193205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húsárú előállítására, előnyösen növényi rostos anyagok felhasználásával

1 193.205 2 nyi részeket 2,5-10 m%-u előnyösen 3m%-u szárított répát, valamint 2 m%-u tejfehérjét beadagoljuk, majd 10-20 óráig, célszerűen 15 óráig áztatjuk, áztatást követően szüljük, létől leválasztjuk, és az így előnyö­sen 4% rosttartalmú anyagot a 68 m%-ban előkészített húsáruhoz folyamatos keverés mellett adagoljuk. Az eljárás további megoldásaként ismertethető, miszerint növényi rostos adalékanyagként szárított légszepará­torral és/vagy rostával tisztított paradicsomot és/vagy almadarát adagoljuk úgy, hogy a lételenített anyagot áztatást és lételenítést követően előnyösen 25 m%-ban folyamatos keverés mellett az előkészített húsáruhoz adagoljuk, majd összekeverjük, ízesítjük, töltőanyag­ként vagy nyerskeverékként használjuk fel. - Az eljá­rás további megvalósítási módjánál rostanyagként 2,5 ~15 m%-u előnyösen 9,3 m%-u szárított paszternákot megőröljük, áztatjuk és majd előnyösen 47-50 m%­­ban előkészített húsáruhoz folyamatos keverés mellett adagoljuk. A találmány további előnyös megoldási módjánálhúskeverékként részben, vagy egészben csont­­talanított szárnyashúst, — baromfihúst — adagolunk. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példaként mutatjuk be. 1. Példa A találmányban leírt eljárás szerint jelen példában kol­bász vagy szalámiféleségek gyártását mutatjuk be. A töltőanyag előkészítéseként 50—55 m% friss — esetenként előhűtött — sertéshúst, 18—20 m% fehér­árut, szalonnát feldarabolunk darálógépen, vagy kéz­zel, nem kisebb, mint 4 mm-es darabokra. Ugyanilyen darabolási művelettel előkészítünk és a sertéshúshoz adagoljuk a 1,5-25 m% növényi rostot, mely esetünk­ben karotta. A karotta előkészítéseként a karotta-re­­szeléket először centrifugával lételenítjük, majd ezt követően visszamaradt min. 4 m%-os rosttartalmú anyagot lassú keverés mellett csigáskeverőgépen - vagy más húsipari keverőberendezéssel — 30 ford/perc for­gási sebesség mellett az előkészített húsáruval egyenle­tes elosztódásig elkeverjük. Az így előkészített nyers­anyaghoz 1,8 kg sót, 1,10 kg őrölt paprikát (édes-csí­pős), 0,12 kg őrölt borsot, 0,12 kg szoluprátot, 0,12 kg köményt, 0,10 kg szerecsendiót, 0,14 kg foghagy­mát adagolunk ízesítésként. Az így előkészített anya­got jól összekeverjük, majd vízszintes töltőgépen 30 mm átmérőjű bélbe töltjük, majd akasztjuk, s ezt kö­vetően füstöljük, szárítjuk, érleljük. 2. Példa Az 1. példában meghatározottak szerint járunk el az­zal az eltéréssel, hogy növényrostos adalékként nem friss nem szárított növényi részeket, elsősorban szá­rított répát 3,00 m%-ot adagolunk a húsáruhoz. Eb­ben az esetben az 1. példában foglaltaktól eltérően úgy járunk el, hogy a szárítmányt először a szárítmány súlyára számolt max. háromszoros mennyiségű vízbe adagoljuk, előáztatás céljából. Az áztatást 15 órán ke­resztül végezzük, melyet követően a szárítmány ros­tos részét a létől leválasztjuk. Az így lételenített min. 4% rosttartalmú növényi részt a már ismertetett mó­don és mennyiségben az előkészített húsáruhoz ada­goljuk lassú keverés mellett. Az eljárás további részé­ben a már az 1. példában bemutatottak szerint járunk el. 3. Példa Az 1. példában meghatározottak szerint járunk el az ízesítés technológiai fázisáig, mikoris az ízesítést a da­rált pogácsahúsnak „hamburgernek” megfelelően ké­szítjük el úgy, hogy 10%-nál nem zsírosabb, 50 m%-u sertés és/vagy marhahúshoz 25 m%-u növényi rostot adagolunk, majd 2 kg só, 1 kg paprika, 0,6 kg őrölt bors, 0,5 kg foghagyma adagolása után. A keverést kö­vetően a meghatározottakkal megegyezően formáljuk, előfagyasztjuk, vagy friss sütéssel vagy panírozással és sütéssel készítjük el. 4. Példa Az 1. példában meghatározottak szerint járunk el, az­zal az eltéréssel, hogy növényi rostos adalékként elő­ször szárított, magtalanított, tisztított paradicsomot és/vagy almadarát adagolunk. A szárítmányt a 2. pél­dában már bemutatott módon utónedvesítjük, léte­lenítjük, majd a húsáruhoz keverjük. További feldol­gozása a már bemutatottak szerint történik attól füg­gően, hogy a végtermék töltőanyagként, vagy nyers­keverékként kerül felhasználásra. 5. Példa Egy további eljárási megoldásnál rostanyagként 2,5— 15 m%-u előnyösen 9,3 m%-u szárított paszternákot megőrölünk, az előző példákban leírtakhoz hasonló­an áztatjuk, majd előnyösen 47,50 m%-ban előkészí­tett húsáruhoz folyamatos keverés mellett adagoljuk. Az eddig példákban leírtak szerint elkészített ter­mékek mind ízanyagban, mind táplálkozásélettani ha­tásában, béltartalmában igazolják a célkitűzésben meg­határozottak teljesülését. További előnyként szüksé­ges azt is megemlítenünk, hogy a növényi rostanyag húsáruba történő bevitele, például töltőanyagkénti fel­­használásnál tartástechnológiailag is előnyös, mivel a rost vízkötő képessége védi az árut a kiszáradástól. To­vábbi előnyként említhető meg még — mely a jelenle­gi gazdasági és a világtáplálkozási élelmiszerellátás gondjaival függ össze — hogy a találmány szerinti eljá­rással egy táplálkozásélettanilag hasznosabb, egészsé­gesebb húsárú állítható elő, kedvezőbb költségszint mellett. Szabadalmi igénypontok 1.) Eljárás húsárú előállítására,növényi rostos anya­gok felhasználásával, ahol a húsárú előállításához a friss és/vagy előhűtött és előaprított sertéshúst és/vagy marhahúst, vagy pedig szárnyashúst, és a szalonnát előkészítjük, fűszer- és adalékanyagokkal összekever­jük azzal jellemezve, hogy az előkészített 47-85 m%-u célszerűen 75 m%-u húsáruhoz lassan, célszerűen 30 fordulat/perc sebességgel keverjük az adalékként elő­készített darabolt és lételenített, 2-12 m%-os, előnyö- 4 m%-os rosttartalmú, 1,5-25 m% előnyösen 25 m% növényi rostos anyagot, célszerűen karottát vagy pasz­ternákot, majd a keveréket a húsárú jellegének megfe­lelően aprítjuk, homogenizáljuk csavartkeverőben, és az állományjavítót - 1,5-3,8 m% tejfehérjét -, majd a húsárú jellegének megfelelő ízesítőket hozzáadjuk, homogenizáljuk, és műbélbe töltve, vagy nyerskeve­rékként adagolva hőkezeljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents