193054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-amino-metil-penem származékok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények

193054 és adott esetben inertgázban, így nitrogén­­atmoszférában dolgozunk. 4. Szakasz A (II) általános képletü vegyületeket úgy nyerjük, hogy valamely (VI) általános képletü vegyületet alkalmas foszfin-vegyület­­tél, így valamely tri (rövidszénláncú) alkil­­foszfinnal, például tri(n-butil)foszfinnal vagy valamely triarilfoszfinnal, például trifenil­­foszfinnal vagy valamely alkalmas fosz­­fit-vegyülettel, így tri (rövidszénláncú) alkil foszfittal, például trietilfoszfittál vagy vala­mely alkálifém-di (rövidszénláncú) alkilfoszfit­­tal, például—dietilfoszfittál kezelünk. A fenti reakciót előnyösen valamely alkalmas inert oldószer, így szénhidrogén, például ciklohexán vagy benzol vagy éter, például dioxán vagy oldószerelegy jelenlété­ben hajtjuk végre. A reakciókészségtől függően hűtéssel vagy megemelt hőmérsék­leten, kb. —10°C és -j-100°C közötti, előnyö­sen kb. 20°C és 80°C közötti hőmérsékleten, és/vagy inert gázban, így nitrogénatmoszférá­ban dolgozunk. Oxidativ folyamatok gátlása céljából a reakcióelegyhez katalitikus mennyi­ségű antidioxidáns, például hidrokinon adható. Ilyenkor szokásos módon valamely bázi­­kus szer, így szerves bázis, például valamely amin, így trietilamin, diizopfopiletilamin, piridin, lutidin vagy polisztirol - Hünig-bázis vagy valamely szervetlen bázis, például al­kálifémkarbonát, így nátrium- vagy káliumkar­bonát jelenlétében dolgozunk, mimellett a pri­­méren képződő, (Ila) általános képletü — ahol X’ jelentése az X0 csoport jelentésé­től függően foszfonocsoport, vagy valamely anionnal, például kloriddal együtt foszfonio­­csoport — vegyületet (II) általános kép­letü ilid-kiindulási vegyületté alakítjuk át. Dolgozhatunk azonban bázis távollétében is, és izolálhatunk valamely (Ila) általános képletü, különösen valamely megfelelő fosz­­fono-vegyületet is, és ezt az (I) általános képletü végtermék előállításánál in situ, a (II) általános képletü kiindulási anyaggá ala­kíthatjuk át. 5. Szakasz A (II) általános képletü vegyületek továb­bá úgy állíthatók elő, hogy valamely (VII) általános képletü — ahol M jelentése fémkati­­onmerkaptidot valamely R4-CH2-C-(=Z)-cso­portot bevezető acilezőszerrel kezelünk. A (VII) általános képletü vegyületben az M fémkation például valamely M+ vagy M2+/2 általános képletü kation, mimellett M+ jelentése különösen ezüstkation és M2+ jelentése különösen valamely alkalmas átmeneti fém, például réz, ólom vagy higany kétértékű kationja. Az R4-CH2-C (=Z)-csoportot bevezető ve­­gyület például az R4-CH2-C (=Z)-OH általá­1 nos képletü sav vagy különösen annak reak­cióképes, funkcionális származéka, mint sav­­halogenidje, például savkloridja vagy sav­­bromidja, azidja vagy anhidridje. Az acilezés R4-CH2-C(=Z)-OH általános képletü sav reakcióképes funkcionális szárma­zéka, például savkloridja használata esetén valamely inert oldószerben, mint - klórozott szénhidrogénben, például metilénkloridban vagy valamely éterben, például dietiléterben vagy dioxánban, szobahőmérsékleten vagy melegítés vagy hűtés mellett, kb. —50°C és +60°C közötti — előnyösen —30°C és +20°C közötti hőmérsékleten történik. A (VII) általános képletü kiindulási vegyületek úgy állíthatók elő, hogy valamely (IV) általános képletü azetidinont valamely tio- (rövidszénláncú) alkánkarbonsav, például tioecetsav vagy trifenil-metil-merkaptán alká­lifémsójával, például nátriumsójávai valamely (VIII) általános képletü — ahol W’ jelen­tése trifenil-metil-tio- vagy rövidszénláncú alkanoiltio-csoport, például acetiltio-csoport­­-vegyületté alakítunk át, ezt a 3. és 4. reak­­éiószakaszban leírt eljárással valamely (IX) általános képletü vegyületté alakítjuk, majd ezt valamely bázis, például piridin vagy tri(n-butil)amin jelenlétében, alkalmas oldó szerben, például dietiléterben vagy metanol­ban valamely MA általános képletü — ahol M jelentése a fenti, de különösen ezüst­­-kation, és A jelentése valamely szokásos anion, amely elősegíti az MA só oldhatóságát a kiválasztott oldószerben, például nitrát-, ace­­tát- vagy fluorid anion — sóval reagáltatjuk. A (II) általános képletü ilidek közvetle­nül felhasználhatók az (I) általános képletü végtermékek előállítására szolgáló ciklizáló reakcióban. De eljárhatunk úgy is, hogy az olyan (II) általános képletü vegyületekben, melyekben R, jelentése valamely védett hidroxicsoporttal, p>él d ául hidrolitikusan könnyen lehasltható, védett hidroxicsoporttal mint triszubsztituált szilil-oxi-csoporttal szub­­sztituált rövidszénláncú alkilcsoport, előbb lehasftjuk a hidroxi-védőcsoportot, majd a nyert (II) általános képletü — ahol R, je­lentése hidroxicsoporttal szubsztituált rövid­szénláncú alkilcsoport — vegyületet használ­juk a ciklizálási reakcióra. A (III*) általános képletü kiindulási vegyületek, melyekben X jelentése -S- csoport, ismertek (például a 898382. sz. belga sza­badalmi leírásból és a Tetrahedron Letters, 1983, 1631 —1634 oldalon közölt cikkből) vagy analóg módon állíthatók elő. Az olyan (III’) általános képletü vegyületeket, melyek­ben X jelentése -S02-szulfonilcsoport, úgy állítjuk elő, hogy valamely (X) általános képletü — ahol R, és R3 jelentése az (I) általános képlettel kapcsolatban megadott, és R2 jelentése védett karboxicsoport — ve­gyületet alifás vagy aromás perkarbonsav­val, például perecetsavval, m-klórperbenzoe­­savval vagy monoperftálsavval, iners oldó­szerben vagy oldószerelegyben, például va-2 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents