193253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,5-diamino-1,2,4-triazol származékok előállítására

A találmány tárgya új eljárás az (I) ál­talános képletű 3,5-diamino-l,2,4-triazoI-szár­­mazékok - ahol a képletben R, és R2 jelen­tése 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy R, és R2 a szomszédos nitrogénato'mmal pirroli­­dino- vagy piperidino-gyűrűt képezhet, R3 je­lentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport - és gyógyászatilag elfogadha­tó sóik előállítására, oly módon, hogy va­lamely (II) általános képletű hidroxi-szár­­mazékot - ahol a képletben R3 jelentése a fen­ti - egy halogénező szerrel, előnyösen tionil­­halogeniddel, valamely a reakció szempont­jából közömbös oldószerben, előnyösen magá­ban a tionilhalogenid feleslegében reagálta­tunk, a kapott (III) általános képletű ha­logénszármazékot - ahol a képletben R3 je­lentése a fenti és X jelentése halogénatom - egy (IV) általános képletű fenol-származék - ahol a képletben R, és R2 jelentése a fenti - al­kálifém- vagy alkáliföldfém-sójával dipoláris­­-aprotikus oldószerben, előnyösen dimetil - formamidban reagáltatjuk és kívánt esetben ismert módon a kapott (1) általános képle­­tü 3,5-diamino-l,2,4-triazol-származékból va­lamely gyógyászatilag elfogadható sót kép­zőnk. Az (I) általános képletű vegyületek nyúj­tott hatású hisztamin-H2-blokkolók, s mint ilyenek a hisztamin-stimulálta gyomorsav­­-szekréciót antagonizálják: az ulcus-ellenes terápiában alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítására több eljárás ismert. A 875.846 sz. belga szabadalmi leírás szerint valamely (V) általános képletű amint - ahol R,, R2 jelen­tése a fenti - valamely (VI) általános képletű ciánimino-származékkal - ahol R4 és R5 je­lentébe alkiltio- vagy alkiloxí-csoport - rea­gáltalak. Az így nyert (VII) általános kép­letű izokarbamidot vagy izotiokarbamidot - ahol R,, R2, R4 jelentése a fenti - valamely (VIII) általános képletű szubsztituált hidra­­zinnal - ahol R3 jelentése a fenti - Z jelen­tése két hidrogénatom - kapcsolják. A reak­cióban az (I) általános képletű és (IX) ál­talános képletű izomerek - ahol Rj, R2 és R3 jelentése a fenti - elegye képződik, melyből az (I) általános képletű vegyületet kristá­lyosítással választják el. A módszer igen nagy hátránya, hogy a triazol-gyűrű R3 csoportjának helyzetéből adó­dó (I)- (IX) izomerek a zárólépésben kelet­keznek, ily módon a kívánt I izomer csak nagy veszteségek árán nyerhető ki, ráadásul e veszteségek egy hoszzú, több lépésből álló reakciósor végén jelentkeznek, ami igen költ­séges. Az izomer (IX) általános képletű vegyü­­let - ahol Rí, R2, R3 jelentése a fenti - keletke­zésének kiküszöbölése céljából a fenti szaba­dalmi leírás eljárásának egy másik változa­ta szerint valamely (VII) általános képle­tű izotiokarbamidot - ahol R, és R2 jelen­1 2 tése a fenti, R4 jelentése alkiltio-csoport - vala­mely (VIII) általános képletű védett hidrazin­­naí - ahol R3 jelentése a fenti, Z pedig védőcso­portot jelent - kapcsolják. A kapott (X) általá­nos képletű védett ciano-guanidin-származék­­ról - ahol Rt, R2, R, és Z jelentése a fenti - a vé­dőcsoportot eltávolítják. Az így kapott (XI) ál­talános képletű ciano-guanidin-származék— ahol R,, R2 és R3 jelentése a fenti - spontán az (I) általános képletű vegyületté záródik. A fenti szabadalmi leírás szerint a (X) általános képletű védett ciano-guanidin-kulcs­­intermedier oly módon is előállítható, hogy valamely (VIII) általános képletű védett hidra­­zinszármazékot valamely (VI) általános kép­letű ciánimino-származékkal reagáltatnak, az így nyert (XII) általános képletű védett cíano­­-guanidin-származékot - ahol R3,és R4 jelen­tése a fenti, Z védőcsoportot jelent - vala­mely (V) általános képletű aminnal kapcsol­va a megfelelő (X) általános képletű közben­ső védett ciano-guanidinhez jutnak. A fenti két eljárás közös hátránya a Z vé­dőcsoport alkalmazása, melynek célja az (I) általános képletű vegyületekkel izomer (IX) általános képletű triazol-származék keletke­zésének elkerülése a triazolgyűrű zárása so­rán (ismeretes ugyanis, ahogy erről a J.Org. Chem. 39 1522 (1974) irodalmi hely is tudó­sít, hogy az N-ciano-imino-ditio-karbaminsav­­-dimetilésztert és N-metil-hidrazint alkalma­zó reakció az (I) és (IX) általános képlet­tel jellemzett típusú izomerek keverékéhez vezet). A fenti szabadalmi leírásban ismertetett további eljárás szerint valamely (XIII) ál­talános képletű izotiokarbamid-származékot - ahol R, és R2 jelentése a fenti, Rg 1-10 szén­atomos alkilcsoportot jelent - valamely (XIV) általános képletű amino-guanidinnel, szemi­­karbaziddal, vagy tioszemikarbaziddal - ahol R3 jelentése a fenti, és Y jelentése =NH cso­port, oxigénatom vagy kénatom - reagáltat­nak. Az így kapott (XV) általános képletű vegyületből - ahol R,, R2, R3 és Y jelentése a fenti, Q jelentése =NH csoport - gyűrűzá­rási reakcióban nyerik a megfelelő (I) álta­lános képletű triazolszármazékot. A fenti szabadalmi leírásban ismertetett további eljárás kiinduló vegyülete valamely (XVI) általános képletű izocianát vagy izo­­tiocianát - ahol R,, R2 jelentése a fenti, X' je­lentése oxigénatom vagy kénatom - melyre valamely (XIV) általános képletű vegyüle­tet - ahol R3 jelentése a fenti és Y =NH cso­portot jelent - addícionáltatnak. Az így nyert (XV) általános képletű vegyületből, ahol Q jelentése oxigén- vagy kénatom, a fentiek­ben leírt gyűrükondenzációval nyerik a meg­felelő (I) általános képletű triazol-származé­­kot. A fenti két eljárás közös hátránya, hogy a reaktánsok előállítása bonyolult, a konden­zációs zárólépés idő- és energiaigényes, to-2 193253 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents