193294. lajstromszámú szabadalom • Kérődzők emésztését előnyösen befolyásoló készítmény
193294 18 táptalajt oltunk, majd a tenyészetet melaszon tartott állat táplálékához keverjük. Az etetés előtt és arzt követően naponként a bendőbe bevezetett fisztulán át mintát veszünk. A mintákban lévő Km* sejtek számát a 7. táblázatban adjuk meg. 17 7. táblázat A Hh-GYOKI-3-81 Me (Km*) sejtekkel kezelt állat bendőflórájának változása Az állat 380 ml, milliliterenként l,6xl07 5 sejtet tartalmazó tenyészetet kapott, orálisan adagolva. Sejtszám/ml Minta Antibiotikum 500 jig/ml nélkül Kanamicin B jelenlétében Adagolás előtt : 5 x 10S 0 Adagolás után: 1. nap 1,1 x 105 1,9 v10* 2, nap 1,8 x 10? 2,5 x 105 3. nap 6,2 x io« 6,1 x 10s 6. nap 8,1 / 10e 8,7 X 10* 8. nap 6,2 x io£ 9,1 x 10s 15. nap+ 1,3 x 103 1,3 x 102 22. nap 3 Mo* 3,1 x io? 29. nap 1,1x 10e 7 X 10? 36. nap 8 * 10s 9,1 x 10< 43. nap 6,1 x io« 8,1 X 10* 60. nap 6,8 * 106 6,4 X 10* +Hibás mintavétel A táblázat adataiból kiderül, hogy az adagolt mikroorganizmus hosszú időn át jelen van a melasszal etetett állat bendőjében. 4. példa A bendőben termelt illózsírsavak arányának változtatása baktériumok adagolásával Komplett takarmányon (széna és juhtáp keveréke) tartunk két juhot, majd 14 nap múlva fisztulán át mintát veszünk bendőjükből. 2. liter bendőlevet több rétegű gézen szűrünk, a szurletet elkülönítjük. A gézen maradó darabos anyagot 1 liter fiziológiás pufferben szuszpendáljuk, majd keverés után az előbbi módon szűrjük. A két szűrletet egyesítjük, állni hagyjuk, majd 1 óra múlva a felszínen elkülönülő szilárd halmazállapotú anyagot eltávolítjuk és a folyadékot használjuk fel vizsgálatainkhoz. A fiziológiás puffer összetétele a következő: Dinátrium-hidrogén-foszfát 0,316 g/1 Kálium-dihidrogén-foszfát 0,152 g/1 Nátrium-hidrogén-karbonát 2,260 g/1 Kálium-klorid 0,375 g/1 Nátrium-klorid 0,375 g/1 Magnézium-szulfát 0,112 g/1 Kalcium-diklorid-dihidrát 0,050 g/1 Vas- ( II) -szulfát-heptahidrát 0,008 g/1 Mangán-szulfát-monohidrát0,004 g/1 Cink-szulfát-heptahidrát 0,004 g/1 Réz-szulfát-pentahidrát 0,002 g/1 Kobalt-diklorid-hexahidrát 0,001 g/1 35 Az elegy pH-ját ellenőrizzük, szükség esetén hidrogén-klorid vagy nátrium-hidroxid híg vizes oldatával 7,2-re állítjuk be (Cheng és mti.: J. Dairy Sei., 38, 1225, (1955)*). A fentiek szerint előállított elegyet a fenti 4Q fiziológiás pufferral 1:1 arányban hígítjuk és 1 literéhez az állatnak adagolt takarmány-keverékből 4 g-ot mérünk. Az így kapott szuszpenzió 30-30 ml-ét 100 ml térfogatú Erlenmeyer-lombikokb'a töltjük, majd kétszáz adag így előkészített táptalajt sterilezőnk, kétszázat pedig nem. A steril és az élő bendőbaktériumokat tartalmazó táptalajokat beoltjuk az ecetsav, propionsav, vajsav stb. termelés szempontjából gQ vizsgálandó baktériumokkal. Azokat a baktériumokat vizsgáljuk, amelyekről bebizonyosodott, hogy in vitro tenyésztést követően is hosszú időn át megmaradnak 8 bendőben. Vizsgáljuk továbbá a komplett 55 vagy bármilyen takarmányon tartott állat jjendőfolyadékából az 1. példa A., B és C. pontjában megadottak szerint izolált baktérium törzseket. A vizsgálandó baktériumokat az alábbi g0 összetételű RGCA-|-CG jelű táptalajon tenyésztjük 37°C hőmérsékleten, anaerob körüljnények között, 48 órán át: Sóoldat I (lásd 1. példa A. pontja) 15 % Sóoldat II (lásd 1. példa A. pontja) 15 % Nyomelem oldat 0,3 % Jülesztőkivonat (Oxoid)"1" 0,5 % 10