulfonsav, benzolszulfonsav) vagy ha­sonló. A bázis lehet szervetlen bázis (például nátrium-hidroxid, nátrium-hidrogén-karbonát, kálium-karbonát), szerves bázis (például tri­­etil-amin, kálium-terc-butoxid) vagy hasonló. Az olyan I általános képletű vegyület, amelyben R2 jelentése 1-3 szénatomos alkilén­­csoport, könnyen izomerizálódik különböző kö­rülmények között. Egy tipikus esetben az I általános képletű vegyületet szabad karbonsavként feloldjuk vízben pH 8-nál, megsavanyítjuk 0— 1 pH-ra, 1-10 óra hosszáig 0 — 100°C-on tartva epimer­­keveréket kapunk. A termikusán stabil izomer transz-formában van. Szokásos elválasztás (például kristályosítás, kicsapás, nagyhaté­konyságú fotyadékkromatográfia, adszorpció és eluálás) a geometriai izomereket tiszta for­mában szolgáltatja. (6) Egyéb szintetikus módszerek. a) Szulfoxid-képzés: Az I általános képletű cefém-vegyületet szokásos módon valamilyen oxidálószerrel (például hidrogén-peroxiddal, perkarbonsavval, jód-benzol-dikloriddal) va­lamilyen inert oldószerben 0—60°C-on, 0,2- 5 óra hosszáig oxidálva a megfelelő I általános képletű cefém-l-oxidhoz jutunk. b) Szulfoxid-redukció: Az I általános kép­letű cefém-l-oxid-származékot szokásos mó­don valamilyen háromvegyértékű foszforve­­gyülettel, alacsonyább vegyértékű fémvegyü­­lettel, hidrogén-jodiddal vagy hasonlóval valamilyen inert oldószerben 0 — 80°C-on 0,1 — 10 óra hosszáig redukálva a megfelelő I általános képletű cefém-származékot kapjuk. c) Kettőskötés-migráció: A megfelelő 2-ce­­fém-származék 2-helyzetű kettőskötése bázis­sal 0 — 80°C-on 1 — 10 óra hosszáig kezelve szokásosan migrálható, így az I általános kép­letü 3-cefém-származékhoz jutunk. 7) Az oldallánc-fragmens savak szintézise. A 7-helyzetű oldallánc savak új vegyületek, amelyek Wittig-típusű reakcióval állíthatók elő úgy, hogy egy IV általános képletű formil­­acetát vagy enolja, vagy aeetálja egy V általá-10 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents