193186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy benzotiazin-származékok előállítására

193186 Találmányunk egy ismert benzotiazin-szár­­mazék új és javított előállítási eljárására vo­natkozik. Ismeretes, hogy az (I) képletű 4-hidroxi-2- -metil -N- (2-piridil)-2H-1,2- benzotiazin - kar­­boxamid-l.l-dioxid (piroxicam) gyulladás­gátló hatású gyógyászati hatóanyag [J. Med. Chem. 14 1171 — 1175 (1971)]. E vegyület előállítása a megfelelő alkilészter — elsősor ban metilészter vagy etilészter — és 2-ami­­no-piridin reakciójával történik (3 501466. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Az eljárás hátránya, hogy a célve­­gyületet különböző mennyiségben intenzív színű melléktermékek szennyezik, amelyek már kis mennyiségben a gyógyszeripari fel­­használás számára meg nem engedhető mó­don elszínezik a terméket. A színező szennye­zésektől az (1) képletű végtermék csak több­szöri nehézkes tisztítási műveletekkel szaba­dítható meg. A melléktermék szerkezetét iga­zolták és 4-metoxi-2-metil-N- (2-pirídil)-2H­­-1,2-benzotiazin-karboxamid - 1 - 1 - dioxidként azonosították. A fenti hátrány kiküszöbölésére a 4 289 879 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint az (I) képletű vegyületet 4-hid­­roxi-2-metil-2H-1,2- benzotiazin -3-karbonsav­­-2-(metoxi-etil)-észter-l,l-dioxid és 2-amino­­-piridin reakciójával állítják elő. A szabadal­mi leírás kitanitása szerint ily módon az éter­képződés (azaz a 4-metoxi-származék kelet­kezése) kiküszöbölhető. A szabadalmi leírás példái szerint azonban a nyerstermék nagy­mértékben szennyezett, minősége nem megfe­lelő és olvadáspontja 25 °C-al alacsonyabb a tiszta termék olvadáspontjánál. Ezért a ke­letkező nyers termék átkristályosítás útján történő tisztítására van szükség; a szabada­lom szerint az átkristályosítási veszteség 25 %. Találmányunk célkitűzése az ismert mód­szerek hátrányainak kiküszöbölése és közvet­lenül nagytiszlaságú végterméket biztosító eljárás kidolgozása. Találmányunk tárgya eljárás az (I) kép­letű 4-hídroxi-2-rnetil-N-(2-piridil)-2H-1,2- -benzotiazin-3-karboxamid-l,l-dioxid előállí­tására, oly módon, hogy a 1 ) a (II) képletű szacharimid-nátriumot a (III) képletű klór-ecetsav-2- (2-metoxi­­-etoxi)-etil-észterrel reagáltatjuk, a ka­pott (IV) képletű szacharin-2-ecetsav­­- [2- (2-metoxi-etoxi) -etil] -észtert alkáli­­fém-alkoholáttal történő melegítéssel gyű­rűtágításnak vetjük alá, a kapott (V) képletű 4-hidroxi-2H-benztiazin-3-karbon­­sav- ]2-(2-metoxi-etoxi)-etil] -észter - 1,1- -dioxidot metilezzük, majd a kapott (VI) képletű 4-hidroxi-2-metil-2H-benztiazin­­-3-karbonsav- [2- (2-metoxi-etoxi)-etil-ész - ter-l,l-dioxidot 2-amino-piridinne! hoz­zuk reakcióba, vagy a2) a (IV) képletű vegyületet alkálifém-al­­koholáttal történő melegítéssel gyűrűtá-1 gításnak vetjük alá, a kapott (V) képle­tű vegyületet metilezzük, majd a kapott (VI) képletű vegyületet 2-amino-piridin­­nel hozzuk reakcióba; vagy 83) az (V) képletű vegyületet metilezzük, majd a kapott (VI) képletű vegyületet 2-amino-piridinneI hozzuk reakcióba; a4) a (VI) képletű vegyületet 2-amino-piri­­dinnel reagáltatjuk. Találmányunk alapja az á felismerés, hogy amennyiben az amidálási reakcióhoz a (VI) képletű 2-(metoxi-etoxi)-etil-észtert alkalmaz­zuk közvetlenül nagytisztaságü, kifogástalan minőségű, a termék hiteles mintájával azo­nos olvadáspontú (I) képletű végterméket kapunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás el­ső lépésében a (II) képletű szacharimid-nát­riumot a (III) képletű klór-ecetsav-2-(2-me­toxi-etoxi)-etil-észterrel reagáltatjuk. A (II) képletű szacharimid-nátrium kereskedelmi forgalomban levő termék, míg a (III) képle­tű észter a 631.324 sz. belga szabadalmi leí­rásban ismertetett módszerrel állítható elő. A (II) és (III) képletű vegyületet előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazhatjuk, azonban kívánt esetben az egyik komponens­ből 0,1—50 %-os fölösleget is vehetünk. A reakciót előnyösen dipoláris aprotikus oldó­szerben végezhetjük el. Reakcióközegként di­­metil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, dime­­til-acetamidot, acetonitrilt vagy acetont al­kalmazhatunk, előnyösen dimetil-formamidos közegben dolgozhatunk. A reakciót 20—180 °C-on — előnyösen 100—110 °C-on — végez­hetjük el. Az eljárás következő lépésében a kapott (IV) képletű vegyületet alkálifém-alkoholát­­tal történő melegítéssel gyűrűtágításnak vet­jük alá. Alkálifém-alkoholátként az átésztere­­ződés elkerülése céljából célszerűen nátrium­vagy kálium-2-(metoxi-etoxi)-etanolátot, elő­nyösen a megfelelő nátrium-alkoholátot alkal­mazhatjuk. 1 mól (IV) képletű vegyületre vonatkoztatva 3—6 mól — célszerűen 4 mól — nátrium-2-(metoxi-etoxi)-etanolátot alkal­mazhatunk. A gyűrűtágítást melegítés köz­ben előnyösen 60—90°C-on végezhetjük el. Reakcióközegként inert oldószereket, elő­nyösen aromás szénhidrogéneket (pl. ben­zolt, toluolt .vagy xilolt), dimetil-formamidot vagy dimetil-szulfoxidot alkalmazhatunk. Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy az alkalmazott alkoholátnak megfelelő alkohol tölti, be az oldószer szerepét, így különösen előnyösen dietilénglikol-moriometil-éteres kö­zegben dolgozhatunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás kö­vetkező lépésében a (V) képletű vegyületet metilezzük. Alkilezőszerként előnyösen metil­­-halogenideket vagy dimetil-szulfátot alkal­mazhatunk. Az eljárás különösen előnyös ío­­ganatosítási módja szerint az alkilezést me­­til-jodid segítségével végezhetjük el. Reak­cióközegként vizet, alkoholokat, (pl. meta-2 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents