193047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív 2,5-piperazin-dion származékok előállítására

193047 A találmány tárgya eljárás az /I/ általá­nos képletű új 2,5-piperazindion-származékok előállítására, ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport; R2 jelentése hidrogénatom, 1—9 szénatomos alkilcsoport, hidroxi-metil-, fenil- vagy benzilcsoport, vagy a nitrogénatomot 1-es helyzetben tartalmazó kondenzált gyűrűt képező trimetiléncsoport; és n értéke 1, 2 vagy 3. Az /1 / általános képletű 2,5-piperazindion­­-származékok — amelyeket mindeddig nem ismertettek — a farmakológiai vizsgálatok során érdekes és hasznos biológiai hatásokat mutattak, amelyeket az alábbiakban részlete­sen kifejtünk. Egyes 2,5-piperazindion-származékokat már előzőleg leírtak [lásd például: J. Chem_ Soc. I960, 2119; J. Med. Pharm. Chem.jjj 42 /1962/; Can. J. Chem. 40, 2214 /1962/; és Coll. Czechoslov. Chem. Commun 35, 619 /1970/]. E vegyületek iránt elsősorban far­makológiai szempontból érdeklődtek, mivel a szerzők .abból az ismeretből indultak ki, hogy néhány ilyen vegyület daganatgátló vagy vírusellenes hatást mutatott [lásd a 210 383 számú csehszlovák szerzői tanúsítványt] ; figyelmet érdemel azonban a vegyületek elméleti kémiai tanulmányozása is a konfor­mációs viszonyok szempontjából. Az 11/ általános képletű 2,5-piperazindion­­-származékok vizsgálata során jelentős bio­lógiai hatást ismertünk fel, különösen a kí­sérleti állatok emlékezőképességének vonat­kozásában. Ismeretes, hogy az ilyen típusú aktivitással bíró anyagok előnyösen alkalmaz­­hatók a kondicionált elkerülési /menekülé­si/ reakció /válasz/ vizsgálatára, valamint a passzív elkerülési válasz időtartamának megfigyelésére [R. Walter és munkatársai: Proc. Natl. Acad. Sei. USA 75, 2493 /1975/; ugyanott:^ 4180 /1975/; valamint J. Krejci és munkatársai a következő helyen: „Neuro­peptides and Neural Transmission“, kiadók: C. Ajmone Narsal és W. Z. Traczyk, Raven Press, New York, 1980]. Ezeknek a farma­kológiai vizsgálatoknak a során a melano­­statin, azaz az MSH-gátló faktor /rövidítve: „MIF“/ mutatta a legerősebb hatást. Ezt az anyagot valamennyi esetben szubkután úton kellett alkalmazni, mivel az emésztőcsatorná­ban enzimhatásra gyorsan hatástalanná válik. Az /I/ általános képletű anyagok egyiké­nek — a cyklo/L-alanil-l-amino-l-ciklopen­­tán-karbonil/-nak — a részletes vizsgálata során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az állatok passzív elkerülési válaszának /reakciójának/ kiváltásában részben közvet­lenül a begyakorlás utáni alkalmazáskor, részben 30 perccel a retenciós vizsgálat előtt szubkután úton alkalmazva 1 mg/testsúly-kg mennyiségben igen erős hatású. Figyelemre méltó, hogy az anyag orálisan alkalmazva is hatásosnak mutatkozott: 20 órával a gya­1 2 koriás előtt vagy a vizsgálat előtt 0,5— 10 mg/kg mennyiségben adagolva hosszú ideig tartó hatást váltott ki. A további farmakológiai vizsgálatok során jelentősnek látszott, hogy ez a vegyület a neuroleptikumok ismételt adagolásával kivál­tott kataleptikus hatás toleranciáját /megszo­kását/ gátolta. Egy állatktsérleti modell so­rán — amely a tardiv /későn fellépő/ mozgás­zavarok kifejlődésének modellezésére használ­ható — ismételten /6 napon át adagolva/ alkalmaztuk az isofloxythepint, amely tartós hatású neuroleptikum, a találmány szerinti hatóanyagot naponta kétszer, 7,5 mg/kg mennyiségben orálisan adagoltuk. A talál­mány szerinti vegyület a tolerancia /meg­szokás/ kifejlődését jelentős mértékben gá­tolta. Egy hasonlóan kivitelezett kísérlet során a találmány szerinti vegyület egy napon át 10 mg/kg mennyiségben orálisan adagolva jelentősen gátolta patkányok corpus striatum­­-ában a homovanillinsav koncentrációjának csökkenését, és a dopamin-kötőhelyek maxi­mális mennyiségének a növekvését /e kísérle­tek során 3H-spiperont alkalmaztunk/. Orális adagolás során e hatóanyag gátolta patká­nyok corpus striatum-ában a dopaminerg receptorok túlérzékenységének a kialakulását. E találmány szerinti hatóanyag tehát felté­telezhetően anti-diszkinéziás /mozgászava­rok elleni/hatással rendelkezik. Ilyen körül­mények között az MSH-gátló faktor /MIF/ csak szubkután adagolással vált ki hatást. Amint a fentiekből kitűnik, az /I/ álta­lános képletű 2,5-piperazindion-származékok előnye a terápiás alkalmazás szempontjából abban áll, hogy aktivitásuk megtartása mellett — amely azonos az MSH-gátló fak­tor hatásával, sőt annál erősebb — hatásuk orális alkalmazás után is hosszú időn át tart. Az orális alkalmazási forma céljára a szokásos gyógyszerformák — például a tab­letták vagy zselatinkapszulák — alkalma­sak; parenterális alkalmazás céljára a ta­lálmány szerinti hatóanyagot injekciós olda­tok formájában /szubkután, intramuszkulá­­ris vagy intravénás úton/ adagolhatjuk. A készítmények formulázását a szokásos gyógyszerészeti /gyógyszergyártási/ gyakor­latnak megfelelően úgy végezhetjük, hogy a hatóanyagot a szokásos granuláló vagy tablettázó adalékanyagokkal, Így például laktózzal, szaccharózzal, keményítővel, po­li/vinil-pirrolidon/-nal, kalcium-sztearáttal, ultraamilopektinnel vagy mikrokristályos cel­lulózzal keverjük. Az így kapott granulátumot vagy tablettamasszát zselatinkapszulákba töltjük, vagy a kívánt tömegű és nagyságú tablettákká préseljük, amelyek a hatóanyag kívánt mennyiségét tartalmazzák. Hasonló módon állítjuk elő az injekciós oldato­kat is. Az /I/ általános képletű 2,5-piperazindion­­-származékokat például úgy állíthatjuk elő, hogy egy /II/ általános képletű vegyületet — 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents