193283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-dezacetil-indol-dihidroindol alkaloidok bifunkciós észter-származékainak előállítására

1 193283 2 A találmány tárgya eljárás az új 4-dezá­­cetil-indol-dihidroindol alkaloidok bifunkciós észter-származékainak előállítására. A Vinca rosea-ból nyerhető alkaloidok, amelyek emlősökben gátolják a kísérletesen előidézett rosszindulatú daganatok növekedé­sét, a gyógyszerkémia egyik legtermékenyebb területét képezik. A vinca növények leveléből közvetlenül kinyerhető hatásos daganatelle­nes alkaloidok közé tartoznak a VLB (vinblasz­­tiii, vinkaleukoblasztin), vinkrisztin (leuko­­krisztin), leurozin (vinleurozin), leurozidin (vinrozidin), leuroformin (formilleurozin) és dezoxi-VLB A és B (4’-dezoxi-VLB és 4’-dez­­oxi-leurozidin). A vinka-alkaloidok kémiai módosítását célzó szakterület csak lassan indult fejlődés­nek, számos ok miatt. Elsősorban az adott vegyületek molekulaszerkezete annyira komp­lex, hogy a vegyészek csak nehezen találtak olyan reakciókat, amelyekkel egy funkciós csoport specifikusan módosítható, anélkül, hogy a molekula más funkciós csoportjait be­folyásolnák. Másodsorban, a Vinca rosea ext­­raktumokból nyert dimer alkaloidok nem ren­delkeztek a kívánt kemoterápiás sajátságok­kal, és csak szerkezetük felderítése után le­hetett felismerni, hogy ezek a hatástalan ve­gyületek igen nagy szerkezeti hasonlóságot mutatnak, sőt még izomerek is egy vagy több hatásos alkaloiddal. így jutottak arra a kö­vetkeztetésre, hogy ismert rákellenes alka­loidokban végrehajtott kis kémiai változások­kal mélyreható változásokat lehet elérni a vegyületek daganatellenes aktivitásában. A fenti hátráltató tényezők miatt a Vinca roseából nyert indol-dihidroindol alkaloidok módosítása csak a molekula három helyze­tére korlátozódott: a 3-as, 4’-s és 4-es hely­zetű szénatomra. Elsőként a 3-as helyzetű szénatomon végrehajtott módosításokat tekint­ve megállapítható, hogy az indol-dihidroin­dol alapszerkezet legújabb és legeredménye­sebb módosításainak egyikét a 3-as helyze­tű karboxamid-származékok előállítása jelen­tette, amelyek többsége hatásos tumorelle­nes szernek bizonyult (irodalmi utalások a 4 166 810. számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásban és a (Conrad és mun­katársai, J. Med. Chem. 22, 391 (1979)/ iro­dalmi helyen találhatók). A 4-dezacetil-VLB­­-3-karboxamid (vindezin) számos európai országban kereskedelmi forgalomban van már, mint rákellenes szer. A fenti vegyület sok kö­zönséges daganat — közöttük a csírasejt-tu­morok — kezelése mellett bizonyos vinkrisz­­tin-rezisztens leukémiák kezelésére is alkal­mas. A 3-as helyzetű hidroxilcsoportot és a 3-as helyzetű észter funkciós csoportot izo­­cianáttal reagáltatva előállíthatok a megfe­lelő oxazolidindion-származékok, amelyek egyikével, az N-klór-etil-származékkal (vin­­zolidin) jelenleg a klinikai vizsgálatok foly­nak. Az oxazolidindion-származékok Miller és Gutowski (RE 30 560. számú, 1981. már- 2 cius 31-én újból engedélyezett amerikai egye­sült államok-beli szabadalom leírása) mun­kájából ismertek. A molekula második módosítható helye a 4’-s helyzetű szénatom. A fenti helyzetben vég­rehajtott módosítások többségének eredmé­nyeként 3’,4’-anhidro-származékokat állítot­tak elő, a fenti származékok a vindolin és ka­­tarantin módosított Polonovski-reakcióval vég­rehajtott kapcsolásával (Potier és munkatár­sai, J. C. S. ChemXomm. 670, (1975)/, illetve a VLB vagy leurozidin dehidratálásával (Gu­towski és Miller, 4 029 663. számú amerikai egyesült államok beli szabadalmi leírás) egya­ránt előállíthatok. A dehidratálási reakció termékeként a 3’,4’-anhidro-származék mellett két exo-kettőskötésű izomer is keletkezik. A 4’-s helyzetű szénatom kémiai módosításának alapját a fenti kettős kötések bármelyikének epoxidokká, diolokká, stb. történő funkciona­­lizálása jelenti. Az indol-dihidroindol váz harmadik, sikere­sen módosítható helye a 4-es helyzetű szén­atom. Elsősorban az összes vinka-alkaloidban jelenlévő acetoxicsoport hidrolízisével nyer­hetünk hatásos daganatellenes 4-dezacetil­­-származékokat. (A vindezin, egy 3-as hely­zetű karboxamid szintén 4-dezacetil-szárma­­zek). Hargrove (3 387 001 és 3 392 173 számú amerikai egyesült áJlamok-beli szabadalmi leírások) előállította a 4-dezacetil-VLB, 4-dez­­acetil-vinkrisztin, stb. 4-acil-származékait. A fenti új származékok egyike, a 4-klór-acetil­­-VLB, aminokkal — például dimetil - amin­­nal — reagáltatható, a reakció terméke, az N,N-dimetil-4-glicinil-VLB hatásos rákellenes szer. Egy másik módosítás során Write és Neuss (4 122 082 számú amerikai egyesült á lamok-beli szabadalmi leírás) a 4-dezace­­til-VLB 4-hidroxi-csoportját 4-keto-csoporttá oxidálta, és Thompson (4 195 022 számú ame­rikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás) a fenti ketont 4-epihidroxi-származékká (4a­­-hidroxi-csoport) redukálta, a kapott vegyü­let szintén rákellenes hatású. Az indol-dihidroindol áthidalt dimerek — azaz olyan dimerek, amelyekben azonos vagy eltérő alkaloid-maradékok kapcsolódnak egy­máshoz a 3-karboxi-csoporton keresztül, bisz­­-arnid kötés útján — Conrad és Gerzon (4 199 504 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás) munkájából ismertek. A fenti indol-dihidroindol vinka-alkaloid di­­mereket azonban nem kapcsolták össze a mo­lekula más helyzetében vinka-tetramerekké. A VLB-t és vinkrisztint proteinekkel össze­kapcsolva radioimmun-vizsgálat céljára alkal­mas anyagokat állítottak elő. Vinka-szárma­­zékként 4-dezacetil-VLB-3-karboxazidot (dez­­acetil-vinblasztin-azid) és az annak megfelelő vinkrisztin-származékot használták a fenti célra (Conrad és munkatársai, J. Med. Chem. 22, 391 (1979); 41 935 számú európai szaba­dalmi leírás; valamint 4 203 898 számú ame­rikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents