193294. lajstromszámú szabadalom • Kérődzők emésztését előnyösen befolyásoló készítmény

193294 10 fie Societies Press, Tokyo, (1981) ) tenyésztjük 120 órán át, majd az egyedi telepekről széna­kivonatot tartalmazó alábbi összetételű tápta­9 lajt oltunk: Sóoldat I. (lásd előbb) 15,0 % Sóoldat II. (lásd előbb) 15,0 % Reszazurin, 0,1 %-os oldat 0,1 % Tripton L42 (Oxoid)+ 1,5 % Élesztőkivonat (Oxoid)+ 0,5 % Bendőfolyadék++ 10,0 % Nátrium-karbonát 0,4 % Cisztein-hidroklorid­­-monohidrát 0,05 % Szénakivonat+++ 10,0 % Jele: RGCF. + Oxoid Limited, London, Anglia. ++Lásd előbb. + ++A szénakivonat előállítására az apróra vágott növénydarabokat vízben szuszpendál­­juk, majd forralást követően szűrjük. A szűré­si maradékot sterilezés előtt adagoljuk a táp­talajhoz. A táptalaj pH-ját hidrogén-klorid oldattal 6,5-re állítjuk be, majd sterilezzük. A kémcsövekben sterilezett 5 ml térfogatú táptalajokat beoltjuk az RGCA szilárd hal­mazállapotú táptalajon kinőtt izolált telepek­ről nyert sejtszuszpenzióval, és 5 napon át, 35°C hőmérsékleten, anaerob körülmények között inkubáljuk a tenyészeteket. Mikroszkó­pos vizsgálattal ellenőrizzük a növekedést, majd az előzőekben megadott RGCA jelű szi­lárd halmazállapotú táptalajra szélesztjük a tenyészetet, azonban a táptalajba glükózt és cellobiózt nem adagolunk, ezek helyett 2,0% Bacto cellulózt mérünk be. A tenyészeteket 35°C hőmérsékleten inku­báljuk 120 órán át, majd a cellulózt .hasznosí­tani képes sejtekből kifejlődött egyedi telepe­ket cellulózt tartalmazó RGCA táptalajokra izoláljuk. így olyan, bendőből származó mikroorga­nizmusokhoz jutunk, amelyek szénán, illetve cellulózon növekedni képesek. B.) Szénát bontó bendőbaktériumok genetikai jelölése A genetikai jelölést a plOl 1 Escherichia coli plazmiddal (Simon és munkatársai, Proc. of the Eight North American Rhizobium Confe­rence, Winnipeg, Canada: Univ. of Maniota Press, (1983)) végezzük, önmagában ismert módon. Az E. coli tenyészetből Bimbóim és Doly szerint (Nucl. Acids Res., 7, 1513 /1979/) izo­láljuk a plazmid DNS-t, majd az alábbi elegy­­ben oldjuk: 75 mM kalcium-klorid 5 mM magnézium-klorid 10 mM TRISZ-hidrogén-klorid puffer+ pH 7,5. + (Trisz- (hidroxi-metil) -amino-metán )-hidro­gén-klorid Az 1. példa A. pontjában megadottak sze­rint izolált, szénán növekedni képes mikro-6 organizmusokat RGCF táptalajon (lásd az 1. példa A. pontját) tenyésztjük, majd centrifu­­gálással széndioxid alatt elkülönítjük. A sej­teket az alábbi elegyben szuszpendáljuk: 5 75 mM kalcium-klorid 5 mM magnézium-klorid 10 mM TRISZ-hidroklorid puffer pH 7,5 1 mM cisztein-hidroklorid-monohidrát 1 mM nátrium-tioszulfát. 10 A szuszpenziók milliliterenként 5xlOa sej­tet tartalmaznak. A sejtszuszpenziókat 1:1 arányban hígítjuk a plOl 1 plazmid DNS-t tar­talmazó (0,1 pg/ul) eleggyel, majd 4°C hő­mérsékleten inkubálunk 60 percen át. Az inku- 15 hálást ezután két percen át 41°C hőmérsékle­ten folytatjuk, és ezt követően szénforrásként cellulózt tartalmazó szilárd halmazállapotú táptalajokra szélesztjük a tenyészetet, amely táptalajokhoz sterilezés előtt 500 pg/ml kana- 20 micin B-t adagoltunk. 120 órán át 35°C hőmér­sékleten, anaerob körülmények között inkubál­juk a tenyészeteket, majd vizsgáljuk az 500 p.g' /ml kanamicin B jelenlétében növekedni képes telepeket. 25 A plOll plazmid kanamicin és kloramfeni­­kol rezisztenciát meghatározó géneket hordoz, tartalmaz továbbá E. coli sejtekben replikációt megengedő replikációs origót. Más baktérium­ba transzformálva, mivel nem rendelkezik 30 megfelelő replikációs origóval, a plazmid DNS vagy eliminálódik, vagy pedig részben vagy egészben beépül a kromoszómába, genetikai rekombináció történik. A kromoszómába be­épült gén szerencsés esetben kifejeződik és 35 kanamicin (illetve kloramfenikol) reziszten­ciát biztosít. Kísérletünkben kaptunk kanamicin B-re rezisztens telepeket, a transzformációs frek­vencia: 3xl0'5. 40 Néhány rezisztens telepet izoláltunk és meghatároztuk a kiindulási és a kanamicin B-re rezisztens (Km*) törzsek antibiotikum érzékenységét. Néhány törzzsel kapott ered­ményt az 1. táblázatban adunk meg. 45 1. táblázat A bendőbaktériumok és a genetikailag jel­zett, szénát bontó törzsek kanamicin B érzékenysége 55 60 65 Mikroorganizmus Bendőtartalom Legkisebb növekedés­gátló konc. Kanami­cin B Eg/ ml 31 Kiindulási törzsek 4,0 — 7,5 Genetikailag jelzett, Km* törzsek Hh-GYOKI-1-8 500-27 250-91 500-123 1000-142 500 így olyan, bendőből származó, szénát vagy cellulózt hasznosítani képes mikroorganiz­musokhoz jutunk, amelyek jelentős mennvi-

Next

/
Thumbnails
Contents