193267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők kimutatására
• 1 A találmány tárgya eljárás szennyezők kimutatására, különösen az élelmiszeripar számáré, amelynek során csírákat tartalmazó folyadékot kombinált mintavevő és kultiváló készülék segítségével előre meghatározott mennyiségű tápanyaggal keverünk össze. Tárgya még a találmánynak az ugyanilyen célú berendezés is kombinált mintavevő és kultiváló készülékkel, amelynek kultiválóedénye, letörhető üveghegye, fecskendőtűje és törőgyűrüje, valamint folyékony és szilárd tápanyaga van. A szennyezők kimutatására már különböző módszerek váltak ismeretessé, amelyeknek révén valamely termék vagy berendezés-, illetve gépegység csíraszennyezettségének jellegzetességeiből lehet következtetéseket levonni. A szennyezők kimutatása azonban több fázisban történik. A folyadék vagy a szuszpenzió meghatározott mintatérfogatának a kivevése a tartályból a laboratóriumban steril készülék, példáuj pipetta segítségével történik, hogy a minták megfelelő mennyiségével alkalmas szilárd és/vagy folyékony tápanyagon kultúrákat lehessen létrehozni. Ez a tartály üvegflakon vagy szállítóedény lehet, amelybe steril körülmények között a laboratóriumon kívül juttatják be a mintát. A minta megítélése a mikroszkopikus kép alapján csak viszonylag nagy szennyezettség esetén lehetséges. A szükségessé váló készülékek nagy száma, valamint a környezeti levegővel való érintkezés folytán fennáll a szekunder kontamináció veszélye. Az italok esetében azonban a tartóssági vizsgálatok számára az igen kis mennyiségben előforduló szennyezők kimutatására is fontos. Ebből a célból nagyobb próbamenynyiséget membránon szűrnek át és ezt helyezik szilárd tápanyagra. Az ilyen módszerek segítségével azonban csak három-négy napos szaporítás után lehet kielégítő eredményt kapni, mert az érzékeny csírák a szilárd táptalajon csak lassabban nőnek, mint a folyékony kultúrákban. Ez az úgynevezett Koch-féle lemezes eljárás esetében is igaz. A membránszűrőkön visszamaradt mikroorganizmusok megfestése és ezután következő megszámlálása, valamint jellemzése a mikroszkóp segítségével csak jól felszerelt munkahelyeken lehetséges és ennek megfelelően képzett szakembereket kíván. A közvetlen számlálás során ráadásul csak feltételesen lehet az élő és a halott csírák között különbséget tenni. A korábban ismertté vált megoldások fontos hátránya továbbá az is, hogy a szennyezettségi fokon kívül egyúttal a szennyező organizmusok más fontos jellemző tulajdonságát, például a gázképződést, az erjedési aktivitást, a savképződést, az anaerob körülmények közötti növekedést nem lehet meghatározni. -Az élelmiszeriparban és a hasonló ipari ágazatokban viszont döntő jelentőségűek az olyan csírák, amelyek képesek anae-2 z rob körülmények között gázt és savat fejleszteni, és amelyek anaerob körülmények között növekedésre képesek. Az ismert eljárások esetében a gázképződést vagy kvalitatív módon bizonyítják vagy pedig külön kultiváló készüléket, például csíráztató csövecskéket használnak hozzá. A hagyományos eljárások azzal is terhelik a laboratórium dolgozóit, hogy sterilizált készülékeket és a tápanyagot készenlétben tartsák és rendelkezésre bocsássák. Ez komoly nehézséggel jár a kisebb műhelyek, üzemek számára. Az orvostudományból ezen túlmenően ismertek még a vérvételre és a vérminták további feldolgozására szolgáló eljárások és rendszerek. Az US 3635061 számú és a DE 2835101 számú szabadalmi leírás szerint megvan arra a lehetőség, hogy a paciens vénájába szúrt fecskendőtűrendszerre előzetesen vákuum alá helyezett mintavevő csövecskét csatlakoztassanak, ami vagy a mintaszállítás során szolgál tartályként vagy a biokémiai reakciók edényeként, vagy kultiváló edényként használható fel. A DE 2411651 számú szabadalmi leírásban ismertetett megoldás esetében a vérvételi rendszer belsejében a gázképződést nyomásérzékeny, gázhatlan zárral jelzik, mimellett a gázanalízis céljából való csatlakozás lehetősége is megvan. A DE 3012056 számú szabadalmi leírás kombinált vérvételi és tenyésztő rendszert ismertet baktériumok vizsgálata számára, amely lehetővé teszi az egyidejű szaporítást szilárd és folyékony tápanyagon. A vért itt mintavevő-rendszer útján adagolt mennyiségben vérkultúrarendszer vákuummal vagy gáztöltéssel ellátott edényébe szívják, miközben megtörténik a folyékony tápanyag és a szilárd táptalaj beoltása is. A pH-függo indikátor a növekedéssel együttjáró savképződést is láthatóvá teszi. A szaporítás a rendszer ferde helyzetében történik, aminek során a mintavevő fecskendőtű steril elasztomer dugó segítségével lezárva marad. Ezeket a rendszereket azonban az élelmiszeripar területén nem lehet alkalmazni. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan eljárás és berendezés kidolgozása szennyezők kimutatására,. amelynek segítségével mennyiségi szempontból gyorsabban, kombinált módon lehet a szenynyezettségi fokot és a szennyezők fontos tulajdonságait egyutas edények alkalmazásával is kimutatni. Az új megoldásnak lehetővé kell tennie a munka- és időráfordítás csökkentését, valamint a vizsgálható anyagok körének szélesítését. Az eljárás találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében a tápanyag és a csírák szuszpenziójának kultiválását olyan mintavevő és kultiválókészülékben végezzük, amelynek lefelé nyitott kifolyónyílása, a kultiválás során a vizsgált organizmusok általi gázképződés 5 1Ó 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
