193024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diétás sütemények előállítására

A találmány tárgya eljárás diétás süte­mények előállítására. A találmány szerinti el­járással nyert diétás sütemények elsősorban coeliakiás betegek táplálkozásához előnyösek. Sütemények készítéséhez olyan, gabona­magvakból őrléssel készített liszteket, általá­ban búzalisztet használnak, amelyek sikértar­talma biztosítja a sütéshez szükséges fizikai tulajdonságokat. Sikérnek a búza-, árpa-, zab- és rozsmagvakban jelenlévő fehérjéket ne­vezik. Általában ezeknek a fehérjéknek a 30-50%-a gliadin, 30%-a glutenin. Ez utóbbi komponens elengedhetetlen ahhoz, hogy meg­felelő szilárdságú tésztát kapjunk. Egészséges embereknél a búzaliszt gya­korlatilag emészthetetlen sikértartalma nem fejt ki káros hatást, a coeliakiában szenvedő betegek azonban nem fogyaszthatnak sikér­tartalmú élelmiszert. A coeliakia kisgyermek­­korban fellépő súlyos felszívódási zavar, ame­lyet a gluténnel szemben fennálló intoleran­cia okoz. A felszívódási zavar következtében a' szervezet részleges éhezés állapotába ke­rül — elsősorban vitamin-, zsír- és kalcium­hiány jelentkezik —, s ez súlyos fejlődési rend­ellenességhez vezet, A coeliakiás betegek ét­rendjéből ezért feltétlenül ki kell iktatni a glu­­téntartalmú élelmiszereket, kereskedelmi for­galomban azonban gluténmentes kenyér, pék­áru vagy sütemény nincsen. Ismeretes, hogy a kukorica fehérjekom­ponensként zeint tartalmaz, glutén a kukori­cában nincs.Ennek következtében a kukorica­­liszt elvben felhasználható lenne a coelia­kiás betegek táplálására is alkalmas pékáruk készítéséhez, glutén hiányában azonban a ku­koricaliszt önmagában nem ad jó minőségű terméket [Encyclopedia of Chemical Tech­nology, _3, 611, The Interscience Encyclope­dia, Inc., New York, 1954; Bruckner Győző: Szerves kémia, 1-2, kötet, 898. oldal. Tan­­könyvkiadó, Budapest, 1961], így a kukorica­­liszttel a búzaliszt nem helyettesíthető. Megállapítható, hogy jelenleg megoldat­lan a coeliakiás betegek megfelelő élvezeti értékű, gluténmentes süteménnyel való ellá­tása. E betegeknél különösen fontos szempont a termék minősége és élvezeti értéke, mivel többnyire kisgyermekekről van szó. Megkíséreltük kukorica-alapú sütemény elő­állítását úgy, hogy a szokásos sütési eljárást megtartva a búzalisztet kukoricaliszttel he­lyettesítettük. Az így kapott sütemény dara­bokra esett szét a sütés után és élvezhetetlen volt, coeliakiás betegek, különösen csecsemők táplálására nem felelt meg. A találmány célja gluténmentes diétás süte­mények előállítására eljárás biztosítása,mely a sütemény élvezeti értékének megtartását is szolgálja. Azt találtuk, hogy nagy élvezeti értékű,glutén­mentes süteményt kapunk, ha 15-17 m% zsira­­dékemuiziót, 21-43 m% kukoricakeményítőt, 1-8 m% kukoricalisztet, 18-48 rn% szerkeze­ti szilárdságot biztosító anyagot, előnyösen részlegesen feltárt kukoricakeményítőt vagy 1 2 mézet és 12-17 m% adalékanyagot, célsze­rűen lecitin tartalmú margarint összekeverünk és tésztamasszává gyúrjuk, majd nyújtjuk, formázzuk és alacsonyabb, 190-210°C közötti hőmérsékleten sütjük, ezt követően 220°C kö­rüli hőfoktartományban mintegy 3-6' percen át hőhatásnak tesszük ki, adott esetben a ki­sült tésztát a sütés kezdeti hőmérsékletére hűtjük, bevonómasszával látjuk el és szoba­­hőmérsékleten csomagoljuk. Az előnyös foganatosítás szerint zsiradék­emulzióként növényi eredetű keményített zsír és margarin lecitintartalmú elegyét alkal­mazzuk. További előnyös foganatosítás szerint szer­­hezeti szilárdságot biztosító anyagként gél - hépző jelenlétében vizes cukoroldattal hőke­zelt, majd lehűtött kukoricakeményítőt alkal­mazunk. A találmány szerinti eljárás során a búzaliszt sikértartalmát más szerkezeti szi­lárdságot biztosító anyaggal helyettesítjük. A zsiradékemulzió és a szerkezeti szilárdsá­got biztosító anyag olyan kukorica-alapú sü­temény nyeréséhez vezet, amely rendelkezik •c szükséges szilárdsággal, ugyanakkor a fo­gyasztásakor omlós, rágást nem igényel,s így a 6 hónapos coeliakiás csecsemő is fogyaszt­hatja. Zsíradékemulzióként előnyösen növényi eredetű keményített zsír és margarin elegyét í Ikalmazzuk, amely emulgeálószerként leci­­tint tartalmaz. A szerkezeti szilárdságot biztosító anyag előnyösen olyan kukoricakeményítő, amelyet előzetesen részleges feltárásnak vetettünk alá. A feltárást úgy végezzük, hogy a kukori­­cakeményitőt gélképző jelenlétében vizes cu­koroldattal hőkezeljük, például 110-115 °C-on, majd lehűtjük, célszerűen 1-5 °C-ra, és ezen a hőmérsékleten tartjuk általában 6-10 órán át. Ilymódon úgy nevezett kukoricakeményítő kolloidhoz jutunk. Szerkezeti szilárdságot biztosító anyag­ként előnyösen mézet is használhatunk.Eb­ben az esetben mézes süteményt kapunk. Az adalékanyag lehet például tejpor, cu­kor — igy répacukor vagy szőlőcukor —, gél - hépző — például alginát —, kakaópor, ízesítő í nyag — például vanília, fahéj, szegfűszeg, I ülönféle aromák —, konyhasó stb. A cukrot c Idát vagy szirup formájában is használhat­juk. A találmány szerinti eljárásnál az egyes í lkotórészeket tetszés szerinti sorrendben ke­­\ érhetjük össze. Ügy is eljárhatunk, hogy két vagy több alkotórészt összekeverünk, és az így kapott keveréket további alkotórészek elő­zetesen elkészített keverékéhez adjuk, majd e keverékekhez további komponenst vagy kompo­nenseket, illetve azok keverékét adjuk. Az ízesítő anyagokat részben vagy egészben a kukoricakeményítőhöz is hozzáadhatjuk, akár rnnak részleges feltárása előtt. A fentebb felsorolt komponensekből a tész­takészítést önmagában ismert módon, keverés-2 193024 5 . 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents