193277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1h,3h-pirrolo [1,2-c] -tiazol-származékok előállítására

193277 (I) általános képletű vegyületeket is előállít­hatjuk, amelyek képletében Rt és R2 az előzőek­ben meghatározott és R acetilcsoportot jelent, étoxi-magnézium-malonsav-etil-észter-szart tnazéknak egy kapott (XII) általános képletű vegyölettel — R, és R2 a fenti jelentésűek és Y halogénatomot jelent — való reagáltatásával, majd hidrolízissel és dekarboxilezéssel. Rendszerint szerves oldószerben, így éter­ben vagy alkoholban vagy elegyükben, sav­megkötő, például trietil-amin jelenlétében, •10°C és a reakcióelegy forráspontja között dol­gozunk; a hidrolízist és a dekarboxilezést is­mert módon hajtjuk végre. A (XII) általános képletű vegyületek előál­líthatok a (IX) általános képletű savakból minden olyan ismert módszerrel, amely alkal­mas savnak savhalogeniddé való átalakításá­ra. a)iii) A találmány szerint azokat az (I) általá­nos képletű vegyületeket, amelyek képletében R,és R2 az előzőkben megadott és R jelentése alkil-karbonil-csoport, előállíthatjuk egy (XIII) általános képletű szerves magnézium­­-vegyületnek — R’” jelentése alkilcsoport és X halogénatom — egy kapott (V) általános kép­­letü nitrillel való reagáltatásával, majd hidro­lízissel. Az eljárást bármilyen olyan ismert mód­szerrel megvalósíthatjuk, amely alkalmas keton előállítására nitrilből és szerves magné­­zium-vegyületből a molekula többi részének károsítása nélkül. A találmány szerint azokat az (I) általá­nos képletű vegyületeket, amelyek képletében Rí és R2 az előzőkben meghatározott és R (IV) általános képletű csoport, előállíthatjuk egy (XIV) általános képletű hidrazinnak — R’ és R” jelentése azonos vagy eltérő alkilcso­port — egy (XV) általános képletű vegyület­­tel — R0 jelentése alkilcsoport, R, és R2 a fenti jelentésűek — való reagáltatásával. Rendszerint szerves oldószerben, így eta nolban 20 és 80°C között dolgozunk. A (XV) általános képletű vegyületek előál­líthatok egy (XVI) általános képletű vegyület- Tjek — R0 alkilcsoport és Z halogénatom, elő­nyösen jódatom — (XVII) általános képletű Sfegyüiettel — R, és R, az előzőkben meghatá­rozott — való reagáltatásával. Rendszerint szerves oldószerben, így ace­­tonban vagy dimetil-formamidban vagy ele­gyükben, 0 és 50°C között dolgozunk. A (XVII) általános képletű Vegyületek elő­állíthatok olyan, a) vagy b) eljárással kapott (I) általános képletű vegyületek tionilezésé­­vel, amelyeknek képletében Rt és R2 az előzők­ben meghatározott és R (II) általános képletű csoport, amelyben R3 és R4 hidrogénatom. A reakciót rendszerint tionilezőszerrel, pél­dául Lawesson-féle reagenssel [2,4-bisz(4- -metoxi-fenil) -2,4-ditioxo-1,3-ditia-2,4-difosz­­fa-etánnal] szerves-oldószerben, így toluol­­ban 50°C körüli hőmérsékleten, vagy 1,2-di-3 metoxi-etánban vagy hexametil-foszforamid­­ban 20°C körüli hőmérsékleten, vagy foszfor­­-pentaszulfiddal szerves oldószerben, így tolu­­olban vagy dioxánban, vagy olyan oldószer­ben, mint a piridin, kénhidrogén-gáz átvezeté­sével valósítjuk meg. A találmány szerint azokat az (1) általá­ros képletű vegyületeket, amelyek képletében F’[,R2 az előzőkben meghatározott és R jelen­tése (III) általános képletű csoport, előállít­hatjuk hidroxil-amin és egy fenti módon kapott (XVII) általános képletű vegyület reagálta­tásával. Rendszerint hidroxil-amin-hidrokloridot használunk és szerves oldószerben, így piri­­diben higany-klorid jelenlétében, 20°C körüli hőmérsékleten dolgozunk. Az (I) általános képletű vegyületeket szo­­lásos ismert módszerekkel tisztíthatjuk, pél­dául kristályosítással, kromatografálással vagy savas vagy bázikus közegben végzett fo­kozatos extrahálással. Az (I) általános képletű új vegyületeket átalakíthatjuk savaddíciós sóikká savval szer­ves oldószerben, így alkoholban, ketonban, éterben vagy klórozott oldószerben reagáltat­­va. A képződött só kiválik, adott esetben olda­lának bepárlása után; szűréssel vagy dekan­­iálással különíthető el. A találmány szerint előállított új vegyüle­­"eknek, valamint addíciós sóiknak értékes far­makológiái tulajdonságaik vannak, amelyeket kis toxicités kisér. A vegyületek hatásosnak bizonyultak 50 mg/Jiter-nél kisebb koncentrá­cióban, 1 -0-oktadecil-2-0-acetil-3-ns-glicero- Foszforilkolinnal kiváltott (P.A.F.-acéter) vér­­'emezke-aggregáció gátlásában, G.V.R. Born és munkatársai [J. Physiol. 168, 178 (1963)] módszere szerint vizsgálva. A vegyületek toxikus adagja (LD50-ként kifejezve) egereknél perorális utón beadva endszerint 300-900 mg/kg. Különösen értékesek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R, és R2 jelentése azonosan hidrogénatom vagy al­kilcsoport és (a) R jelentése ciano- vagy alkil-karbonil-cso­port; (b) R jelentése (II) általános képletű csoport, amelyben R3 hidrogénatom és R4 aminocsoport, vagy R3 és R4 azonos vagy eltérő és jelentésük hidrogénatom, vagy alkilcsoport, vagy egyikük adott esetben halogénatommal, alkil-, alkoxi- vagy dimetil-amino-csoport­­tal szubsztituált fenilcsoport, vagy R3 jelentése hidrogénatom és R4 jelentése piridilcsoport vagy 1-5 szénatomos alkil­csoport, amely karboxi-, dialkil-amino-, piperidino-csoporttal, - a 4-helyzetben pi­­ridilcsoporttal szubsztituált — 1-pipera­­zinü-csoporttal, fenil- vagy imidazolil­­csoporttal szubsztituált, vagy R3 és R4 együtt imidazolil- vagy piperazj-4 ’ * 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents