193055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aluminium-hidroxid hőkezelésére
fenntartása érdekében a berendezés egyes elemei közötti cirkuláció intenzitásának növelését teszi szükségessé, s ezzel energia többletfelhasználást eredményez. Ha a berendezést áthullás nélkül kell üzemeltetnünk (a gáz sebessége a hengeralakú függőleges aknában 10—15 m/s), akkor a függőleges rés felületének a függőleges akna keresztmetszeti felülete 0,30—0,80-adát kell kitennie. Ha a fenti arányt 0,30 alá csökkentjük, akkor a berendezés részleges áthullásos üzemmódra vált, ha viszon az arányt 0,85 fölé növeljük, az a berendezés áramlási ellenállását fokozza, s ezen ellenállás leküzdéséhez több energia felhasználását teszi szükségessé. A függőleges rés magasságát a gázáramnak a hengeralakú függőleges aknában való szükséges szélessége határozza meg. A függőleges rés optimális magassága az izzítókamrának a fluidizációs zóna feletti magasságával egyezik meg, mivel ilyenkor a gázáram a hengeralakú függőleges aknában ellenállás nélkül halad (az izzltókamrába kihordott anyag áthullása nélkül) és biztosítja az anyag cirkulációját. Célszerűen a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezést a levegőnek az izzltókamrába való juttatása céljából legalább egy fúvókával látjuk el, amelyet az izzítókamra kiürítési részében olyan módon kell elhelyeznünk, hogy a fúvóka kilépő nyílása a fluidizációs zónába torkolljék, ahol a fúvóka hasznos keresztmetszetének az izzítókamra rostélyának hasznos keresztmetszetéhez viszonyított aránya 0,002—0,05. Ha a levegőnek az izzítókamrába való juttatására legalább egy fúvókát szerelünk fel az izzítókamra kiürítési részére olyan módon, hogy a fúvóka kilépő nyílása a fluidizációs zónában legyen, az a feldolgozandó anyagnak az izzítási zónában való cirkulációját eredményezi. Ha a homlokfalra, illetve a kiürítési részben a rostélyra több fúvókát szerelünk fel, az a cirkuláló anyagnak az izzítókamra szélességében való egyenletesebb eloszlását teszi lehetővé és egyenletesen átizzított anyagot biztosit. A berendezés felépítésének egyszerűsítése érdekében a levegőnek a fluidizációs zónába való juttatására szolgáló fúvókát a kinyert timföld kivételére szolgáló csőcsatlakozásra is felszerelhetjük, ilyenkor a fúvóka hasznos keresztmetszetének az izzítókamra-rostély hasznos keresztmetszetéhez viszonyított aránya szintén 0,002—0,05 közötti lehet. Ezen arány megváltoztatásával változtathatjuk a fúvókából kiáramló sugár kilépési sebességét, s ezzel módosíthatjuk az anyag koncentrációját és az anyagnak a fűtőanyag lángsugarába való bevezetési helyét annak érdekében, hogy a kamra teljes hosszában optimális hőmérsékleteloszlást biztosíthassunk. 4 Ha a fúvóka hasznos keresztmetszeti felületének a rostély hasznos keresztmetszetéhez viszonyított arányát az anyagkörforgás időegységenkénti fenntartása mellett 0,002 alá csökkentjük, akkor nagynyomású befúvórendszerek alkalmazása válik szükségessé, amely jelentős elektromos többletenergia-felhasználáshoz vezet. Ha ezt az arányt 0,05 fölé növeljük, akkor ennek eredményeként nő a magas hőmérsékletű anyagnak a dehidrálást szolgáló aknás hőcserélőbe való kihordása, emelkedik a kilépő gázok hőmérséklete, vagyis a folyamat elvégzése során fokozódik a tüzelőanyagfelhasználás. A fúvókát a rostély alatt célszerűen szögben helyezzük el, ahol a fúvóka kilépő nyílását a függőleges hengeres akna felé kell irányítanunk. A fúvóka beállítási szöge változtatásának lehetősége módot ad arra, hogy a cirkuláló anyag izzítókamra hossza menti eloszlását befolyásoljuk, amely révén biztosítható a teljes anyag egyenletes izzása. A berendezésben célszerűen az izzítókamra rostélya felett függőleges válaszfalak vannak elhelyezve, amelyek a rostély feletti zónát külön-külön cellákra osztják és ezek a válaszfalak a függőleges hengeres akna falai fele mutató domborúlatokkal vannak ellátva. A válaszfalak ilyen kiképzése növeli az anyagnak a fluidizációs zónában való mozgatása által keletkező terhelésekkel szembeni ellenállását, mivel a hajlító nyomaték a válaszfal közepén az ívnagyság négyzetével arányosan csökken. Az ennek során keletkező nyítóerőt az izzítókamra háza fogja fel, a válaszfalakat hajlító igénybevételnek nem tesszük ki. A találmányt a továbbiakban részletesen leírt gyakorlati kiviteli példák alapján mutatjuk be, hivatkozással a csatolt rajz ábráira. A rajzon az 1. ábra az aluminiumhidroxid hőkezelésére szolgáló találmány szerinti berendezés vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala menti metszet, a 3. ábra a 2. ábra III—III vonala menti metszet, a 4. ábra az izzítókamra olyan kiviteli alakja, amelyben a fúvóka úgy van elrendezve, hogy annak kilépő nyílása a hengeralakú függőleges akna irányába mutat, az 5. ábra az izzítókamra olyan változata, amelynél a fűvóka a kinyert timföld kiürítő csőcsatlakozására van felszerelve. a 6. ábra a válaszfalak nézete az 1. ábra A nyilának irányából nézve, a 7. ábra a válaszfalak nézete az 1. ábra A jelű nyilának irányából nézve, a válaszfalak ív alakú kiképzésével. Az aluminiumhidroxid hőkezelésére szolgáló eljárást az alábbiak szerint végezzük el: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
