193083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazepino-indol-származékok, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
193083 Nyolc hím egérből álló csoportokat (LAC törzsű állatok, testsúlyuk 40-50 g, Bromfield Ltd., Newton Abbot, Nagy-Britannia], amelyeket fordított sötét-világos ciklusban tartunk, orálisan, egy-három alkalommal 0,1, 1,0, illetve 10mg/kg vizsgálati hatóanyaggal kezelünk. Az adagolás után egy órával az egereket egyenként számukra ismeretlen, perforált, jelzéssel ellátott müanyagtalpra helyezzük, és viselkedésüket 2 perces megfigyelési időszakon át értékeljük. A viselkedés gyakoriságának és időtartamának változásait a hatóanyaggal kezelt és a kontroli-állatok összehasonlításával értékeljük: e célra a Mann -Whitney-íéle U-próbát alkalmazzuk. A találmány szerinti vegyületek a feszülten figyelő testtartásnak mind a gyakoriságát, mind az időtartamát csökkentik. Ennek a viselkedési komponensnek a csökkenése arra utal, hogy a találmány szerinti hatóanyagok az állatoknak nemszociális helyzetben megnyilvánuló konfliktusát enyhítik. A fentiek alapján tehát indokolt a találmány szerinti vegyületek alkalmazása konfliktust csökkentő szerekként, például pszichoterápiás kezelés során adjuváns (támogató) terápia céljára, valamint szorongásoldó szerekként való felhasználásuk olyan pszichiátriai rendellenességek kezelésére, amelyek a társadalomba való beilleszkedés nehézségeivel és szorongással járnak. E célra a javasolt napi dózis körülbelül 20-300 mg, például körülbelül 25-300 mg találmány szerinti vegyület, amelyet célszerűen napi 2-4 részletre elosztva adagolunk olyan adagolási egység formájában, amely például körülbelül 5-150 mg találmány szerinti vegyületet tartalmaz. A találmány szerinti vegyületeket késleltetett felszabadulást biztosító gyógyszerformában is adagolhatjuk. A találmány szerinti vegyületek neuroleptikus hatást is kifejtenek. Ez standard vizsgálati módszerekkel, például az egerek helyváltoztatási készsége gátlásának vizsgálatával igazolható. E vizsgálat során 3 hím egérből álló csoportok számára (OF-1 törzsű, 18-24 g testsúlyú állatok, SANDOZ, Basel) orálisan 3,2, 10, 32, 100, illetve 320 mg vizsgálati hatóanyagot adagolunk, majd egy óra elmúltával az egereket külön-külön megfigyeljük, és helyváltoztatási készségüket a kontroli-állatokéval összehasonlítjuk. Az állatok helyváltoztatása a kontroll-egyedekkel összehasonlítva változatlan, vagy határozottan több vagy kevesebb, vagy lényegesen több vagy kevesebb, vagy teljesen gátolt A találmány szerinti vegyületek az agyvelő 3H-spiperont megkötő helyeihez kötődnek [J. Leysen és munkatársai módosított módszere: Biochem. Pharmac. 27, 307(1978) ]. Ennek vizsgálatát a következőképpen végezzük: Marhaagyvelőből vett friss striatum-szövetet 25-szörös^térfogatú Trisz-pufferoldatban (50 mmólos, 120 mmól nátrium-klorid tartalommal, pH-értéke 7,4) homogenizálunk, 11 majd centrifugálunk. A centrifugakalácsokat 22-szeres térfogatú Trisz-pufferoldatban szuszpendáljuk, 15 percig 37°C hőmérsékleten inkubáljuk, majd centrifugáljuk. A centrifugakalácsokat 300-szoros térfogatú Trisz-pufferoldatban szuszpendáljuk. A mérésre alkalmazott keverékek összetétele: 45 mmólos 7,7 pH- értékű Trisz-pufferoldat, 108 mmól hátrium-klórid, az eredeti szövetsúly 6 mg-jának megfelelő membrán, 0,1 nanomól 3H-spiperon, 5xl07 mól cinanserin az 5-HT receptorok zavaró hatásának a kiküszöbölésére és 1 mikromól jelzés nélküli spiperon a nemspecifikus kötődés meghaiározására. A 3H-spiperon specifikus kötődése gátlásának meghatározása céljából a vizsgálati hatóanyagokat 1 nanomól és 10 mikromól között 5-9 különböző koncentrációban adjuk a. mérőkeverékekhez. Minden egyes vizsgálatot ismétléssel végzünk. Szobahőmérsékleten Végzett 40 perces inkubálás után a mérőkeverékeket Wbatmann GF/B szűrőn gyorsan átszűrjük, a szűrőt kétszer, mossuk 5 ml jéghideg Trisz-pufferoldatíal, és utána szcinti 11 ációs számlálást végzünk. Az IC50 értékeket (azaz a vizsgálati hatóanyagnak azt a koncentrációját, amely a 3H-spiperon specifikus kötődését 50%-ban meggátolja) lineáris regressziós analízissel határozzuk meg. A fentiek alapján indokolt a találmány szerinti vegyületek neuroleptikus szerekként való alkalmazása pszichotikus megbetegedések, például a szkizofrénia kezelésére. E célra a javasolt napi dózis körülbelül 25 mg-tól körülbelül 600 mg-ig terjedő mennyiségű ta'álmány szerinti vegyület, amelyet célszerűen napi 2-4 részletre elosztva adagolunk olyan adagolási egység formájában, amely például körülbelül 6-300 mg találmány szerinti vegyületet tartalmaz. A találmány szerinti vegyületeket késleltetett felszabadulást biztosító gyógyszeríormában is adagolhatjuk. Előnyös a 4. példában leírt találmány szerimi vegyület. Előnyös indikációs terület a depresszió elleni hatás. A találmány szerinti vegyületek szabad bázis vagy annak valamilyen gyógyászati szempontból alkalmas sója alakjában adagolhatok. E sókat a szokásos módon állíthatjuk elő. A sóformák hatékonysága' a szabad formák hatékonyságával azonos nagyságrendű. A találmány révén olyan gyógyszerkészítmények is rendelkezésre állnak, amelyek egy találmány szerinti vegyületet szabad bázis vagy annak valamilyen sója alakjában gyógyászati szempontból alkalmas vivőanyaggal vagy hígítószerrel összekeverve tartalmaznak. Ezek a készítmények a szokásos módon állíthatók elő (formulázhatók). A találmány szermti vegyületek bármilyen szokásos úton, különösen enterálisan, előnyösen orálisan-például tablettában vagy kapszulában- vagy parenterálisan- például befecskendezhető oldatban vagy szuszpenzióban- adagolhatok. 12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
