193011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív karbazol-származékok, valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

193011 ailag elviselhető sóit szemcsepp formájában alkalmazzuk. Előnyösek az élettanilag elfo­gadható szervetlen vagy szerves savakkal, például sósavval, hidrogén-bromiddal, fosz­forsavval, kénsavval, ecetsavval, szalicilsav­val, citromsavval, benzoesavval, naftoesavval, o-acetoxi-benzoesavval, adipinsavval vagy maleinsavval képezett sók. Alkalmasak a kb. 7,0 pH-jú izotóniás oldatok. Előnyösen vizes közeget alkalma­zunk, amely szokásos segédanyagokat, példá­ul konzerválószert, oldásközvetítőt vagy puffert tartalmazhat. Előnyös konzerváló­szerek a benzilalkohol, benzalkonium-klorid, fenol vagy klór-hexidin-acetát. Oldásközvetítő lehet különösen a polietilénglikol, polivinil­­pirrolidon vagy glicerin. Pufferként előnyösen ecetsav/nátrium-acetát, citromsav/nátrium­­-citrát vagy nátrium-EDTA alkalmazható. A találmány szerinti (I) általános képletü vegyületeket és sóikat folyadék vagy szilárd formában, enterálisan vagy parenterálisan al­kalmazhatjuk. Injekciós közegként előnyösen vizet alkalmazunk, amely az injekciós oldatok szokásos adalékait, így stabilízálószert, ol­dásközvetítőt vagy puffert tartalmaz. Ilyen adalékok például a tartarát- és citrátpuffer, etanol, komplexképzők (például az etiléndi­­amintetraecetsav és annak nem-toxikus sói) és viszkozitásszabályozó nagymolekulasúlyű polimerek (például folyékony polietilénoxid). Szilárd hordozóanyagok például a keményítő, laktóz, mannit, metilcellulóz, talkum, nagy diszperzitásfokú kovasavak, nagy molekula­­súlyú zsírsavak (például sztearinsav), zsela­tin, agar-agar, kalcium-foszfát, magnézium­­-sztearát, állati és növényi zsírok és szilárd nagy molekulasúlyú polimerek (például poli­­etilénglikolok). Orális alkalmazású készítmé­nyek kívánt esetben ízesítő és édesítő anyago­kat tartalmazhatnak. A találmányt a következő példák kapcsán részletesebben ismertetjük. 1. példa S - ( + ) -3-Mezil-oxi- 1,2-epoxipropán 10,5 g R-glicidolt 23,3 ml trietil-amin és 210 ml abszolút toluol elegyében oldunk. Ehhez 0-5°C-on keverés közben 11,5 ml metán­­szulfonil-klorid 50 ml abszolút toluollal ké­szített oldatát csepegtetjük és utána egy éjszakán át hűtőszekrényben állni hagyjuk. Utána leszívatjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot metilén-kloridban oldjuk, az ol­datot 1 n sósavval, telített nátrium-hidrogén­­-karbonát oldattal és vízzel mossuk, nát­rium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot desztilláljuk. Kitermelés: 9 g; Fp.: 100°C/0,8 mm [a]l°= +24,2° (c=2,9; metanol) Az alkalmazott R-glicidolt a következőkép­pen állítjuk elő: a) 1,2,5,6-Di (o-izopropilidén) -D-mannit 2350 ml neutrális aluminium-oxidon szári­o tott acetonhoz 200 ml 3 A-ös molekula­szítát adunk, keverés közben lassan 456 g 1 cink-kloridot adagolunk hozzá, miközben az oldat enyhén felmelegszik és utána egy éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután keverés közben 285 g D-(-)-mannitot adunk az elegyhez, további 3 órán át szoba­­hőmérsékleten keverjük, eközben a mannit oldatba megy. Utána leszívatjuk, a szűrőn maradt anyagot kevés száraz acetonnal mos­suk és az oldatot keverés közben azonnal 570 g hamuzsír, 600 ml víz és 1700 ml éter elegyéhezjidjuk. A kivált cink-karbonáttól megszűrjük és bepároljuk. A maradékot meti­lén-kloridban vesszük fel és a még megmaradt vizet leválasztjuk. Ezután a metilén-kloridos oldatot nátrium-szulfáton szárítjuk, floridin­­nal kezeljük és alaposan bepároljuk. Ezután 3 1 ciklohexánt adunk hozzá és hagyjuk kristályosodni. A maradékot további tisztítás céljából ciklohexánból mégegyszer átkristá­lyosítjuk. Kitermelés: 200 g;Op.: 120—121°C. b) S- ( + ) -Izopropilidén-glicerin 199 g nátrium-metaperjodát 1680 ml vízzel készített oldatához keverés és jeges hűtés köz­ben, 45 perc alatt adagonként 244 g 1,2,5,6-di­­(o-izopropilidén)-D-mannitot adunk. Az ada­golás befejezése után még 15 percig ke­verjük és 5 1 etanolt adunk hozzá. Leszívatjuk, etanollal utánmossuk és a szűrletet enyhe hűtés mellett 5 perc alatt 71 g nátrium-bór-hid­­riddel elegyítjük. További 2 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, utána a pH érté­két 1:1 arányú ecetsavval 7,5-re állítjuk, 15 percig állni hagyjuk és leszívatjuk. A szű­rőn maradt anyagot eldobjuk. A szűrletet ad­dig pároljuk be, míg alkohol már nem megy át. A visszamaradó vizes oldatot metilén-klorid­­dal többször extraháljuk. Az egyesített me­tilén-kloridos fázisokat nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot egy 40 cm-es Vigreux-oszlopon desztilláljuk. Kitermelés: 198,5 g; Fp.: 45°C/0,7 mm Hg [«] p° =+11,6° (c = 10; metanol) M *° =+'15,1° (c =100) c) R-(-)-3rTozil-oxi-l,2-propándiol 36 g S-(4-)-izopropilidén-glicerin 150 ml abszolút piridinnel készített jéghideg oldatá­hoz keverés közben adagonként 52 g p-toluol­­szulfonil-kloridot adunk. Az adagolás befeje­zése után egy éjszakán át hűtőszekrényben áll­ni hagyjuk, utána az oldatot 150 ml éterrel hígítjuk és addig mossuk In sósav­val, amíg a vizes fázis savas pH-értéket nem mutat (összesen hozzávetőleg 600 ml In só­sav). Utána még kétszer mossuk telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, nátrium­­-szulfáton szárítjuk, floridinnal kezeljük és bepároljuk. Olajos maradék formájában 69,1 g R-3-tozil-oxi-propándiol-acetonidot kapunk, amit tisztítás nélkül tovább reagáltatunk. Az acetonidot 50 ml aceton és 147 ml In HC1 elegyében 80°C-ra melegítjük, eközben tiszta oldatot kapunk. Az oldatot vákuumban bepároljuk és a maradékot metilén-kloridban 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents